Pályakezdőként került a Szent Margit Gondozóotthonba Szarka Györgyné. Mónika negyven szorgos év után elköszönt kollégáitól és az idősektől, ugyanis nyugállományba vonul.
Szarka Györgyné, Mónika 1978. augusztus elsején, 18 évesen kezdte meg munkáját a Margitmajorban, ami számára élete egyetlen munkahelye volt. A Szent Margit Gondozóotthon igazgatója, Schaffer Zsuzsanna szerint Mónika kitartó türelemmel, lelkesedéssel, mindig alaposan, nagy odafigyeléssel végezte munkáját. Megfogadta idősebb munkatársai tanácsait, tanításait. Szívesen és nagy szorgalommal tanulta a szakmát. Kezdetben kisnővérként, majd műszakos nővérként dolgozott, később műszakvezető, 1998-ban főnővérhelyettes, aztán rövid ideig főnővér lett. Törekedett a jó kapcsolatok kialakítására a lakók és munkatársak között. Sok pályakezdő ápoló betanítását saját feladatának és megtiszteltetésnek érezte. „A szavak tanítanak, a példák magukkal ragadnak.” – erre törekedett. A negyven év alatt a lakók jöttek-mentek, akadt köztük sokan, akik a szívéhez nőttek. Az évek során a dolgozók között is sok változás végbement, Mónika azonban mindig kitartóan, türelemmel, elfogadta az adott helyzetet, és a legjobb tudása szerint kamatoztatta helyzetfelismerő képességét.
Mónikát 2018. június 29-én búcsúztatták a lakók és a dolgozók nyugdíjba vonulása alkalmából. Délelőtt a lakók érte imádkoztak a kápolnában, délben az ebédnél vastapssal köszönték meg munkáját. Kollégái hálájuk jelenként hivatásának egyik jelképét, egy fityulát ajándékoztak a négy évtizede hű ápolónak.
Igazgatónője ezekkel a szavakkal búcsúzott kollégájától: „Kívánom, hogy az elkövetkezendő években maradjunk meg szép emlékként a szívedben. Gondolj ránk, amikor nehéz feladat elé állít az élet, amit itt az intézményben oly sokszor meg kellett oldanod ápolóként. Most új feladatok elé állsz, hiszen nyugdíjasként éled ezután a mindennapjaidat, ehhez kívánok erőt, egészséget, boldogságot, kitartást, örömöt és sok-sok szeretetet!”
