Közvetlenül a lépcsőkkel szemközti sávon, egyik leghangsúlyosabb ábrázolásként jelenik meg a napkeleti bölcsek (a vizsgált domborművön, s a keresztény hagyományban széles körben elterjedt módon királyok) hódolata – e képtípus igen gyakori a keresztény művészetben.

A látogatók száma a bibliai szövegben olvasható ajándékok (arany, tömjén, mirha) alapján lett három – ezek nem látszanak a képen, csak sejthetjük, a kezeiket alázatosan összetevő férfiak oldalára vetett tarisznyákban lapulnak. Bölcsekből királyokká pedig elsősorban néhány ószövetségi igehely hatására váltak a jelenet szereplői, ahogyan Benedict T. Viviano, a Máté-evangélium domonkos rendi kommentátora megjegyzi: többek közt a Zsolt 72,10, illetve az Iz 49,7 és 60,3.10 beszél királyok hódolatáról. Az ajándékok jelentése az egyházi hagyományban a következőképp alakult: az arany Krisztus királyságának, a tömjén istenségének, a mirha pedig megváltó szenvedésének, illetve az erénynek, az imádságnak és a szenvedésnek a kifejezője lett.

Az 5-6. századi keleti képeken jelent meg, hogy a három király három életkort jelenít meg: időskor, érett férfikor és ifjúkor. Ezt az ábrázolásmódot vette át a nyugat-európai művészet is, egészen a középkor közepéig: ennek megfelelően láthatjuk a pécsi királyalakokat is. Az életkorokat a szakáll hosszúsága, illetve az ifjú király eltérő, sűrűbben mintázott öltözéke jelzi. Azt is megfigyelhetjük, hogy a legidősebb király róhatja le hódolatát a kis Jézus előtt elsőként, míg a legfiatalabb először csak a többiek háta mögül kandikálhat ki.

Mária a Madonna-ábrázolásokhoz híven fiát ölében tartva trónol, a gyermek Jézus egyik kezét áldásra emeli, másikban pedig uralkodói jelvényként keresztes gömböt tart. Ez az ábrázolásmód is segíthet felfedeznünk a jelenet teológiai üzenetét, mely a bölcsek királyokként való ábrázolásával is összefügg: Jézus az egyetlen igazi Úr és király, aki előtt meghajol „minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban”, s akinek királysága saját szavai alapján „nem ebből a világból való”, hatalma mégis felette áll minden evilági uralkodóénak, hiszen „ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget”. Ehhez kapcsolható Petrovich megjegyzése is: a bölcsek „a gyermek felé fokozatosan kisebbek, a fejek egyenes vonalban lejtenek Jézushoz”. A szerző Mária kapcsán még hozzáteszi, a Szűzanya a bölcsek hódolatánál szinte „tökéletes eleganciával ül trónusán” és ugyanaz az anyai szépség ragyog az arcáról, mint a pásztor-jelenetben.

napkeleti bolcsek hodolata

Mt 2,1-2.9-11

„Amikor Heródes király napjaiban Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek érkeztek Jeruzsálembe, és megkérdezték: »Hol van a zsidók most született királya? Mert láttuk csillagát felkeltében, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki.« […] Azok pedig, miután meghallgatták a királyt, elmentek. És íme, a csillag, amelyet felkeltében láttak, előttük haladt, majd mentében megállt fent, ahol a kisgyermek volt. 10Mikor a csillagot meglátták, örvendeni kezdtek igen nagy örömmel. 11Azután bementek a házba. Meglátták a kisgyermeket anyjával, Máriával, és a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl neki, aranyat, tömjént és mirhát.”


 

Felhasznált irodalom:

DIÓS István (szerk): Magyar Katolikus Lexikon
PETROVICH Ede: Pécsi székesegyház. Pécs, 1956
SEIBERT, Jutta (szerk.): A keresztény művészet lexikona. Budapest, Corvina, 2004
VIVIANO, Benedict T.: Evangélium Máté szerint, In: Jeromos bibliakommentár. Letöltve

2019 October
M T W T F S S
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Közelgő események

Magyar Katolikus Kulturális Hetek:

2019. 10. 21. - 2019. 10. 30.
Intézményvezető képzés:
Mohács
2019. 10. 22. - 2019. 10. 22.
Közösségvezetők találkozója:
Pécs
2019. 10. 25. -
Szent Mór püspök, az egyházmegye társvédőszentje – ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2019. 10. 25. -
Katekéták képzése:
Magtár Látogatóközpont
2019. 10. 28. - 2019. 10. 28.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi