Különleges, mély szimbolikus jelentést hordozó szertartáson vehetnek részt a hívek a nagyhéten a székesegyházban. A sötétzsolozsma a történelem legnagyobb eseményének megértését, a húsvét misztériumának átélését segíti.
A hagyomány szerint a húsvétot megelőző három napban hangzottak el Jeremiás próféta siralmai, ezeket a sorokat imádkozzák a hívek nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton a sötétzsolozsmában. Az elnevezés onnan ered, hogy a X. századig éjszaka végezték, illetve, hogy mire az imádságot befejezik, a templomban egy kivételével minden gyertyát eloltanak, ez adja a szertartás különlegességét és mély szimbolikus jelentését. A háromszögletű gyertyatartón lévő 14 színes és egy fehér gyertya közül az imádságban szereplő minden egyes zsoltár és ének után eloltanak egy-egy színes gyertyát, így a végén csak a háromszög csúcsán álló fehér gyertya marad égve.
Az utolsó zsoltár végeztével ezt az égő gyertyát az oltár mögé viszik és elrejtik. Végül a bűnbánati zsoltár eléneklése után előhozzák, a gyertyatartóra helyezik, majd a diakónus látványosan félbetör egy barkaágat. Az egész szertartás mély szimbolikus jelentéssel bír. A kioltott gyertyák jelképezik Krisztus tanítványait, akik szenvedésekor elhagyták őt. A barkaág megtörése Krisztus szenvedéseinek megkezdésére utal. Az égve maradt gyertya Krisztus jelképe, aki meghalt a kereszten, de a halál nem uralkodott rajta, hiszen ragyogó fényben feltámadt.
A Pécsi Székesegyházban a sötétzsolozsmát április 19-én, nagypénteken és április 20-án, nagyszombaton 8.30-kor végezik a Corpus Christi kápolnában. A nagycsütörtök délelőtti olajszentelési szentmise miatt a nagycsütörtöki imaórát elővételezve, nagyszerda este, április17-én 20.00 órakor tartják meg a székesegyház szentélyében a papnövendékek és a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusa szolgálatával.
Fotó: Loósz Róbert
