2019. május 6-10-ig rendezték meg a IV. PPHF Nemzetközi Nyári Egyetemet a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán. Idén összesen 15 országból érkeztek oktatók és hallgatók a programra, amelynek témája a bioetika oktatásának szakmódszertana volt.
Az eseményről Horváth Sarolta és Szolnoki Barna beszámolóját közöljük.
Hétfőn reggel közös reggelin találkoztak a hallgatók, amelyen Dr. Udvardy György megyéspüspök köszöntötte őket és arra biztatta a vendégeket, hogy fedezzék fel Pécs városának keresztény emlékeit.
Az első délelőttön James F. Keenan SJ, a Boston College és a Gregoriana Pápai Egyetem tanára beszélt a bioetika oktatása során szerzett tapasztalatairól. Bemutatta, milyen módszerek segítségével vezeti be hallgatóit az alkalmazott etika területére. Példaként a HIV/AIDS témájában meghirdetett kurzusának módszertani hátterét ismertette. Utazásai és levelezése során rendkívül sok a HIV/AIDS problémájához kapcsolódó történetet ismert meg. Ezek bemutatásán keresztül hívja meg a hallgatókat a kritikus, átfogó és rendkívül gyakorlatias gondolkodásra.
Délután Keenan atya az erényetika aktuális kérdéseibe vezette be a hallgatóságot: „A bioetikában különösen fontosnak tartjuk, hogy az erkölcsi elveket és az erényeket együtt vegyük figyelembe, hiszen az elvek erények nélkül tehetetlenek, az erények pedig elvek nélkül vakok.” A négy sarkalatos erényből kiindulva az erények egész családját gyűjtötte össze a hallgatók segítségével. „Egyetlen erény sem áll meg magában” - mondta az előadó. Kiemelte, hogy az erényetika közérthető nyelvet használ, átlátható rendszert kínál. Az élet teljességére irányul és mindig megkívánja az együttműködést, nem vak engedelmességre hív. Javasolta, hogy ne féljünk tizenéveseknek erényekről beszélni, hiszen ez az, amihez mindenki tud kapcsolódni, amiről mindenkinek van véleménye és tapasztalata. Az erényekben mindenki fejlődni szeretne.
A nyári egyetem második napja Antonio Autiero, a münsteri egyetem erkölcsteológia professzorának előadásával vette kezdetét. Ennek során a keresztény antropológia állt a középpontban. „Mit jelent az, hogy az ember Isten képmása?” – tette fel a kérdést az előadó. Bemutatta az istenképiségről alkotott különböző felfogásokat és azok fogalomtörténeti fejlődését. Érdekes volt látni, hogy egyes szövegek (pl. Decretum Gratiani) csak a férfiakat tekintették Isten képmásának, a nőket pedig legfeljebb közvetett módon. Autiero professzor hangsúlyozta, hogy az istenképiség fogalmának megértése is történelmi folyamat, amely gyakran esik egy-egy történelmi korszak korlátainak csapdájába – amint azt az előbbi példa is mutatja.
A kellemes hangulatú közös ebéd után Roman Globokar, a Ljubljanai Egyetem erkölcsteológia professzora tartott gyakorlati foglalkozást az orvosi kísérletek etikai problémáiról és a gyógyszerkísérletek erikai hátteréről. A résztvevők az interaktív előadás keretében szemléletes módon tapasztalhatták meg az etikus kísérletezés irányelveit. Ezután közösen dolgozták fel egy huszadik századi, emberi alanyokkal operáló sikeres amerikai gyógyszerkísérlet esetét, rávilágítva a hasonló esetekben felmerülő aggályokra, tanulságokra és az erkölcsi szürke zónákra.
A nap zárásaként az első két nap előadói várták a hallgatókat egy kerekasztal beszélgetésre, Kovács Gusztáv rektor vezetésével. A három professzor jól szemléltette, mennyire különböző, de mégis összekapcsolódik az a keresztény nézőpont, amellyel a különböző országokból és kontinensekről érkező teológusok az egyes bioetikai kérdéseket szemlélik. Meghatározza szemléletünket, hogy az Egyesült Államokból, Németországból, vagy Szlovéniából érkezünk. Ezek a nézőpontok azonban találkoznak, amikor rádöbbenünk, hogy egy hajóban utazunk, és együtt kell megoldást találnunk a teremtett világot fenyegető problémákra.
A nemzetközi nyári egyetem harmadik napjára Opoléból érkezett a hallgatókhoz Piotr Moriciniec erkölcsteológus, hogy a bioetika szórakoztató oktatásához (edutainment) nyújtson gyakorlati eszközöket a hallgatóság számára. A résztvevők a játékos tanítási módszerekkel való ismerkedés után a Váratlan szépség c. amerikai filmdráma történetében felbukkanó bioetikai problémákkal foglalkoztak, mint például szeretteink elvesztése, a halál, vagy egy halálos betegséggel való megküzdés.
Délután az olmützi egyetem erkölcsteológusa, Dominik Opartný előadásában egy rendkívül aktuális témáról beszélt: „Hogyan beszélhet az erkölcsteológia a nyugati egyházat az elmúlt évek során ért botrányok után?” Mit jelent az, hogy az Egyház a világban létezik és ki van téve a különböző gondolati áramlatoknak? Milyen irányt mutathat a keresztények számára ebben a konkrét vonatkozásban az engedelmesség, önmérséklet, bátorság és igazságosság erénye? Mi a szerepe a bűnbánatnak és hány féle megbocsátás létezik? Mindezeket körüljárva a hallgatók végül arra is lehetőséget kaptak, hogy meglátásaikat gyakorlati, oktatási helyzetben mutassák be társaiknak.
A nap záró előadója a Belgrádból érkező Zdravko Jovanović professzor volt, aki az őszinteség szerepét és kihívásait járta körül.
A negyedik napon Katharina Mairinger, a bécsi egyetem tanársegédje, az iskolai szexuális nevelésről beszélt. Ezt követően a nyári egyetem résztvevői interaktív városnézésen vettek részt, amelyet a Pécsi Püspökség szervezett.
A rendezvény zárónapján a résztvevő hallgatók lehetőséget kaptak a megismert oktatási módszerek kipróbálására. A Szent Mór Iskolaközpont harminc diákja számára tartottak angol nyelvű kísérleti órákat, amelyeken a diákok megismerkedhettek a bioetika alapkérdéseivel és kipróbálhatták magukat idegen nyelvű oktatási környezetben.
A nyári egyetemet jövőre is megrendezi a főiskola, amelynek témája „Afrika” lesz.
A nyári egyetem az MTA tantárgy-pedagógiai Kutatási Program (2016–2020) keretében valósul meg.
