A napokban tartja egyházunk a két nagyhatású sivatagi atya emléknapját, akik tanításukkal és életszentségükkel a mai napig meghatározó szerepet gyakorolnak a vallásos életre. Remete Szent Antal és Remete Szent Pál a nyomukban járó többi szerzetessel együtt az elmélyülésre vágyó lelki élet tanítói számunkra is. Róluk szeretnénk megemlékezni a következő cikkben.

 A sivatagi atyák hatására nemcsak az egyházon látszik, de a popkultúrában is megtalálható.

Ferenc pápa gyakran bíztatja a papokat és szerzeteseket, hogy „merítsenek Remete Szent Pál, Szent Antal, és a sivatagi atyák, valamint az őket követő számtalan szerzetes és apáca példájából, akik sok testvérünk számára megnyitották a mennyország kapuit”. Ezek a nevek, amelyeket a szentatya említett, ismerősen csengenek az egyiptomi füleknek, de a nyugati keresztények aligha hallottak róluk. Kik voltak ezek a „sivatagi atyák”?

A 3. század vége felé élt Thébában, Egyiptomban egy keresztény férfi, akit Pálnak hívtak, és aki Deciusz császár üldözései következtében a sivatagba kényszerült. Ott egy barlangban élt, és arra várt, hogy véget érjen az üldöztetés. Időközben azonban rájött, hogy élvezi a böjtölés és imádság adta magányt és szabadságot. Magához ölelte hát a sivatagi életmódot, és még sok évtizedig élt abban a barlangban remeteként, Isten imádásában.

Szent Pál életének vége felé egy másik, Antal nevezetű egyiptomi férfira is nagy hatást gyakorolt az evangélium. Eladta mindenét, és csupán Istent akarta szolgálni. Életének tapasztalatait a híres, Szent Athanasziosz által írt, Szent Antal élete mondja el. A könyv arról számol be, hogy egy nap, a szentmisén, „amikor a szentírást olvasták, Antal hallotta, amint az Úr azt mondja a gazdag embernek (Mt. 19:21), ’Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el mindenedet és kövess, és a mennyekben nagy kincsed lesz.’” Antal úgy érezte, hogy ezek a szavak neki szólnak. Így a misét követően rögvest eladta mindenét és Isten akaratát kereste.

Ebben az időben hallott Antal a remetéskedő Pálról is, és elment, hogy meglátogassa őt hegyi magányában. Antalra nagy hatással volt Pál életmódja, és meg volt róla győződve, hogy Isten őt is arra hívja, hogy remete legyen a vadonban.  

Antal élete hátralevő részét a böjtölésnek és az imádságnak szentelte, szegénységben élt Isten dicsőségére. Szent élete széles körben ismerté vált, és Diocletianus császár üldözései alatt sok keresztény számára vonzóvá vált a sivatagi élet, amelybe el lehetett menekülni a világtól, és egyéni módon lehetett megélni a kereszténységet. Antal élete és bölcsessége számos férfit és nőt indított arra, hogy hagyjanak fel világi ambícióikkal, és éljenek magányban Istent imádva. Idővel kolostorok jöttek létre, és terjedtek el egész Egyiptom területén. Életszabályzatot alakítottak ki, és újabb szent férfiak és nők fogadták el a sivatag hívását.

A korai szentek közül, akik ezt az életmódot kialakították, a sivatagi atyák közé soroljuk Szent Pakhomioszt, Szent Ámont, a Cézáreai Szent Vazult, az Egyiptomi Szent Makárioszt, valamint az Etiópiai Szent Mózest. Ez a korai monasztikus élet nagy hatással volt Alexandriai Szent Athanaszioszra, Aranyszájú Szent Jánosra, Szent Hilarionra és Kasszián Szent Jánosra. Szent Benedek saját reguláját a korai sivatagi atyák írásai nyomán fejlesztette ki. Ennek következtében, a legtöbb modernkori vallásos rend Egyiptomig vissza tudja vezetni lelki eredetét.

temetikus

Kasszián Szent Jánosnak tulajdonítható, hogy a sivatagi atyák bölcsességét elhozta Európába, és hogy hatása akkoriban elért egészen Írországig. Ebben az időben alakult ki Írország sajátságos szerzetesi rendszere, amely lényegében Kasszián írásain és Szent Antal példáján alapultak. Ez a sivatagi szerzetesi rendszer volt hatással azokra a szerzetesekre, akik a 7. században elhajóztak Írország partjairól a távoli Skellig Michael szigetre, hogy ott méh-kaptár formájú kunyhókból álló monostort építsenek. A legutóbbi Csillagok Háborúja film ezeket keltette életre.

Jóllehet a legtöbb katolikus nem ismeri a sivatagi atyák írásait, hatásuk az egész világon érezhető. Radikális keresztény életre hívnak minket, amelyet böjt, bűnbánat és csend jellemez. Egy kísértéssel teli világban, amelyet ily nagy zaj tölt be, a sivatagi atyák jelzőtüzek, akik arra hívnak, hogy másképp éljünk.

Meglehet, hogy mi nem kapunk meghívást arra, hogy adjuk el mindenünk, és éljünk a sivatagban, de a sivatagi atyák példája mégis arra ösztökél bennünket, hogy hozzuk meg saját napi áldozatainkat, éljünk egyszerűbben, és szenteljünk mindennap időt az imádságnak és a csendnek. 

Remete Szent Pál hagyományit folytatva és életmódjából táplálkozva alapította meg 1308-ban Boldog Özséb a környéken élő remetéket összefogó szerzetesrendjét, melyet Pálos Rendként ismerünk. A Pálosok a Pécsi Egyházmegyében is odaadó szolgálatuk és elkötelezett hivatásuk által a remény hordozójaként vannak jelen.

A cikk, és a kép forrása: https://aleteia.org/2017/05/09/who-were-the-desert-fathers-and-why-do-they-matter/

2020 February
M T W T F S S
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1

Közelgő események

Lectio Divina Eucharistica:
Belvárosi templom, Dóm Kőtár
2020. 02. 20. - 2020. 02. 20.
Áldoztatók és igeliturgiát tartók képzése:
Pécs
2020. 02. 22. - 2020. 02. 22.
Pedagógusképzés-felső tagozatos pedagógusok:
Pécs, Magtár
2020. 02. 25. - 2020. 02. 25.
Hamvazószerda-ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2020. 02. 26. -
Nagyböjti keresztút és szentmise a Szent Kereszt jelenlétében:
Máriagyűd
2020. 02. 28. - 2020. 02. 28.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi