Régi és új népmiséket egyaránt tartalmaz a Szent István Társulat gondozásában most megjelent új ordinárium-gyűjtemény. Érintettsége okán Kovács Szilárd Ferencet kérdeztük a kiadványról.
Egészen pontosan mi a kapcsolódási pont a Pécsi Bazilika orgonistája és az új kiadvány között?
Az a megtiszteltetés ért, hogy a Magyar mise (2011) című kompozíciómat beválogatták ebbe a fontos gyűjteménybe. Ha belegondolok, hogy Kodály Zoltán és Koloss István művei mellett kapott helyet a darabom, akkor bizony nagynak érzem ezt a kabátot, ugyanakkor a népmisémet stiláris szempontból éppen a két említett zeneszerző közé helyezném.
Hogyan került bele a műve a gyűjteménybe és mit lehet tudni a kötet felépítéséről?
A gyűjteményes kottában szerzők szerint alfabetikus sorrendben szerepelnek a misék, ezért én inkább egy másik szempontrendszer mentén mutatnám be a tartalmat.
A kötetben található egy gregorián ordinárium (Missa mundi) Kiss Zsuzsanna harmonizációjával, majd egy nagyobb csoportot alkot a magyar nyelvű népmisék első hulláma. Ezek a művek a II. Vatikáni Zsinatot követő periódusban keletkeztek, jelentős részük mára el is terjedt. Azért is, mert ezek többsége a régebbi ordinárium-gyűjteményekben és/vagy önálló kiadványokban megtalálhatóak voltak. Ide tartoznak Halmos László, Hergenrőder Miklós, Kodály Zoltán, Koloss István [Magyar misék], Lisznyay Szabó Gábor, Szigeti Kilián és Werner Alajos miséi. Koloss István Magyar miséi idáig hivatalosan nem jelentek meg, a magyar egyházzene szempontjából fontos mérföldkőnek tartom, hogy az ő művei most elérhetővé váltak. Ezek remélhetőleg sok helyen bevezetésre kerülnek majd, zseniális kompozíciókról van szó, ugyanakkor praktikus az anyag.
Még a rendszerváltozás előtt, de már nem a fent említett első körben keletkezett Bárdos Lajos népmiséje (1985), illetve egy később – már közvetlenül az ezredforduló előtt – született kompozíció, Koloss István Mindszenty Emlékmiséje (1998) is helyet kapott a gyűjteményben.
Az utolsó kategória a ma élő alkotók népmiséi, ebben vagyok érintve én is. Emlékszem, amikor Sztankó Attila atya felhívott, hogy Sapszon Ferenc Missa Hungarorumát (2000/2018) és az én Magyar misémet szeretnék közölni a gyűjteményben mint kortárs ordináriumokat. A kötet tervezett tartalmát látva örömmel mondtam igent a felkérésnek.
Mit lehet tudni a miséjéről?
A Magyar mise nép által énekelhető változata még Debrecenben keletkezett, de a köztudatba a NEK szervezői által 2018-ban kiírt ordinárium-pályázat kapcsán került be, ahol egy másik művemmel (Missa Quinqueecclesiensis [2018], azaz Pécsi mise) együtt díjazásban részesült. A zsűri mindkét kompozíció esetében a kiemelkedő zeneszerzői megoldásokat és a különleges harmóniavilágot emelte ki. A Magyar mise bár Debrecenben született, de mivel már mint pécsi egyházzenész pályáztam vele, illetve a Pécsi Bazilikában is többször elhangzott, úgy érzem egy másik és fontos szálon ehhez a városhoz, a Pécsi Egyházmegyéhez is szorosan kapcsolható.
Az érdeklődő hol tudná hangzó formában elérni a Magyar miséjét?
Elsőként álljon itt egy hangfelvétel a népmise-változatból. A misének ez a verziója található meg az új ordinárium-gyűjteményben is. A felvételen a Debreceni Canticum Novum Kamarakórus énekel Török Ágnes vezényletével.
A Magyar mise vegyeskari változatát már Pécsett készítettem el. Az alábbi felvételen ennek az alaknak a liturgikus megszólalása hallható a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa által, melyet Szamosi Szabolcs vezényel.
Miért éppen Magyar mise, honnan a címválasztás?
Először is tisztelegni szerettem volna a II. Vatikáni Zsinat utáni magyar ordinárium-szerzők előtt, főként Kodály Zoltánra gondolva, aki ugyanezzel a címmel komponálta meg népmiséjét. Ez a vonal inkább a zene ritmikájában jelenik meg, bevallom, a kompozíciós munka során a Kodály-féle prozódia etalonja lebegett előttem. De nem csak a magyar gyökerekhez nyúltam vissza, fontosnak tartottam, hogy az egyház hivatalos zenéjéhez, a gregoriánhoz való kötődés is érezhető legyen a végeredményben. Ha egy liturgikus kompozíció megalkotásakor a gregorián adja az elsődleges mintát, nagyobb eséllyel lehet majd a születendő műnek is egyfajta időtlensége. Erre a fundamentumra aztán rétegződhetnek újabb, akár modernebb zeneszerzői megoldások is, mert a hagyományra épülés már biztosítani fogja az új egyházzene kontinuitását
Mi a tapasztalata, a hívek mennyire könnyen tanulják meg ezt az ordiánriumot?
A mise nem egészen egyszerű, több távoli hangnemváltást is tartalmaz, de ezek inkább az orgonistának adnak feladatot. Kis gyakorlással azért hamar kézre áll. Megítélésem szerint azonban az énekes rész – tehát, ami a hívek szempontjából érdekes – egyáltalán nem bonyolult. Ezzel kapcsolatban egy a közelmúltban ért élményemről szeretnék beszámolni. Még ősszel a kézdivásárhelyi Boldog Özséb Templomban adhattam orgonahangversenyt. Másnap a vasárnapi szentmisén az ott szolgáló kántor kollégám „beültetett” az orgonához, hogy játsszak én a misén. Kérdeztem, mi lesz az ordinárium, erre ő elém tette a Magyar misémet. A hívek énekelték, zengett a templom, láttam, hallottam, tehát megbizonyosodhattam róla, a liturgiában a hívek aktívan tudtak részt venni a magyar misét énekelve, bármilyen vezénylés nélkül. Nagyon felemelő volt ez a tapasztalat, azt hiszem, az ilyen visszaigazolások nagyon fontosak egy alkotó számára.
Kiknek ajánlja a kiadvány beszerzését?
Igen, a kiadvány megvásárlását szívből ajánlom! Mert egy igényesen kivitelezett és egységes kottagrafikával rendelkező gyűjteményről beszélünk (a kottaszerkesztés Dékány András munkáját dicséri), amely régi és új művek használatára egyaránt lehetőséget ad mind a kántorok és általuk a hívőközösségek számára.
A kötet tartalma:
Bárdos Lajos: Népmise (1985)
Halmos László: Magyar mise (1966)
Hergenrőder Miklós: Pécsi mise (1968)
Hergenrőder Miklós: Pécsi gyászmise (1968)
Horváth István: Magyar mise (2017)
Kodály Zoltán: Magyar mise (1966)
Koloss István: Magyar misék (1967-1968)
Koloss István: Mindszenty Emlékmise (1998)
Kovács Szilárd Ferenc: Magyar mise (2011)
Lisznyay-Szabó Gábor: Boldogasszony mise (1967)
Sapszon Ferenc: Missa Hungarorum (2000, 2018)
Szigeti Kilián: Missa Hungarica és Missa Brevis (1966)
Varga László: Magyar mise (2018)
Werner Alajos: Mercedes mise (1968)
Missa mundi (Kiss Zsuzsanna harmonizációjával)
Az ordinárium-gyűjtemény a Szent István Társulat honlapjáról megrendelhető: https://szitkonyvek.hu/termek/5955
