Az elmúlt hónapok tanulsága alapján mondhatjuk, hogy egy újfajta tudás jött létre - mind a hitoktatás formájában, mind tartalmában – melynek tapasztalatait hosszú távon tudjuk majd hasznosítani.
Az elmúlt három hónapban hitoktatóinknak is igencsak „ki kellett vonulniuk” a megszokottból, a bejáratott módszerekből… mindenkit váratlanul ért az iskolák bezárásával járó hirtelen váltás, de a hitoktatók gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, és azok is pár nap alatt beléptek a digitális kommunikáció világába, akik mindeddig nem, vagy csak ritkán használtak online eszközöket.
Augusztus végén, a szokásos háromnapos hitoktatói tanévkezdő lelkigyakorlaton és továbbképzésen is ezt a témát szeretnénk majd körbejárni: mit is jelent tulajdonképpen a digitális oktatás, ami nyilván több egy online anyagküldésnél? Mik ennek a módszernek az előnyei, mire fogékonyak a gyerekek, hogyan tudjuk őket az online térben megszólítani? Mit tudunk átmenteni a digitális oktatás tapasztalataiból a hagyományos tantermi oktatás keretei közé? Mi az, amit az online érintkezés nem tud kiváltani, amit mindenképpen szükséges megőriznünk? Mi mit erősít a gyerekekben? Ugyanott, ugyanúgy már biztosan nem folytathatjuk, ahogyan a karantén előtt. Miért és hogyan van szükség a változtatásra?
A tanév lezárultával egy - a hitoktatóknak küldött - kérdőívben gyűjtöttük össze ezen rendkívüli, kihívásokkal teli időszak élményeit, tanulságait és útravalóit. Bemutatunk néhányat a beérkezett válaszokból, a teljesség igénye nélkül.
- Együttműködés az iskolákkal
A legtöbb válaszadó megkapott minden segítséget az intézménytől, ahol hitoktat: naplóhoz való hozzáférést, lehetőséget a rendszeres kapcsolattartásra, tananyag küldésére. Az esetek nagy részében gördülékenyen ment az intézményvezetővel, osztályfőnökkel, iskolai kollégákkal való egyeztetés.
- Kapcsolattartás a tanítványokkal és a szülőkkel
Hogyan és mennyire, milyen rendszerességgel sikerült kapcsolatba lépni a gyerekekkel? Mennyire volt ez a kapcsolattartás működőképes, hatékony? Milyen mértékben vonódtak be a szülők (nagyobb testvérek) a kommunikációba? Mi akadályozta, mi segítette az online találkozásokat?
„Nagyon változó volt, de a többség nagyon együttműködő, érdeklődő, segítő volt. Szerették és várták a digitális tananyagokat, de nagyon hiányolták a személyes találkozást. Messenger-hívásban és konferencia beszélgetésben is találkoztam a gyerekekkel, családokkal. Akadályozó tényező egyedül az idő volt, mert a gyerekek nagyon elfoglaltak voltak egyéb tanulási feladataik, online óráik miatt. Nehéz volt az időpont egyeztetés, mert a többgyerekes családokban, ahol csak egy számítógép állt rendelkezésre, kevesebb idő jutott egy gyerekre a gép használatához. Viszont a testvérek is bekapcsolódtak hittanos témáinkba, közös imánkba.”
„A heti feladatokra, főként a felsőbb osztályokban rendszeresebben válaszoltak. Ez szerintem annak köszönhető, hogy ők maguktól is tudták kezelni a felületeket, nem kellett a szülői segítségtől függniük. A kisebbek esetében főként a szülőkkel tudtam tartani a kapcsolatot. Voltak nagyon szép emlékeim, például, amikor az egyik családban a keresztelő pont a járvány idejére esett, és képeket küldtek nekem a szertartásról, vagy mikor a gyerekekkel együtt fényképezték le a monitorokat, miközben a feladatokon dolgoztak, vagy bátorító szentírási idézeteket írtak.”
„Nehézkes és döcögő volt.”
„Talán a legnagyobb probléma a több gyerekes családokban a kommunikációs eszközök hiánya. Volt, hogy a szülők nem igen tudták nyomon követni a gyermekek haladását. Több esetben nagy testvér volt a kisebbek segítsége. Az alsós gyermekeknél egyértelmű volt a szülői segítség igénye, a szülők idejét, türelmét, idegzetét felemésztette a matematika, magyar / olvasás, írás, nyelvtan, fogalmazás/ tárgyaknál való helytállás és bár igyekeztek, de sok esetben a hittan háttérben maradt.”
- Visszajelzések
A gyerekeknek küldött tananyagokra, feladatokra mennyi és milyen visszajelzéseket kaptál? Kértél-e a gyerekektől visszaküldendő feladatokat, milyen formá(k)ban? Mi vált be a leginkább? Mi az, ami egyáltalán nem működött? A tanítványaid kb. hány százaléka küldött rendszeresen válaszokat vagy reagált a megkeresésedre? Voltak-e - ha igen, milyen arányban,- akiket semmilyen módon nem sikerül elérned?
„Rengeteg visszajelzést kaptam. Ezek mind pozitívak voltak. Igyekeztem kevésbé terhelni őket.”
„Kértem, de nem követeltem visszaküldendő feladatokat. Nem kaptam sokat, de annak is örültem, hiszen tudom, milyen nagy problémákkal küszködtek a szülők, gyerekek, családok egyaránt. Kb. a tanítványok fele küldött vissza feladatokat. Mindenkit elértem, azt az egy gyereket is, akinek nincs otthon számítógépe, neki papír alapon küldtem a feladatot. Elkészültéről fotót kaptam.”
„Inkább a lelki és jó cselekedetekre serkentő feladatokat adtam. Próbáltam könnyíteni a gyerekeken és a szülőkön, mert sok gyerek küzd tanulási problémákkal.”
„A visszaküldők nagyon élvezték, a szülők is bevonódtak és köszönték! Ezek: redmenta, puzzle, hittanpécs weboldal ppt feladatai vagy videó összegzése voltak zömmel, írattam imát és saját esszét, rajzot...”
„Eleinte nagyon tetszett a gyerekeknek a digitális oktatás. Aztán elfáradtak, mint a normál tanrend szerint haladva is. Sok szorgalmi feladatot adtam, kevés kötelező házi feladatot. A szorgalmira kb a gyerekek fele válaszolt, a kötelező feladatara egy gyermek kivételével mindenki. A küldött anyagok beváltak - elsőben a hangalámondásos ppt, míg másodikban a sok játék tetszett a legjobban a gyerekeknek.”
„Eleinte döcögős volt,aztán beállt egy tartós folyamat.”
- A munkafolyamat nehézségei
Milyen technikai, informatikai vagy egyéb nehézségekbe ütköztél a munkád során? Hogyan tudtad ezeket áthidalni? Változott-e ez, és mennyire a kb. három hónap időtartama alatt? Mi volt a legnagyobb akadály és mi az, amit sikerült leküzdeni?
„A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a 14 csoport különböző platformokon volt elérhető. És ez még iskolán belül sem volt egységes.”
„A legnagyobb kihívás az volt, hogy 6-an dolgoztunk itthonról online, be kellett osztani az eszközöket, és sokszor ezért éjjel dolgoztam.”
„Sokkoló volt a változás az első napokban terveimet, tematikámat átírta.”
„Az informatikai tudásomban igen sok hézag volt (és persze van még most is), de gyerekeim segítségével, facebookos csoportokon keresztül, a kollégák segítségével nagyon sokat tanultam, leküzdöttem a saját korlátaimat.”
„Nagyon fontos volt a közös munka a kollégákkal. Kiegészítettük egymás tudását.”
„Siker- öröm, kudarc - "csakazértis" megmutatom! Nehéz volt. Rájöttem mi az ami használható és praktikus. Sok segítség volt a feltett anyag.”
„Egyetlen hétvégénk volt arra, hogy átálljunk a digitális oktatásra. Ez nem ment könnyen. A legmegfelelőbb kommunikációs csatornák megtalálása nem volt egyszerű. A három távoktatásban eltöltött hónap közepére-végére lényegében "összeállt a kép".
„Sokat tanultam, fejlődtem a hónapok alatt. Bizalmi kapcsolatom is mind a szülőkkel, mind a gyerekekkel fejlődött. A legnagyobb akadály talán az idő volt. Sok tennivaló, feladat, a beosztás szervezése. Ezt kellett ügyesen beosztani.”
„A legnagyobb akadály a szülők közönbössége és az együttműködés hiánya volt. Sokszor éreztem azt, hogy egyáltalán nem tartják lényegesnek a hittan feladatokat.”
- Előnyök, hozadék, útravaló
A digitális oktatás időszaka alatt kipróbált, megtanult, elsajátított új módszerek, alkalmazások közül van-e olyan, ami gazdagítja a további munkádat, amit át tudsz és akarsz majd emelni a tantermi oktatás keretei közé? Mik ezek?
„A Z és az alfa generáció a digitális generáció. Számukra ez játékszerű volt. Egyértelműen élvezték a digitális játékokat, videókat, prezentációkat. Ezek a továbbiakban is felhasználhatók lesznek.”
„A kezdeti hetek nehézségei után rengeteg előny: nem kellett fegyelmezni, a diák jobban figyel, összefogtak a hitoktatók - tanultunk egymás szemléletéből, módszereiből, sok olyan oldalt ismertem meg, amikről nem is hallottam.”
„Ez a helyzet nekem egyértelműen pozitív benyomást keltett. Azért, mert így a szülők is aktívabban vettek részt a gyermekek hittan oktatásában. Vagyis egy kicsit a szülőket is oktattuk. Erre más alkalommal nem lett volna lehetőség. Míg az iskolában a szülők kimaradnak ebből a folyamatból, itt aktív résztvevői voltak, főleg az alsóbb osztályokban. „
„Engem inkább abban erősített meg ez az időszak, hogy a személyes kapcsolatot semmi sem pótolja.”
„Liturgikus eszközökről, templomi berendezési tárgyakról, kulisszatitkokról, közeli, erdei zarándokhelyről készítettem videókat. Ezt tudom használni ott, ahol hittanóra keretein belül a fizikai távolság miatt lehetetlen a templomot meglátogatni.”
„Több olyan programot, alkalmazást tanultam meg használni, amit ezentúl biztosan be fogok vinni a tantermi oktatáshoz egyéni vagy csoportmunkaként.”
„A változatosság fontosságára jöttem rá. Fontos, hogy többféleképpen állítsuk össze az órákat. Most jóval több lehetőséggel vagyok felvértezve, A személyes jelenlétet nem pótolja semmi - ebben biztos vagyok és voltam is!”
