A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár számos, a pécsi egyházmegye múltjához kapcsolódó nyomtatványt őriz. Következzék egy püspöki „segédlet” az egyházmegyés papok számára.
Girk György pécsi püspök kézikönyve egyházmegyéje papjai számára [Forrásközlés]
Pécsi püspöki méltóságának tizedik esztendejében, 1863-ban, Szent Péter és Pál apostolok főünnepén Girk György püspök (1853–1868) Manuale sacerdotum [Papok kézikönyve] címmel az egyházmegyei papság lelkiéletének előmozdítására gyűjteményes kötetet adott közre. Amint az összeállítás tartalomjegyzékéből, illetve az előszóból kitűnik, a kézikönyv három részből áll. Az Előszó után Kempis Tamás (1379–1471) Krisztus követése (De Imitatione Christi, 1418) című művéből szerepel minden hónap egy-egy napjára kiválasztott rövid idézet, majd pedig Nepomuki Szent János életéből olvashatók szemelvények. A harmadik fejezet Nicolaus Avancini (1611–1686) jezsuita költő- és drámaírónak az egyházi év vasárnapjainak, illetve az azokat követő hétköznapoknak evangéliumi részleteiből kiinduló, egy-két oldalas elmélkedéseit tartalmazza. A gyűjteményt a korban közismert, illetve a püspök által szerkesztett imádságok zárják. A kötet figyelemreméltó emléke annak a főpásztori igyekezetnek és gondoskodásnak, mellyel Girk György pécsi püspök az egyházmegyei papság lelkiéletét kívánta föllendíteni.
Előszó a tiszteletreméltó papságnak, a pécsi egyházmegye gondoskodásából
Nektek, Krisztusban szeretett fiaimnak és testvéreimnek, kiknek élete az üdvösségre vezető úton az isteni irgalmasság rendelése folytán – még közelgő halálom után is – reám bízatott, attól az óhajtól indíttatva, hogy hasznotokra legyek, lelketek javára és nap nap utáni épülésére átnyújtom ezen könyvet, hogy gyarapodjatok, és megőrizzétek a papi tökéletesség tanult kincsét. Vajon nem veszünk-e magunkhoz naponta eledelt, hogy testünk erejét megőrizzük? Miért is tagadnánk meg a lélektől azt, amiben testünket oly nagy gonddal részesítjük? Néki szintúgy táplálékkal tartozunk, hogy betegség, gyöngeség ne sújtsa. Nem szabad ugyanis elrejteni azt, akinek nem csekélyebb szent föladata van, mint Istenhez kapcsolódva az erények valamennyi nemével fölvértezve, nemkülönben pedig a papság gyakorlásához szükséges tudomány birtokában legyen, még a jelenlegi, a hittel és az Egyházzal ellenséges időkben is. Azt kívánom szíves mindnyájuktól, hogy Krisztus alkalmas és erős katonáiként a hit kegyes, buzgó, tiszta és őszinte szeretetével ragyogjanak az Egyházban. Ehhez óhajtok segítséget nyújtani, és olyan lelki táplálékot rendelkezésre bocsátani, melyet ki-ki nap nap után megízlelhet, szívét-lelkét a mennybe, Istenhez emelheti, értelmét megvilágosíthatja, akaratát az erény felé irányíthatja, egyúttal a bűntől is elfordíthatja, az ellenséggel szemben pedig üdvös vigasztalást találhat.
Mivel napjainkban a papoknak számtalan feladat és teendő között kell erejüket szétforgácsolniuk, úgy láttam jónak, hogy az alábbi rövid elmélkedéseket elibük adjam, melyeket a rendelkezésre álló időben naponként olvasván, átelmélkedvén és lelkükbe emelvén, az ellenséggel szemben hathatós vigasztalásra lelhetnek. Először az év napjaira elosztva válogatás következik Kempis Tamásnak a „Krisztus követése” című írásában található csodálatos szentenciáiból, melyekhez azután kilenc, az isteni Megváltó és Nepomuki Szent János példáit bemutató szöveget, továbbá ugyanezen Szent János életéből vett részleteket illesztettem.
Ezután következnek azok a naponkénti elmélkedések, melyeket Ft. Nicolaus Avencini jezsuita atya „Jézus Krisztus élete és tanítása” címmel szerkesztett, és amelyek a kiváló E. W. Westhoff plébános gondozásában nemrégiben, 1854-ben napvilágot láttak. Ezen elmélkedések rövid idő alatt is elolvashatók, képesek a lelket nap nap után fölemelni, így sokak lelki táplálására és hitének tökéletesítésére vezetnek. Végül pedig a kötethez olyan függeléket illesztettem, mely mind az egyéni ájtatosság gyakorlásában, mind pedig a papi szolgálat kibontakoztatásában nagy segítségül szolgálhat.
A fentiekkel éppen lelki igényeitek elébe óhajtottam sietni. Jóllehet, szinte végtelen a lelki könyvek száma, azok – elsősorban terjengősségük miatt – gyakran elhanyagoltatnak, a fiataloknak pedig nincsen módjuk megszerezni, jóllehet esetleg használnák őket, így azután sokan – mindenekelőtt a papi hivatás és tökéletesség nagy kárára – ezen szent gyakorlatokat megszakítják, illetve velük fölhagynak. Ha viszont ezt az üdvös segítséget mégiscsak használják, az lelkük páratlan gazdagodását és a papi hivatás tökéletességét eredményezi.
Fogadjátok hát e könyvet lelketek tetszésére és irántatok való szeretetem maradandó emlékezetéül; bőséggel találtok benne gondolatokat a szent és gyümölcsöző elmélkedéshez; benne csobog azon bővízű patak, melyből maradandó kincset és a lélek valódi díszeit fáradság nélkül meríthetni. Véle nap nap után bensőségesen társalogni kellemes, tanácsai hűségről tanúskodnak és útmutatással szolgálnak arra nézvést, hogy mi a teendő és mi a kerülendő. Kövessétek őket Isten szüntelen tetszésére, tekintsetek reájuk mindenkoron, melyektől függ üdvösségtek.
Minden jót kívánok, és imádkozzatok érettem. Kiadtam Pécsett, 1863. június 29. napján.
Az összeállítást készítette és a forrást fordította: Dr. habil. Majorossy Imre Gábor egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
Kép: Wikipédia
A kötet PA 176-os jelzeten megtalálható a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár Pécsi Egyházmegye történeti különgyűjteményében is.
