Június 25. és 27. között Pécsett tartja rendes éves konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók idén az eszmény és eszményítés szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet. A megjelenteket Udvardy György pécsi megyéspüspök köszöntötte.
A Magyar Patrisztikai Társaságot 2001-ben alapította Kecskeméten az I. Magyar Konferencia az Ókori Kereszténységről ötvenhárom résztvevője. A társaság célja az egyházatyák tanításának és általánosságban az ókori kereszténység történetének, írott és tárgyi kultúrájának tudományos szintű kutatása és megismertetése az érdeklődők szélesebb körével.
Somos Róbert, a Magyar Patrisztikai Társaság elnöke elmondta:
„A tagtársak mindannyian nemzetközi szintű kutatásokat végeznek, nehéz bármit is kiemelni. Hogy mégis megemlítsek néhányat az aktuálisan jelentős fejlemények közül: néhány éve Órigenésznek, az egyik meghatározó egyházatyának a zsoltárhomíliáit találták meg Münchenben, ez új lendületet adott a patrisztikai kutatásnak. Megjelennek továbbá a régészeti szempontú szemléletek, és a kappadokiai atyákkal kapcsolatos vizsgálódások is új eredményekre vezetnek."
Az érdeklődő közönség jeles hazai teológusok, irodalomtörténészek, filozófusok, klasszika-filológusok előadásait hallgathatja meg három napon át Pécsett. A konferencia előadói az eszmény és eszményítés szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet.
A nyitóelőadást D. Tóth Judit, a Magyar Patrisztikai Társaság elnökségi tagja tartotta.
„Az eszmény történetileg kialakult, nem pusztán a kereszténységhez kapcsolható fogalom. Antropológiai, nyelvi, retorikai, poétikai megformálás során teremtik meg az eszményített figurát. Az ókeresztény korban a mártírok és a szentek a legnagyobb eszményképek." – fogalmazott D. Tóth Judit.
A Magyar Patrisztikai Társaság feladatának tekinti az ókeresztény egyház- és társadalomtörténet, a teológiai és filozófiai gondolkodás, a liturgia, a művészet, a nyelv és a zene tanulmányozását, az ókeresztény kultúra más ókori vallásokhoz való viszonyának, hatásának és recepciójának vizsgálatát. Törekszik arra, hogy az ezeken a területeken folyó kutatásokat összefogja, azoknak fórumot teremtsen. Kiemelt célkitűzése, hogy az ókeresztény szerzők alkotásait magas színvonalú fordítások útján megismertesse.