A Pécsi Egyházmegye turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően a közelmúltban megnyitotta kapuit a Magtár Látogatóközpont és megújult a belvárosi templom és a székesegyház. A székesegyházat, annak egyes kápolnáit, délkeleti kilátótornyát, román kori altemplomát a turisták úgy tekinthetik meg a kijelölt útvonalon, hogy közben a Corpus Christi kápolnában imádkozó híveket sem zavarják. Az altemplom látogatói mostantól három bronzplasztikát is láthatnak, amelyek a székesegyházat ábrázolják különböző történeti korokban.

A pécsi székesegyház öthajós román kori altemplomát nemcsak Janus Pannonius és Dulánszky Nándor megyéspüspök sírja, valamint a Szentsír-oltár miatt érdemes felkeresni, hanem a három székesegyház-modell miatt is. A legkorábbi állapotot tükröző bronzplasztika a románkori, 13. századi székesegyházat jeleníti meg, az időrendben következő a Pollack Mihály tervei alapján készült, 19. század eleji klasszicista stílusú templomot ábrázolja, a harmadik modell pedig annak a Dulánszky püspök nevéhez köthető épületnek a kicsinyített mása, amelyet 1891-ben adták át, s amely a székesegyház jelenlegi formája is. Ez a modell közvetlenül Dulánszky püspök sírja előtt áll, s úgy tűnik, mintha a püspök mintegy „rátekintene" a nagy mű modelljére.

A modellekről Sütő Ferenc szobrászművészt, a bronzplasztikák alkotóját kérdeztük.

makettek 57 of 57

A köznapi szóhasználat maketteknek is nevezi az ilyen típusú szobrászati alkotásokat, Ön azonban modellekként beszél róluk. Mi a különbség?

- A makett és a modell között lényegi a különbség. A makett az ábrázolt térbeli alakzatot minden tulajdonságában azonosan kívánja bemutatni, meghatározott kicsinyítési arányban. A modell viszont mindig kiemel valamilyen tulajdonságot vagy összefüggésrendszert a kívánt információ tükrözése, átadása érdekében. A modell esetében tehát megjelennek az alkotó fontosnak ítélt szempontjai is. A valóságot természetesen a modellek sem hamisítják meg, csupán egy-egy jellemző értéktartalomra összpontosítanak.

Melyek ezek a fontosnak ítélt szempontok az altemplom plasztikáinál?

- A modellekhez vakok és gyengénlátók számára Braille-írásos vezető is készült. A tervezés során alapvető szempontunk volt a látássérültek segítése, hogy ők is nyomon követhessék Pécs és a régió egyik legmeghatározóbb építészettörténeti folyamatát. A vakok és gyengénlátók tapintással, élményszerűen hozhatnak létre tudati képet az épület meghatározó formaegységéről, valamint a koronként más és más építészeti felület szerkezeteiről, formajegyeiről. Az egyszerűbb, geometrikus román kori formából kiindulva nagyobb esélyük lehet a későbbi, bonyolultabb felületek tapintható értelmezésére. A részleteket ennek megfelelően az ujj és a kéz érzékelési lehetőségeit mérlegelve alakítottuk ki. Ez a szempont a plasztika látványképét is előnyösen hangsúlyozza és egységesíti. A munkafolyamat során a felületek egyes részleteit már tesztelték látássérültek, és véleményük megerősítette feltevéseinket.

Mi a jelentősége a ma rendkívül népszerű virtuális világhoz, 3D-s rekonstrukciókhoz képest a bronzplasztikák által képviselt szellemiségnek?

- Három hagyományos, önálló karakterjegyekkel rendelkező 3D-s modell született meg az egyre inkább eluralkodó digitális, virtuális képáradatban. A modellek képesek ezzel a virtualitással versenyre kelni. Mivel nemcsak önmagukban állnak, fontos szempont volt az is, hogy megfelelő módon jelenjenek meg az altemplom látványterében. Úgy vélem, sikerült tiszteletteljesen beilleszteni, a meglévő harmónia, valamint a liturgikus tér és cselekmények megsértése nélkül. Az esztétikai szempontokon túl a tartalmi üzenetet is érdemes latolgatni. Ha az efféle plasztikák történeti előzményeit kutatjuk, a legközelebbi példát rögtön megtalálhatjuk a székesegyház déli bronzkapuján, Rétfalvi Sándor alkotásán. A mű azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István átadja Mór püspöknek a székesegyház kisplasztikáját, az alapítást jelképezve. Ebben a gesztusban a jövőre vonatkozó vágyak megnyugtató és szó szerint kézzelfogható biztosítékát látom. Úgy gondolom, hasonló értelmezés átvihető az altemplom helyszínére is: a jövő megerősítése éppen a múlt méltó formáinak kézzelfogható megidézésében rejlik. A bronzplasztikák számomra tehát az alapítás aktív üzenetével bírnak, s a közelmúltban végbement püspökvári változásokhoz csatlakoznak.

 makettek 6 of 57

A XIII. századi, román kori székesegyház Buzás Gergely szakmai segítségével készült, Sütő Ferenc alkotása. A Pollack Mihály-féle 19. századi átépítés modellje Leyer Kornél és Sütő Ferenc, a mai székesegyházé pedig Baka József és Sütő Ferenc munkája. A bronzmunkálatokat a Caster Bronz Kft. és Sütő Ferenc, a kőmunkálatokat Gálffy Béla kőfaragó végezte el.

Pálfy Eszter
Fotó: Loósz Róbert

Szentmise közvetítések banner v2

 

2020 August
M T W T F S S
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Közelgő események

Nagyboldogasszony főbúcsú, a Pécsi Egyházmegye Zarándoklata:
Máriagyűd
2020. 08. 15. - 2020. 08. 16.
Nagyboldogasszony napi főbúcsú:
Máriakéménd
2020. 08. 15. -
Nagyboldogasszony-főbúcsú:
Máriagyűd
2020. 08. 16. -
Katekéta fakultatív képzés:
Pécs, Magtár, Zarándokház
2020. 08. 17. - 2020. 08. 19.
Szent István király ünnepe-ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2020. 08. 20. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi