Hivatalosan is lezárult a Máriagyűdi Kegyhely turisztikai fejlesztése elnevezésű, uniós forrásból megvalósuló projekt. Október 8-án 10.00 órakor dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szabadtéri szentmise keretében megáldotta a megújult kegyhelyet.
A szentmisét követően került sor a több mint két éve zajló beruházást lezáró ünnepségre. Köszöntőt mondott dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök és Hegyi László, az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára. Az ünnepség keretében Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója egy defibrillátort adott át. Az életmentő készülék ezentúl a Máriagyűdi Kegyhelyen lesz, amit évi mintegy százezer zarándok keres fel. Az ünnepség a templomban rózsafüzér imádsággal folytatódott, délután pedig keresztút és litánia zárta az eseményt.
A Máriagyűdi Kegyhely fejlesztésével a Pécsi Egyházmegye fő célja volt, hogy az ország egyik kiemelkedő vallási értékét méltóvá tegye a jelentőségéhez. A kegyhely az idelátogatók alapvető kiszolgálását mostantól 21. századi szinten tudja megvalósítani, a kegytemplom, a szabadtéri létesítmények és épített elemek (oltár, kápolna, szobrok, padok) fizikai és esztétikai felújításával, valamint a megközelítésüket segítő zarándokutak létrehozásával. A DDOP pályázat a kegyhely egészének építészeti és tájépítészeti megújulását tette lehetővé. A pályázat révén a Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia eredetileg több mint 525, 5 millió forintot fordíthatott turisztikai célú beruházásokra, amelyen felül idén további 40 millió forintot meghaladó többlettámogatást ítéltek meg. Így a 95 százalékos támogatási intenzitású pályázat összesen 539.994.795 forintnyi támogatásából és a mintegy 30 millió forint önrészből újulhatott meg a Máriagyűdi Kegyhely.
MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK:
- A munkálatok eredményeként megújult a kegytemplom homlokzata, az épületet statikailag is megerősítették. A szabadtéri oltárt és az Imaudvart fedett térré alakították, és rekonstruálták a Szent Ferenc ivókutat: helyreállították funkcióját, rendezték környezetét, s felújították a támfalakat és a tereplépcsőket.
- A kegyhely újdonsága a most kiépített térbeli rózsafüzér alapú sétány. A sétány rózsafüzérén az 5 nagyszemet egy-egy burkolatminta jeleníti meg a kiemelt pontokon, pihenőállomásokon. Az öt sziromban a Miatyánk első sora olvasható latinul, magyarul, romani nyelven, németül és horvátul. A kisszemeket egyedi lámpatestek alkotják. A sétány mentén padokon pihenhetnek meg a megfáradt zarándokok.
- A beruházás során rendezték a Kálváriát is: a keresztút a stációk sorrendjében, szerpentin módjára cikcakkvonalban követi a terepet, ezáltal biztosítva akadálymentes és kevésbé meredek feljutási lehetőséget a híveknek.
- Megtisztították továbbá a Fájdalmas Szűzanya terének, a Pietà-szobornak a környezetét; felújították a burkolatokat, kiegészítették a hiányos kerítést és újrarendezték a növényzetet.
- Változást jelent az is, hogy a Mária-szobrot áthelyezték a szabadtéri oltárhoz vezető két lépcső közötti pentagonba. Környezetében virágágyásokat alakítottak ki, a szobor éjszakai díszvilágítását pedig a talajszinten elhelyezett padlófény biztosítja.
- A várfal alatti területen a sétányhálózat szórt burkolatát is felújították, és kiegészítették pihenőkkel.
- Közlekedési szempontból fontos, hogy családok, kerékpárosok és mozgássérültek számára egyaránt ideális merőleges parkolókat alakítottak ki a Búcsú tér déli részén – a közterületet is igénybe véve, az önkormányzattal egyeztetve. A parkolók felett gyalogos út épült, a Mária-szoborhoz vezető sétány elé pedig fogadótér készült, fa alatti ülőfelülettel, babakocsi-rámpával és napelemről világítható elektronikus információs táblával.
- A kegyhely fejlesztéseit az egyházmegye úgy tervezte meg, hogy azok a látogatók elsődleges célját, a lelki megújulást segítsék. Ehhez lehetőség nyílik az elmélkedést segítő tartalmakat közvetítő audio guide készülékek igénybevételére, amelyek a Rózsafüzér sétányon végighaladva segítik a híveket.
Máriagyűd jelentősége, rövid története:
Máriagyűd a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándokútvonal csomópontja vagy végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom. A török időkben is folyamatos volt a keresztény istentisztelet. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek, ezt követően a templomot ferences szerzetesek gondozták. 1698-ban pedig kegyszobor került ide, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek. 1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek. Ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben. 1739 és 1742 között a templomot megnagyobbították. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben a kommunista uralom elűzte a ferences szerzeteseket, de a kegyhely tovább élt. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást, sőt, új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa a kegytemplomnak basilica minor címet adományozott, ami tovább gazdagította a kegyhely liturgikus életét. A zarándokokon kívül egyre több látogató és turista keresi fel a kegyhelyet.
„Reményt és jövőt adok nektek."
(Jeremiás 29,11)
Fotó: Loósz Róbert
 Sajtóközlemény (pdf) | [ ] |
