„Meghalt egy szent!”

„Ha nem lesztek olyanok, mint ez a gyermek itt
– ártatlanok, hívők, tiszták, engedelmesek,
alázatosok, igénytelenek, derült kedélyűek, emberszeretők,
bizodalmasok a jóban – nem mentek be a mennyek országába.”

(Mt 18,3)

fejlec Wajdits

Életének 78., papságának 55. évében 1920. március 20-án, hétfőn kicsivel déli 12 óra után elhunyt Wajdits Gyula pécsi püspöki helynök, prelátus kanonok. Bár már napokkal előtte nem hagyhatta el a szobáját, mégsem gondolta senki, hogy olyan közel van számára a halál órája. Állapotára való tekintettel külön kérte, hogy az Oltáriszentséget otthon vehesse magához. Még halála napján reggel is áldozott, majd a délelőtt eszméletét vesztette: már csak az utolsó kenetet és a pápai áldást tudták feladni neki. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök (1905–1926) és Mosonyi Dénes[1] oldalkanonok még utoljára meg tudta látogatni, zokogva térdeltek atyai jóbarátjuk halotti ágya mellett.[2] 1920. március 24-én, szerdán délelőtt dr. Igaz Béla apátkanonok[3] mondott Wajdits lelki üdvéért gyászmisét a Székesegyházban, amely után a pécsi ordinárius adta meg a feloldozást.

Wajdits Gyula

Wajdits Gyula püspöki helynök, pápai prelátus[4]

Temetése aznap délután 4 órakor kezdődött, amelyről még életében úgy intézkedett, hogy egyszerű fakoporsóban a Pécsi Központi Temetőben ravatalozzák fel, és arra koszorút ne helyezzenek el. Halottas ládáját kocsi helyett négy ember vitte az egyik parcellába egy másodosztályú sírhoz. A temetési szertartást Zichy főpásztor celebrálta, és „… a gyászolók nagy tömege mutatta, hogy kit vesztettek benne.” A közeli rokonság mellett jelen voltak a káptalan, a város, az ítélőtábla, a törvényszék, a vasút, a posta, az ügyvédi kamara, a pécsi világi papság, a szerzetesrendek és apácák, az iskolák, végül a jótékonysági intézetek képviselői is.[5]

  1. március 26-án, pénteken 9 órakor a Székesegyház Corpus Christi kápolnájában a Pécsi Oltáregylet tagjai mondattak gyászmisét elhalálozott igazgatójukért.[6]

Wajdits hagyatékából síremlékre sem jutott pénz, így Zichy püspök és Mosonyi oldalkanonok emeltettek kegyeletből kőből és bronzból emléket. Wajdits Gyula teste ma a Pécsi Központi Temető kápolnájának altemplomában nyugszik, egy sírhelyen Sláby Ferenc nagypréposttal[7] és Pozsgay József kanonokkal[8]. Hogy koporsója mikor került át ide, azt jelen kutatásban nem sikerült kiderítenünk…

Slaby Pozsgay Wajdits siremlek 2 kicsi

Wajdits Gyula síremléke (Fotó: Schmelczer Balázs)

Wajdits Gyula élete és munkássága

Wajdits Gyula a Zala vármegyei Nagykanizsán született 1842. szeptember 21-én, családja hatodik gyermekeként. Édesapja Wajdits János nagykanizsai könyvkötő-könyvnyomdász, édesanyja pedig Trebitsch Anna volt. A családban összesen 10 gyermek született: Gyulán kívül József, Nándor, György, Károly, János, Imre, Mária, Janka, Viktória.

Kisgyermek korától kezdve pap szeretett volna lenni. A nagykanizsai piarista kisgimnázium után Sláby Ferenc pécsi kanonok, későbbi nagyprépost támogatásával 1856-ban került Pécsre, ahol Peitler Antal kanonoknál[9] kapott szállást, mosást és reggelit. Ebédet Král József kanonok, későbbi szkópiai választott püspök[10] biztosított számára, vacsorát pedig a Nagyszemináriumban biztosítottak számára. 1865. szeptember 22-én Girk György püspök (1852–1868) szentelte pappá, első szentmiséjét szeptember 24-én mutatta be. Ugyanezen év október 8-án Mucsiba rendelték káplánnak, majd Lengyelben adminisztrátor, ezt követően Hőgyészen káplán és 1874. április 29-től pedig helyettes plébános lett. Ezt követően, 1874 áprilisában Kovács Zsigmond püspök (1869–1877) kinevezte Szakadátra plébánosnak[11], ám helyét csak június 2-án foglalta el.

Dulánszky Nándor püspök (1877–1896) felkérésére tért vissza Pécsre, ahol 1887. szeptember 1-je és 1891 között a Pécsi Papnevelő Intézet (Nagyszeminárium) lelki igazgatója lett, határozott irányt adva a pécsi új generációs papnevelésnek. Ezen időszakban bejárta Nyugat- és Közép-Európát. 1889-ben tiszteletbeli pápai káplán, 1899-ben tiszteletbeli kanonok lett. 1902-ben, midőn Hetyey Sámuel püspök (1897–1903) kanonoknak kívánta kinevezni, de Baranya vármegye főispánja, báró Fehérváry Imre[12] magához kérette. „– Nagyságod néppárti és így nehezen fog menni. – mondta a főispán. Wajdits vállat vont. Szelíden mosolygott: – Nem tesz semmit. Méltóságos uram, én nem keresem és nem is kérem a kanonokságot.”[13] Végül 1902. július 27-én megkapta a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a mesterkanonoki kinevezését, egyben ő lett a Székesegyház gyóntató-plébánosa is.

1906 és 1912 között a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet igazgatója, főtanfelügyelője, majd hitoktatási felügyelője (1916 – 1917. augusztus) volt: ekképpen egyházi elnöke lett a Pécsegyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesületnek is. Tevékeny részt vállalt az 1907. augusztus 25–27-én Pécsett megrendezett, első vidéki katolikus nagygyűlés megszervezésében. 1909-től a helyi Vigilantia Bizottság tagja, amelynek feladata az egyházmegyei papok közszerepléseinek és irodalmi munkásságának dogmatikai és egyházpolitikai vizsgálata volt. 1912-ben pápai prelátusi méltóságot kapott. Ugyanezen év február 9-től a Szent Miklósról nevezett címzetes prépost, tolnai főesperes, majd Zichy Gyula főpásztor általános püspöki helynöknek nevezte ki, és egyúttal a Pécsi Székesegyházi Énekiskola püspöki biztosa is lett. 1917. február 5-én székesegyházi esperesi, majd július 19-től őrkanonoki kinevezést kapott.

Németül kiválóan beszélt, amelyet Mucsiban sajátított el, franciául pedig folyékonyan olvasott. A katolikus ájtatossági irodalom egyik vezéralakja volt. Szemenyey Mihály (pécsi egyházmegyés plébánostársával[14] megalapította a Szent Család Képes Népnaptárát[15] (1884), amelyet másfél évtizedig együtt adtak ki. Eladott példányszám némelykor megközelítette a 100.000-et is. Az ebből származó jövedelméből újították fel a szakadáti templomot, majd tették le a regölyi apácazárda és leányiskola alapjait (1888), amelyeket a grazi irgalmas nővérek (Páli Szent Vince Szeretet Leányai, azaz a szürke nénék) foglaltak el.

Regolyi zarda 

A regölyi zárda[16]

Művei

  • Lasserre de Monzie, Henri: Peyramale lourdesi plébános a megjelenések előtt. Henrik Lasserre után magyarítá egy plébános [Wajdits Gyula] Wajdits József Gyorssajtóján, Nagy-kanizsa, 1882. 47 p.
  • Lasserre de Monzie, Henri: Peyramale lourdesi plébános a megjelenések előtt. Henrik Lasserre után magyarítá egy plébános [Wajdits Gyula] Második javított és bővített kiadás. Wajdits József Gyorssajtóján, Nagy-kanizsa, 1882. 49 p.

Wajdits Peyremale collage

Wajdits fordítása Dominique Peyramale lourdesi plébános életrajzáról[17]

  • Szemenyei Mihály – Wajdits Gyula: Emlékkönyv a lourdesi magyar zarándoklatról. Nyomatott Wajdits Józsefnél, Nagy-Kanizsa, 1883.
  • Germano di, S. Stanislao: Galgani Gemma luccai szűz életrajza. [Schlegel Leó német fordítás nyomán fordította Wajdits Gyula] Nyomatott a Dunántúl Nyomda R.T.-nál., Pécsett, 1916.

St Gemma Galgani collage

Wajdits fordítása Galgani Szent Gemma passzionista szerzetesnő életéről[18]

Nevéhez fűződik Szakadáton egy nagyobb plébániaépület felépítése, a gazdasági épületek rendbe hozatala (1874–1876)[19], valamint a templom felújítása, kibővítése (1898–1899: Jézus Szent Szívére szentelték), továbbá a templomtorony felépíttetése (1882) is. Ez utóbbi költségeit Dominique Peyramale lourdesi plébános[20] életrajzának magyar nyelvre fordított kiadásaiból fedezte[21]. Wajdits saját pénzén – közel 1000 forintért – monstranciát is vett a templomnak.[22]

Szakadat templom collage

A szakadáti templom 1910 körül és ma[23]

Fáradhatatlanul, apostolok módjára gyalog járt a filiákra hittant oktatni a protestáns iskolás gyerekeknek, valamint a vallásban járatlanoknak. Szakadáton vallásos társulatokat szervezett: Jézus Szent Szíve Társaság, Imaapostolság, Rózsafüzér Társulat, stb. Továbbá nagy tisztelője volt a boldogságos Szűz Máriának. Népkönyvtár alapításban is jeleskedett.

Az éjszakai és hajnali misék hagyománya már fiatal papként jellemezte: még szakadáti plébánosi időszakában a hívek a templomból éjszaka és hajnalban kiszűrődő imbolygó fényeket látva eleinte azt gondolták, hogy visszatérő lelkek járnak odabenn. Aztán egy este meglesték az atyát, ahogy titokban, órák hosszat engesztelő imádságokat végez az Oltáriszentség előtt: innentől fogva községe szentként tisztelte. Kiváló szónok, nevéhez fűződik a hitélet öntudatosabb kibontakozása. Szokása volt, hogy elsőként misézett kora hajnalban a Székesegyházban. Nagy hangsúlyt fektetett a székesegyházi istentiszteletek rendjére: lelkiismeretesen készült liturgikus oktatásaira.

A szegények apostola, a jótékonysági akciók élenjárója is volt egy személyben. Ő szervezte meg Spies János kanonokkal[24] és vezette a francia gyökerekre visszavezethető Pécsi Szent Vince Egyletet (1894–1950), amely feladatául a rendszeres szociális gondoskodást tűzte ki. A Kardos Kálmán utca 8-as számú kanonoki háza kapujában péntekenként összegyűltek a szegények egy tál meleg ételre, tésztára vagy főzelékre várva. Sokszor személyesen kereste fel a nélkülözőket, ezért a szegények alamizsnás papjának is nevezték, hiszen Hetyey püspök vele látogattatta meg a szegényeket, és általa osztatott ki több ezer forint segélyt.[25]

Továbbá Romaisz Ferenc pécsi kanonoktársával[26] 1899-ben felállította a Pécsegyházmegyei Papok Missziós Egyesületét, amelynek levelezését is ő vitte. 1912 júliusában átvette a Pécsi Oltáregylet igazgatói posztját Virág Ferenc spirituális utódjától, a későbbi pécsi megyéspüspöktől (1926–1958). Lelkes támogatója és szószólója volt a Pécsi Katolikus Körnek és a helyi katolikus sajtó (Dunántúl) megalapításának. Évtizedeken keresztül gyóntatója és lelki vezetője volt több női szerzetesrendnek, így a pécsi kórházban működő irgalmas nővéreknek, és a Notre Dame-i zárdanőknek is.

Pécsett először a Szeminárium régi szárnyának első emeletén lakott. 1902-től a Káptalan utca 8. számú Székesegyházi Plébánia épületében[27] élt, ugyanott, ahol korábban Peitler kanonoknál volt kosztos diák. Majd 1906-tól haláláig a Kardos Kálmán (ma Janus Pannonius) utca 8. számú kanonoki ház[28] lett az otthona. Lakhelyein egy idő után testvére, Wajdits Mária[29] lett a házvezetőnője, később másik leánytestvére Viktória[30] is nála lakott.

Komócsy István prelátus-kanonok[31], Wajdits életrajzírója ekképp jellemezte: „… törékeny testű, gracilis megjelenésű aszkéta. Lépése erős, szinte katonás, egyenes tartással, idegesnek tetsző mozdulatokkal. (…) Hanglejtése annyira különleges, hogy aki először hallotta, félszegnek tartotta.” Kritikusan, bizalmatlanul tekintett önmagára. Befelé forduló, mélyen szántó személyisége mellett, jóság, derű és nyugodtság áradt belőle. Rendszerető, kötelességtudó, szorgalmas és áldozatos munkavégzőnek ismerték kortársai: csak szolgálni akart és egész életével példát mutatott. Vendégszerető emberként ismerték, kispapjaival állandóan tartotta az összeköttetést. Szomszédai gyakran hallották szent dalokat, lelki énekeket énekelni: a Mária-énekek voltak különösen kedvesek neki. Munkája nyomán mindenütt áldás és melegség fakadt. Hisz’ maga is áldásból és kegyelemből táplálkozott. Isteni kegyelmet kért és isteni kegyelmet osztogatott. A kegyelem pedig a jóság és a szentség volt, melyet maga körülárasztott.”[32]


Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva



Irodalom

Szöllösy Károly: Pécs-egyházmegyei papság irodalmi működése = Magyar Sion, 1892. 715.
A pécsi székesegyház uj kanonokjai = Pécsi Közlöny, 1902. augusztus 17. 112–113.
Wajdits Gyula (1842–1920) [Nekrológ] = Dunántúl, 1920. március 23. 1.
Az oltáregylet gyászmiséje = Dunántúl, 1920. március 24. 1.
Wajdits prelátus temetése = Dunántúl, 1920. március 25. 3.
Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, 1922. 33.
Komócsy István: A szent élet hírében elhunyt ... Wajdits Gyulának emlékezete. Pécs, 1941. =https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/971436/default/doc_url/Wajdits_Gyula_Praelatus_Pcsi_kanonok_lete.pdf [MaNDA – Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár]
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. kötet. Budapest, 1981. 1399–1400. h.
Glósz József – V. Kápolnás Mária: Szakadát község monográfiája 1723–1949. In. Különnyomat a Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyvéből XIV. Szekszárd, 1988. = https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/szakadat_kozseg_monografiaja_1723_1949/
Borsy Judit: Wajdits Gyula. = In: Pécs Lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. 401.
Wajdits Gyula. In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/W/Wajdits.html
Wajdits Gyula. = Baranyai DigiTár – Csorba Győző Könyvtár = https://baranyaidigitar.hu/neves-szemely/676

 

[1] Élt 1874 és 1948 között.

[2] D. 1920. március 23. 1.

[3] Élt 1865 és 1935 között.

[4] A kép forrása: Komócsy 1941.

[5] D. 1920. március 25. 3.

[6] D. 1920. március 24. 2.

[7] Élt 1814 és 1893 között.

[8] Élt 1851 és 1917 között.

[9] Élt 1808 és 1885 között.

[10] Élt 1788 és 1863 között.

[11] Érdekesség a plébánia Historia Domusát Wajdits 1874-től magyarul vezette tovább.

[12] Élt 1866 és 1952 között.

[13] D. 1920. március 23. 1.

[14] Élt 1830 és 1908 között- Teológiai tanulmányait Pécsett végezte, Lourdes-ba vezetett zarándoklatot.

[15] Címváltozat: A Szent Család Képes Népnaptára.

[16] A kép forrása: Hungaricana – Zempléni Múzeum (Szerencs) = https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/76136/?list=eyJxdWVyeSI6ICJyZWdcdTAwZjZseSJ9&img=0

[17] A képek forrása a Peyramale-féle életrajzi munka második, bővített kiadása megtalálható a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban (Jelzet: B 10008);

 https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Photo_Dominique_Peyramale.jpg

[18] A fénykép forrása: https://giveninstitute.com/st-gemma-galgani/ Élt 1878 és 1903 között.

[19] Négy év alatt 2600 forintot sikerült gyűjteniük, tíz év alatt pedig a teljes felújításra előteremtették a pénzt. Komócsy 1941. 32.

[20] Élt 1811 és 1877 között.

[21] Komócsy 1941. 32. (Ld. műveinek listája)

[22] PK, 1902. augusztus 17. 6.

[23] A képek forrása: Hungaricana (Zempléni Múzeum (Szerencs); https://miserend.hu/templom/2311

[24] Élt 1833 és 1911 között.

[25] PK 1902. augusztus 17. 112–113.

[26] Élt 1852 és 1937 között.

[27] Ma Dóm Zarándokszállás – Pécsi Egyházmegye.

[28] A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár leendő épülete.

[29] Özv. Neusiedler Jánosné Wajdits Mária.

[30] Özv. Arbrust Nándorné Wajdits Viktória.

[31] Élt 1872 és 1952 között.

[32] D. 1920. március 23. 1.

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2020 October
M T W T F S S
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Közelgő események

Magyar Katolikus Kulturális Hetek:

2020. 10. 28. - 2020. 10. 31.
PEM Katekumenátus képzés:
Pécs, Magtár
2020. 10. 28. - 2020. 10. 28.
Szabadegyetem a NEK jegyében:
Magtár Látogatóközpont
2020. 10. 28. -
Takarékossági Világnap:

2020. 10. 30. - 2020. 10. 30.
Mindenszentek-ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2020. 11. 01. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi