Halálának 550. évfordulóján tisztelgünk Janus Pannonius pécsi püspök és humanista költő emléke előtt, akinek sírja a Pécsi Székesegyház altemplomában található. Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár könyvtárvezetőjének ez alkalomra összeállított írását adjuk közre.

PRO MEMORIA
550 éve hunyt el III. János pécsi püspök (Janus Pannonius) [1]
(1459–1472).

Hic situs est Janus, patrium qui primus ad Istrum
Duxit laurigeras ex Helicone Deas.
Hunc saltem titulum Livor permitte sepulto,
Invidiae non est in monumento locus.

(III. János püspök [Janus Pannonius] sírfeliratának metszete) [2]

Janus siremlek nagy

550 éve, 1472. március 27-én, nagypénteken, Thuz Osvát zágrábi püspök (1466–1499) egyik székhelyén, Medvevárban, menekülés közben a korábbról meglevő súlyos tüdőbetegsége szövődményében hunyt el III. János pécsi püspök (1459–1472), azaz közismertebb nevén Janus Pannonius, a humanista költő [3]. Rebellis előélete miatt a humanista főpap-költőnek három temetése volt: kettő még a 15., egy pedig a 21. században.

Először a Zágráb melletti Remetineci (Remete) pálos kolostorban helyezték örök nyugalomra. A pécsi káptalan püspökhöz hű tagjai azonban a szurkozott koporsóba helyezett, bebalzsamozott holttestet a legnagyobb titokban Pécsre vitették, és a kápolnában – egyes források szerint a prépost lakásában – rejtegették csaknem két évig. Piero Valeriano Bolzani itáliai történetíró (1477–1558) elbeszélése szerint Mátyás 1476-ban, a Pécsett tartott országgyűlés alkalmával kérdezősködni kezdett Janus Pannonius felől, és ekkor az illetékes pécsi prépost megvallotta neki az elrejtett koporsó titkát. Mátyás meghatódott és büntetés helyett a hű barátot kitüntette, III. János püspöknek pedig fényes temetést rendelt el. [4] A kortárs Antonio Bonfini történetíró (1424–1502) krónikájában is feljegyezte az eseményt, miszerint Mátyás király külön engedélyével és jelenlétében a Pécsi Székesegyház altemplomában másodszor is eltemették a pécsi püspököt.

Janus Pannonius Matyas metszet

A második temetés elképzelt jelenete
egy 19. századi metszeten – Mátyás király siratja kedvenc főpapját:
„Kigördült a’ szánás könnye a’ jó Fejedelem szemeiből.” [5]

„Mivel a király haragja miatt mintegy közellenségnek tartották és senki sem merte neki a szokásos végtisztességet megadni, testét a papok titkon bevitték egy pécsi kápolnába és sokáig egy szurkos ládában tartották. Hosszú idő múlva, midőn Mátyás történetesen meglátogatta a várost és a bazilikát, a papi kollégium megkérdezte őt, hogy engedje meg végre méltó temetéssel megtisztelni János poéta testét, melyet haragjától való félelmükben régóta őrizgetnek temetetlenül. A király elbúsult a nagy férfiú sorsán, alaptalan vélekedésük és félelmük miatt megdorgálta őket és azután pompás gyászszertartást rendezett neki, hogy a jeles költőt ne fossza meg a temetés tisztességétől. Ez a vég jutott tehát a pannóniai dalnoknak.” [6] A síremlékét egy sírvers is jelölte, amelyet már 1463-ban maga a költő vetett papírra. A második, pécsi újratemetésről utódja, Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473–1505) a kanonoki testülettel egy oklevelet állíttatott ki, benne rögzítve a temetés körülményeit. Ebben volt leírás a kőszarkofágban való temetésről és a pontos halálozási dátumot tartalmazó sírfelirat szövegéről is. [7]

III. János pécsi püspök, közismertebb nevén Janus Pannonius, a humanista költő, 1434. augusztus 29-én látta meg a napvilágot, Csezmicei János néven a Körös megyei Csezmicén. Édesapja Csezmicei Pál, édesanyja pedig Zrednai Borbála. Legidősebb gyermekként született a családban, két öccse (Mihály és Péter) és egy húga (Ilona) volt. Nagybátyja a váradi nagyprépost, püspök (1445–1465), majd esztergomi érsek (1465–1472), Vitéz János.

Csezmicei János tanulmányait Váradon székesegyházi iskolában kezdte 1447 és 1453 között Ferrarában tanult Guarino Veronense magániskolájában, ahol összeismerkedett az itáliai ifjak „krémjével”. Magas fokú latin és ógörög tudására itt tett szert. Guarino mester mellett bontogatta igen gyorsan költői szárnyait is. A Janus Pannonius a kor szokásának megfelelően a tanulmányai és a humanista költészet okán felvett antikizáló humanista név: azaz Pannóniai János.

Ezt követően 1454-től Padovában kánonjogot tanult, majd 1458 májusában doktori címet szerzett. 1458-ban Rómába zarándokolt Galeotto Marzióval, majd hazatért magyarországi egyházi pályafutása egyengetése végett.

Eközben Magyarországon különböző egyházi javadalmakat tudhatott magáénak. Váradon székeskáptalani őrkanonok (1451–1455), 1458-ban már titeli prépost és püspöki helynök. 1459 tavaszán már választott pécsi püspök, szentszéki megerősítése csak 1459 őszén érkezett meg: ő volt a Pécsi Egyházmegye 25. püspöke. Pécsi ordináriusként az ország egyik leggazdagabb főpapjaként ismerték, aki egyúttal tagja lett Mátyás király (1458–1490) királyi tanácsának, és egyéb fontos kormányzati pozíciókat is elnyert.

Janus pecset

III. János pécsi püspök gyűrűs
pecsétjének lenyomata (1469) [8]

1458-tól a királyi különös jelenléti bíróság helytartója. 1468 elején a királyi titkos kancellári kinevezésével jutott pályafutása csúcsára. 1469/70-ben szlavóniai báni méltóságot kapott, melyet megosztva viselt Laki Thuz Jánossal. Több alkalommal volt tagja az Itáliába induló magyar követségeknek, amely alkalmakat mindig kihasznált itáliai ismeretségének bővítésére. A hadjáratok során több esetben is kísérője volt a királynak, pécsi püspöki székhelyéről egyik fontos feladata volt a Délvidék nyugalmának fenntartása.

Tudvalevő, hogy Pécsett, püspöki székhelyén igen keveset, nagyjából 2–3 hónapot töltött évente. Betegsége kúrálására főként az őszi hónapokat választotta. A rövid mecseki tartózkodás ideje alatt is kiváló humanista kört alakított ki maga mellett: értelmiségi barátainak (Garázda Péter, Handó György, Mohorai Vidfy Miklós, Telegdi János) pedig kanonoki javadalom adományozásával juttatott biztos megélhetést.

Költészetét politikai pályafutása mellett sem hanyagolta: főként az epigramma és az elégia műfajában alkotott maradandót. Műveltsége és nagy tudása bizonyítékaképpen egy „igen kiváló”, tekintélyes kötetszámmal bíró, latin és görög szerzők munkáit magába foglaló könyvtárat gyűjtött össze, amelyben „…minden tudomány képviselve volt…”. Köteteit Itália nagyobb városaiban, Rómában, Firenzében, Nápolyban, Velencében, valamint Ferrarában vásárolta meg, és könyvgyűjteményét Pécsett, az egyházfői rezidenciájában rendezte be. Könyvtára volt – Mátyás királyi könyvgyűjteménye mellett – Magyarország második legnagyobb humanista bibliotékája. Halála után a teljes kódexállományát az uralkodó elkobozta, majd beolvasztotta a Bibliotheca Corvinába. [9]

Az 1470-es évek elejére Vitéz János és III. János püspök háttérbe szorultak a királyi udvarban, ekképpen elképzeléseiket egyre kevésbé tudták érvényesíteni. Elsősorban presztízsveszteségük és anyagi sérelmeik miatt fordultak az uralkodó, Mátyás király ellen. Ehhez járultak hozzá a folytonos háborúskodások miatti adóemelések, valamint a török elleni védekezés elhanyagolása is. Az összeesküvés fő célja egy esetleges királyváltás lett volna, ahol a Luxemburgi rokonság okán Kázmér lengyel herceget támogatták, aki meg is indult csapataival. Hozzájuk csatlakozott Vitéz és III. János lovasaival. Mátyás a zendülést megneszelve, még csírájában fojtotta el a lázadást.

Az összeesküvők nagy része – bocsánatáért esedezve – behódolt az uralkodónak, köztük Vitéz János is. Csak III. János püspök tartott ki, és Pécs irányában a rezidenciáról pénzzel és nemesfémekkel (kegyszerekkel) felpakolva Itáliába, Velence irányába menekült. Útközben azonban megbetegedett, és régi szövetségese várában Medvegrádban ágynak dőlt. Itt érte utol a halál 1472. március 27-én.

A második pécsi temetés dokumentáltsága okán sokáig keresték III. János püspök pontos pécsi nyughelyét és földi maradványait. Végül 1991-ben a Székesegyház fűtésrekonstrukciója során Kárpáti Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régésze találta meg a rég keresett sírhelyét és a csontjait, mellette a bizonyítékként is szolgáló II. Pál pápa (1464–1471) ólombullájával egyetemben. Az ekkor elvégzett koponyarekonstrukció alapján megdőlt a Janus Pannonius kinézetére vonatkozó eddigi képünk is.

Janus fej collage

III. János püspök (Janus Pannonius) koponyája és arcrekonstrukciós szobra
(Forrás: Annales Musei Historico-Naturalis Hungarici, Janus Pannonius Múzeum) [10]

Harmadik temetésére 2008. október 21-én került sor Pécsett a Székesegyház altemplomában. Síremlékét a korábbi sírversének belekomponálásával Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész készítette el márványból és bronzból.

Janus Pannonius sirja

Rétfalvi Sándor: Janus Pannonius (III. János pécsi püspök) síremléke (2008) [11]

Janus Pannonius politikai és egyházi pályafutása mellett a magyar irodalom reneszánsz korszakának legjelentősebb költője lett, az országban a humanizmus széleskörű elterjedése az ő nevéhez köthető.

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető

Irodalom

Barna Beatrix: Akit háromszor temettek: Janus Pannonius. = Dobogó. Mitikus magyar történelem, 2010. 24–25.= http://www.szentkoronaorszaga.hu/hun/request.php?210 [2022.02.14.]

Fedeles Tamás: Zsigmond trónra lépésétől a mohácsi vészig. In: A Pécsi Egyházmegye ezer éve. 1009–2009. Szerk: Sümegi József. Pécs, 2008. 51–52.

Fedeles Tamás: A 14. század derekától Mohácsig. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk: Fedeles Tamás – Sarbak Gábor – Sümegi József. Pécs, 2009. 128–132.

[1] Korábbi írásunk Janus Pannoniusról: https://pecsiegyhazmegye.hu/intezmenyek-szervezetek/pecsi-egyhazmegyei-konyvtar/3103-a-humanista-magyar-kolto-puspok-pecsi-emlekezete-kepekben [2022.02.14.]
[2] Sírversét Janus már 1463-ban megírta. Magyar fordítása Kálnoky Lászlótól:

Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először
   Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.
Ezt a dicsőséget, ó, hagyd meg a holtnak, Irigység;
   Rosszakarat, kíméld hűlt porait legalább.

(Janus Pannonius: De se aegrotante in casris [Mikor a táborban megbetegedett])

[3] Medvedgrad, Horvátország.
[4] Beöthy Zsolt: Képes magyar irodalomtörténet. Első kötet. Budapest, 1895. = https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/kepes-magyar-irodalomtortenet-beothy-zsolt-3180/kozepkor-es-renaissance-mondak-es-kodexek-kora-31D4/8-janus-pannonius-es-a-humanistak-hegedus-istvan-3331/a-kolto-halala-es-temetese-335F/ [2022.02.14.]
[5] A kép forrása: Kölesy Vincze Károly – Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkus vagy A’ Magyarország’ ’s vele egyesült Tartományok Nevezetes Férfiainak Életírásaik. Pesten, Trattner János Tamás költségeivel ’s betűjivel, 1816. 1. t.
[6] Bonfini, Antonio: Rerum Ungaricarum Decades [A magyar történelem tizedei]. Buda, 1496–1499.
[7] Dr. Iványi Béla: 182. Requiscio per capitulares de anno et die. In: Egy 1526 előtt ismeretlen kéziratos formulás könyv. Első közlemény. = Történelmi Tár, 1904. 529.
[8] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár.
[9] Fennmaradt kódexeiről: https://pecsiegyhazmegye.hu/intezmenyek-szervezetek/pecsi-egyhazmegyei-konyvtar/3027-a-pecsi-egyhazmegye-humanista-triaszanak-corvinai [2022.02.15.]
[10] A koponyarekonstrukciót végezte: Kustár Ágnes antropológus és Árpás Károly szobrászművész. A képek forrása: http://publication.nhmus.hu/pdf/annHNHM/Annals_HNHM_2015_Vol_107_305.pdf; http://www.januspannonius.hu/html/jp_abrazolasok.htm

[11] A kép forrása: Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/Janus_Pannonius#/media/F%C3%A1jl:Tomb_and_epitaph_of_Janus_Pannonius_by_S%C3%A1ndor_R%C3%A9tv%C3%A1ri._Interior_of_the_P%C3%A9cs_Cathedral.jpg [2022.02.14.]

KATOLIKUS EGYHÁZ 1%

Kantorkepzo 2022 banner

2022 May
M T W T F S S
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Közelgő események

Pünkösd - Ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2022. 06. 05. -
Gyalogos zarándoklat a papi hivatásokért:
Mecseknádasd - Pécs -
2022. 06. 17. -
Úrnapja - Ünnepi szentmise és körmenet:
Pécsi Székesegyház -
2022. 06. 19. -

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról

LD honlap logó Telefon

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség