Nagyszerdán este 8 órakor kezdődött a sötétzsolozsma a Pécsi Székesegyházban. Szolgált a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusa, vezényelt: Jobbágy Valér.
A szertartás: az ún. sötétzsolozsma – latinul: officium tenebrarum – onnan kaphatta a nevét, hogy kb. a X. századig éjszaka végezték, illetve, hogy mire a zsolozsmát befejezik, a templomban egy kivételével minden gyertyát eloltanak. Ilyenkor a szentélyben háromszögletű gyertyatartó áll, rajta 14 sárga és egy fehér gyertya ég. A zsolozsma minden egyes zsoltára és éneke után eloltanak egy-egy gyertyát, így csak a háromszög csúcsán álló fehér gyertya marad égve. Az utolsó zsoltár végeztével ezt az égő gyertyát az oltár mögé viszik. Ezt követően a Miserere zsoltár eléneklése után előhozzák az égő gyertyát, és a gyertyatartóra helyezik, s a diakónus látványosan félbetör egy barkaágat. A szertartás jelentése: a kioltott gyertyák jelképezik Krisztus tanítványait, akik szenvedésekor elhagyták őt. A barkaág megtörése Krisztus szenvedésének megkezdésére utal. Az égve maradt gyertya Krisztus jelképe, aki meghalt a kereszten, sírba tétetett, de a halál nem uralkodott rajta, hiszen ragyogó fényben feltámadt. A szertartás a Pécsi Székesegyházban: sötét zsolozsmát nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton végzik. Nagypénteken és nagyszombaton csak reggel végezhető, a nagycsütörtöki szertartást azonban szerda délután végzik akkor, ha nagycsütörtökön olajszentelési misét tartanak. A Pécsi Székesegyházban ennek az előírásnak megfelelően nagyszerdán este végezzük.
Hanganyag
Fotó: Loósz Róbert
Hanganyag: Visontai László
