A Pécsi Egyházmegye KincsTárában látható műtárgyak jelentős része nem egyszerűen kiállítási darab, hiszen elsősorban liturgikus célból készült. Ilyen műtárgy az az angyalos szárú monstrancia is, amelyet Úrnapja ünnepéhez kapcsolódva mutatunk be.

Angyalos monstrancia a pécsi Püspöki KincsTárbanAz Úrnapja a katolikus egyház ünnepe, amelynek középpontjában Krisztus szent teste és vére áll: ezen a napon az oltáriszentségben köztünk lévő megtestesült Krisztust ünnepeljük. A liturgia során a monstranciáknak, azaz az úrmutatóknak fontos szerep jut, hiszen mintegy Krisztust hordozzák.

A monstranciák azonban nem magától értetődően vannak jelen a liturgiában: érdemes látnunk a háttérben azt a teológiai és történeti folyamatot, amelynek köszönhetően a mai katolikus egyház használja őket.

A szentségmutatók a 11. századtól jelennek meg, az eucharisztia tanával kapcsolatos teológiai fejlődés eredményeképpen. Szentségtani viták hatására egyre inkább előtértbe került az egyház ősi hittétele, mely szerint az eucharisztiában Krisztus teste és vére valóságosan jelen van, s benne részesedve a hívő megszentelődik, és lelki táplálékot kap. Ezért lett fontos a hívek számára az eucharisztia felmutatása és megmutatása.

Úrnapi körmenetre először egy francia városban, Liège-ben került sor 1247-ben, Szent Julianna ösztönzésére: az oltáriszentség ünnepi körmenetben járta be a várost, s innen terjedt el a hagyomány a keresztény Nyugaton. Nem sokkal az első úrnapi körmenet után hivatalos rendelet is született. IV. Orbán pápa 1264-ben kiadott bullájában az egész egyházra kiterjesztette az oltáriszentség ünnepét. Az időpontot is meghatározta: az ünnepre a Szentháromság-vasárnapot jelölte ki, vagy a pünkösd utáni első vasárnapot követő csütörtököt – azt a napot, amelyen máig ünnepeljük az Úrnapját.

Az oltáriszentség kezdetben ereklyetartókban kapott helyet, a kialakuló eucharisztia-tisztelet azonban igényelte egy különleges alkotás, a monstrancia megjelenését. A monstranciákat ötvösművészek készítették. Az úrmutatók kerek, üvegablakkal ellátott tartók voltak, amelyekben az oltáriszentséget holdacska alakban helyezték el. A középkori monstranciák hatalmas méreteket öltöttek, több mint egy méteres is akadt közöttük. A barokkban a méret helyett már a díszítettségre került a hangsúly.

Barokk alkotás a pécsi Püspöki KincsTár angyalos szárú monstranciája is: az aranyozott ezüst úrmutató 1743-ban készült Bécsben, a mesterjegy alapján feltehetően Joseph Leonhardt ötvös munkája. Az alkotás karéjos talpát kagylómotívumok díszítik, felette kiterjesztett szárnyú angyal szobra tartja a kerek szentségházat. Körülötte gomolygó felhőkben angyalfejek és sugárkoszorú található, az oltáriszentséget tartó holdacskán pedig további három angyal helyezkedik el.

Szöveg és fotók: Pálfy Eszter

2019 október
H K Sz Cs P Szo V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Közelgő események

Magyar Katolikus Kulturális Hetek:

2019. 10. 21. - 2019. 10. 30.
Intézményvezető képzés:
Mohács
2019. 10. 22. - 2019. 10. 22.
Közösségvezetők találkozója:
Pécs
2019. 10. 25. -
Szent Mór püspök, az egyházmegye társvédőszentje – ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2019. 10. 25. -
Katekéták képzése:
Magtár Látogatóközpont
2019. 10. 28. - 2019. 10. 28.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi