Augusztus folyamán több olyan ünnepünk van, amely a Pécsi Egyházmegye számára különös jelentőséggel bír. Nagyboldogasszony napja után Szent István királyra emlékezünk, ezt az egyházmegye augusztus 23-ai alapítási évfordulója követi. Augusztus 20-án és 23-án 18 órakor ünnepi szentmisét mutatnak be a pécsi székesegyházban.

A három ünnep nemcsak időben esik közel egymáshoz, hanem szorosan össze is függenek. Első magyar királyunk imádságos, máriás lelkületéről olvashatunk a Szent István-legendákban (az ún. nagy, a kis és az ezeket összegző Hartvik püspök által megírt legendák). Szent István 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevitelének ünnepnapján ajánlotta az országot az Istenszülő oltalmába, s ugyanezen a napon hunyt el.

Magyarország első királya koronázása után rögtön nekifogott az egyház megszervezésének, amit apostoli hatalommal bíró, államalapító uralkodóként tehetett meg. Összesen tíz egyházmegyét alapított, köztük a pécsit 1009-ben. László király VII. Gergely pápa hozzájárulásával 1083. augusztus 20-án Székesfehérvárott emeltette oltárra, vagyis avatta szentté fiával, Imre herceggel és annak nevelőjével, Gellért püspökkel együtt. Ezért ünnepli a magyar egyház e napon István királyt.

A pécsi székesegyház XIX. századi második átépítésekor több művész kapott megbízást a templom kifestésére. 1887 és 1889 között Székely Bertalan és Lotz Károly készítették el a kápolnák és az altemplom falképeit. Székely Bertalan a magyar történelem nagy eseményeit jelenítette meg a Mária- és a Szent-Mór kápolnákban. A Mária-kápolna keleti falán láthatjuk István király országfelajánlását, ahogyan a koronát az oltár felett magasba emeli. A Magyarországért könyörgő királyt szeretetteljesen szemléli a felső képen szeráfoktól és angyaloktól körülvett, trónon ülő Boldogságos Szűz és a gyermek Jézus. Mellettük térdelve hódol a mennybe felvett Szent Imre és Szent Margit.

orszagfelajanlas p

Ha pár percet elidőzünk a jelenet előtt, ismerős tárgyakat fedezhetünk fel Szent István környezetében. Székely Bertalan, aki a bécsi, majd müncheni tanulóévek után visszatért Magyarországra, hogy részese legyen a hazai nemzeti művészet megteremtésének, alkotásait igyekezett a történelmi hűség szellemében megvalósítani. A nézőnek hátat fordító István királyon a magyar koronázási palástot fedezhetjük fel, amelyet a királyi pár 1031-ben ajándékozott a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának. Az oltárterítő apostolsora szépen illeszkedik a paláston látható alakokhoz. Az oltár mellett balra láthatjuk Gizella királynét, aki a miseruhából lett koronázási palást készítője. István nemcsak az egyházmegyék fenntartásáról, gazdasági alapjuk megteremtéséről gondoskodott, de rá hárult a templomok felszerelésének feladata is (kivéve a szent könyveket, amelyeket a püspököknek kellett biztosítaniuk). Ebben volt segítségére felesége, Gizella, aki ügyes kezű udvarhölgyeivel és a veszprémi apácákkal egyházi textilek tucatjait készítette el. A királyi pár mellett, kétoldalt állnak a királyi tanács tagjai az imádkozó érsekkel és a köznép egyszerű tagjaival.

A Mária-kápolna falképei segítségünkre lehetnek, hogy átélhetővé tegyék a közelgő ünnepet. A kápolnába betérők István példája nyomán egy-egy fohásszal kérhetik a Szűzanya oltalmát hazánkra.

Bodnár Boglárka

Fotó: Loósz Róbert

Irodalom
Diós István: A szentek élete, http://www.katolikus.hu/szentek
Petrovich Ede: Pécsi székesegyház. Pécs, 1956.

2020 február
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1

Közelgő események

Hamvazószerda-ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2020. 02. 26. -
Nagyböjti keresztút és szentmise a Szent Kereszt jelenlétében:
Máriagyűd
2020. 02. 28. - 2020. 02. 28.
Szentségimádás és szentmise a hivatásokért:
Pécsi Székesegyház
2020. 03. 05. -
Nagyböjti keresztút és szentmise a Szent Kereszt jelenlétében:
Máriagyűd
2020. 03. 06. - 2020. 03. 06.
Érettségizők találkozója-III.:
Máriagyűd
2020. 03. 06. - 2020. 03. 07.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi