Véget ért az idei Ars Sacra Fesztivál. A Pécsi Egyházmegye csaknem húsz rendezvénnyel csatlakozott szeptember 15. és 25. között az országos programsorozathoz. Idén a szent művészetek közül a zene állt a fesztivál középpontjában. A zárónapon Vedres Csaba Miserere című oratóriumának ősbemutatóját hallgathatta meg a közönség a Kodály Központban.
„A zene egyetemes, mert az érzelmeinket sokkal jobban érinti, mint bármely más művészeti ág. A szenthez, a misztériumhoz érzelmeinkkel is kapcsolódunk. A szent zene valóban felemeli a lelket. Nemcsak hangulatot, érzéseket kelt, hanem irányítja is ezeket. Ezt szeretnénk a fesztiválon bemutatni." – fogalmazott Udvardy György pécsi megyéspüspök a fesztivál szeptember 15-i megnyitóján. Pécsett ugyanis két nappal az országos rendezvényt megelőzően kezdődtek a programok, mivel szeptember 17-én az egyházmegye kiemelt eseményére, a bátai Szent Vér-zarándoklatra került sor.
A nyitónapon a bátai Szent Vér tisztelete és a szent művészet kapcsolatáról Sümegi József, a kegyhely őre tartott előadást. A bátai Szent Vér kegyhely, amely évszázadokon keresztül kiemelt jelentőséggel bírt, tavaly ünnepelte kegyhellyé válásának 600. évfordulóját. A Pécsi Egyházmegye célja, hogy Báta ismét országosan ismert kegyhellyé váljon, és hogy az odalátogatók felismerjék, milyen nagy jelentősége van az áldozatnak.
Az Ars Sacra Fesztivál keretében konferenciasorozat zajlott a szakrális zenéről a Magtár Látogatóközpontban. A sorozatot Kárpáti András klasszika-filológus előadása nyitotta Szakralitás és zene az ókorban címmel. A görögöknél minden zene szakrális – mondta az előadó. A szakember mégis egy műfajt választott ki, az úgynevezett paiant, amelyből zenei töredékek maradtak fenn. Kárpáti András elmondta: néhány, a témában jártas kutató szerint az ógörög zene hangjai leginkább a világzenéhez hasonlíthatók. A klasszika-filológus hozzátette, hogy az ókori görög szabad polgárok neveltetésének alapja volt a zene, és bármikor előkerülhetnek újabb töredékek ebből a korból.
Bubnó Hedvig történész Szakralitás és zene a középkorban című előadása volt a konferenciasorozat második állomása. A középkorban a szakralitás elengedhetetlen tartozéka volt a hétköznapoknak és a liturgikus életnek egyaránt: szakralitás, zene és oktatás összekapcsolódott. Az antikvitás harmóniatanát krisztianizálták a középkorban – fejtette ki Bubnó Hedvig.
Kovács Szilárd orgonaművész a szakralitás és zene újkori kapcsolatát vizsgálta előadásában.
Az orgonaművész Kodály Zoltán szavait idézte: „A lélek bizonyos régióiba nem juthat el más, csak a zene." „Olyan lélekformálásra nyílik lehetőség, ha jó zenéket alkalmazunk, ami semmi mással nem érhető el" – tette hozzá Kovács Szilárd. Nem az a lényeg, hogy milyen hangszeren, hanem hogy mit és hogyan szólaltatunk meg. „Szakrális zenét csak akkor írhat egy szerző, ha van hite". – mondta az orgonaművész.
Szeptember 25-én A kortárs szakrális zene címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a Kodály Központ földszintjén. Kelemen Áron bencés szerzetes kiemelte: „A kultusz hozza létre a kultúrát. A zene fontos része a kultúrának, amit a liturgikus közeg hordoz és hoz létre. Elsősorban azt a zenét értjük szakrális zene alatt, amely a liturgikus szövegeket szólaltatja meg."
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Vedres Csaba zeneszerző is. Miserere című oratóriumának ősbemutatóját vasárnap este hallgathatta meg a Kodály Központ közönsége a Pannon Filharmonikusok, a Pécsi Bazilika Bárdos Kórusa, a Komlói Pedagógus Kamarakórus, valamint a Pannon Gyermekkar közreműködésével.
„Az Ars Sacra Fesztivál misszionáló szándékkal jött létre, mert az a meggyőződés vezeti a szervezőket, hogy a szent misszionálja az embert." – mondta Udvardy György főpásztor a fesztivál zárórendezvényén.
Vedres Csaba sokoldalú zeneszerző és zongoraművész. Játszott saját alapítású zenekarokban klasszikus és rockzenét, számos zenei műfajban komponált, feldolgozott és előadott híres rockzenei, klasszikus és jazzdarabokat, írt könyvet klasszikus és populáris zene kapcsolatáról, és nem utolsó sorban kántorként is tevékenykedik. Miserere című oratóriumát bariton szólistára, gyermekkarra, vegyeskarra és vonószenekarra írta. A hat tételből álló mű a bűnbánatról szóló 50. zsoltár teljes latin nyelvű szövegének feldolgozása. Az alkotó számos kort és műfajt idéz fel zenéjével: megjelenik benne a gregorián, a gesualdó-i késő reneszánsz, a szenvedélyes kora barokk és kortárs stílusok egyaránt. A mű a bűnbánattól a megbocsátásig követi a lélek útját, hogy végül a feloldozást és a reményt hirdethesse a zene nyelvén.
Fotó: Loósz Róbert
