Karácsonyt várva a Pécsi Egyházmegye papnövendékei ünnepi műsorral kedveskedtek az egyházmegye által fenntartott szociális otthonok lakóinak és dolgozóinak.
Karácsonykor sokak szíve megnyílik az irgalmasság cselekedeteire, vannak olyan emberek, akik ezt hivatásszerűen végzik, és arra áldozzák életüket, hogy a rászorulók segítői legyenek. Napról napra segítő kart nyújtva, amit Jézus így fogalmaz meg az utolsó ítélettel kapcsolatban: „éhes voltam és adtatok ennem. Szomjas voltam és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam és meglátogattatok" (Mt, 25,35-36). Atyám áldottainak hívja őket, mert „amit e legkisebb testvéreim közül egyel is tetetek velem tettétek" (Mt 25,40). Karácsonyt várva a Pécsi Egyházmegye papnövendékei ünnepi műsorral kedveskedtek az egyházmegye által fenntartott szociális otthonok lakóinak és dolgozóinak.
Ezeken a helyeken megláthattuk megváltott, keresztény emberi arcunkat idős és beteg embertársaink arcában. Közvetlenséget és szeretetet olvashattunk ki a szemeikből, éreztük, már vártak minket! Együtt akartak ünnepelni velünk, papnövendékekkel. A beszélgetések közben olyan érzés töltötte el az embert, mintha számos nagymamája és nagypapája lenne, akit szerethet.
A Mennyei Atya egyszülött Fiának földi megjelenésével a Megváltás reményének beteljesedését adta az embernek, ebben a hitben kell továbbadnunk az örömhírt, hirdetni a megváltás művét, minden korban minden korúnak! A keresztény ember hittel vallja, hogy a földi születéssel az örök élet felé tart. Ezért Krisztus születését a feltámadás fényében kell szemlélnünk. Krisztus földi életének első szemtanúi a pásztorok, akik az angyal szaván felbátorodva indultak megkeresni az Urat! A betlehemes játékokban a bojtár és a fiatal pásztor mellett az öreg pásztor alakját is megtalálhatjuk, aki megfontoltságával, bölcsességével, valamint lassúságával, és makacsságával érdekessé teszi a jászolhoz való megérkezést. Megfigyelhető, hogy az ő hódolatát tartják a betlehemes játékok minden esetben a legbölcsebbnek és leghitelesebbnek. Az öregség hozhat bölcsességet, élettapasztalatot, és elhozhatja a leghitelesebb Krisztus-hódolatot, amelyet tőlük tanulhatunk. Az egész földi életet átölelő szeretet késztet minket arra, hogy a szép korúak mindennapjait, ünnepeit szebbé, meghitté, evangéliumivá tegyük. Papságra készülve fontosnak tartom, hogy újra és újra ráébredjünk, hogy az ünnepet az által tehetjük teljessé, ha azt adjuk ajándékba a másik embernek, akit ünnepelünk: Krisztust! Krisztus születésének üzenete és a hétköznapok csendes imádsága, hozza meg az Atya szeretetének földi beteljesedését az idei karácsonyon is!
Kovács József
IV. éves papnövendék
Fotó: Loósz Róbert
