Havas Boldogasszony ünnepére készült el a havihegyi templom felújítása. A munkához összefogtak a hívek – akárcsak 320 évvel ezelőtt, amikor a templom megépült.
Augusztus 4. és 6. között tartották Pécsett a hagyományos havihegyi búcsút. A szombati püspöki szentmisén a szertartás a megújult templom megáldásával kezdődött. A szentelt vízzel nem csupán az épületet, hanem a szabadtéri szentmisére érkező mintegy háromszáz zarándokot is meghintette a főpásztor. „Az efezusi zsinat alapján Jézus Krisztus valóságos isten és valóságos ember, azaz az ő édesanyja, Szűz Mária istenszülő. Ezért valóban minden tiszteletre méltó a Boldogságos Szűzanya, hiszen az ő fia hirdette ki a boldogságokat. Mária mindazokat a tulajdonságokat birtokolja, amelyek a Fiúban, az ő fiában megjelennek: irgalmas, tanító, önfeláldozó." - mondta homíliájában Udvardy György.
Máger Róbert, a Havas Boldogasszony-templom templomigazgatója köszönetet mondott a híveknek, akik nagylelkű adományaikkal lehetővé tették a templom külső megújulását. Kiemelte, minden felajánlás egyaránt elősegítette a munkákat, ám egyes nagyösszegű adományok jelentősen növelték az egyszerre elvégezhető feladatok sorát. A felújítás 2016 szeptemberében kezdődött, és a 2017-es havihegyi búcsúra készültek el vele. A külső falakat teljesen újravakolták, a toronysisakot megjavították, és az ablakokat, zsalukat, fémszerkezeteket is megújították. A tetőzet léceit, cserepeit kicserélték, a korábbi bádogos szerkezetek helyére ötvözött horganylemez került. A főbejárati lépcsőre és küszöbre mészkőburkolat készült, a fő közlekedési útvonalakat térkővel borították, és tereprendezés is történt. A sekrestyét kifestették, új, odaillő szekrénysor készült.
Vasárnap kora délután mintegy ötven, horvát nemzetiségű zarándok vitt magával egy-egy követ az Ágoston térről, ezzel emlékezve a havihegyi templom építésére. 1690-1691-ben ugyanis Pécsett is pestisjárvány pusztított. A hívek akkor megfogadták, hogy a járvány elmúltával templomot emelnek a Szűzanyának, hálából. A város meredek utcáin hátukon hordták fel az építőanyagot a Kakasdombnak nevezett fehér sziklákra. A templom 1697-re készült el, és 1844-ben XVI. Gergely pápa adományozott búcsúkiváltságot az akkor már népszerű zarándokhelynek. Ugyanezt az utat járták be a népviseletbe öltözött horvát zarándokok, akik keresztutat imádkoztak és énekeltek horvát és magyar nyelven. A háromnapos búcsú szentmisével zárult.
Fotó: Loósz Róbert
