2020 őszén Magyarországon tartják az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az Eucharisztia mint az egyéni keresztény élet forrása a jelmondata az idén pünkösdkor meghirdetett első előkészítő évnek, amelyhez a Pécsi Egyházmegye online felületein is igyekszik segítséget nyújtani.
A Vadfüge rovat közelmúltban indult sorozata hónapról hónapra az egyházatyák munkái alapján mutatja be az egyház eucharisztikus teológiáját. Az Egyházmegye weboldalának linkgyűjteményéből mostantól könnyen elérhető a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, valamint a bátai Szent Vér kegyhely elektronikus felülete. A következő napokon pedig Sümegi József írásait közöljük a bátai Szent Vér ereklye történetéről.
A bátai Szent Vér ereklyéről az első adat a Thuróczi-krónikában maradt fenn, amely már országosan ismertnek tünteti fel. Eszerint Garai János a Szent Vér ereklyének tulajdonítva kiszabadulását spalatói fogságából, Bátára zarándokolt és roppant nehéz bilincseit a templom ajtófélfájára akasztotta fogadalmának emlékére. Alig néhány évvel később 1420-ban a messzi Erdélyből, a kolozsmonostori konvent utasít egy gyilkosság vádjába keveredett embert zarándoklatra „ad limina sacratissimi Sanguinis Christi” – azaz Krisztus legszentebb vérének küszöbéhez. Bővebb felvilágosítást ad az ereklyéről IV. Jenő pápa bullája, amely búcsút engedélyez az apátságnak. Ebben elmondja, hogy Zsigmond király azon kéréssel fordult a Szentszékhez, hogy „a Szent Benedek rend bátai monostorának, hol Krisztusnak csodálatos, az Oltáriszentségből kiömlő vére és néhány más ereklye van”, búcsút engedélyezzen. Még azt is megtudjuk, hogy az ereklyét Úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, amelyek látására csodálatos népsokaság özönlik oda. A pápa pedig mindazoknak, akik felkeresik az apátság templomát búcsút engedélyez.
Ransanus püspök, aki a nápolyi király követeként tartózkodott Mátyás király udvarában, könyvet írt Magyarország nevezetességeiről. Bátáról azt mondta, hogy kis falu ugyan, de nagyon figyelemreméltó az ott lévő ereklye miatt, ugyanis ott látni lehet a Szentostyában Krisztus vérét, testének részecskéjével együtt, amint ezt igen sokan állítják, akik látták.
Kapisztrán János szentté avatási perében is hasonlókat olvashatunk a bátai ereklyéről. Eszerint egy Klára nevű asszony súlyos betegségében Bátára vitette magát, „ahol Krisztus vérző testét mutatják a népnek, hátha kegyes lenne hozzá az isteni irgalom és meggyógyítaná.” Ezekből a forrásokból annyi bizonyos, hogy maradandó ereklyével rendelkezett a bátai egyház, amelyet nagy tisztelet övezett.
Holub József 1940-ben a Festetics-család levéltárában megtalálta az ereklye egyetlen ábrázolásos emlékét Vince bátai apát 1500. évi búcsúlevelének pecsétjén. A 216/164 mm nagyságú oklevél alján papírfelzetű, rányomott pecsét látható. A 24 mm átmérőjű pecsét monstranciát, szentségmutatót ábrázol, amely talpával a pecsét alján áll, teteje pedig a pecsét felső szélét érinti. Így köriratnak már nem lévén hely, csak a két félkörbe írhattak néhány betűt. A lenyomat erősen elmosódott, a bal félkörben látható egy Ω betű. Feltételezhetjük, hogy az Α és Ω jelképet vésték rá, mivel a latin egyház más formában nem használ görög betűket.
A díszes monstrancia stílusjegyei jellemzően 15. századiak. A pecsétképen mintha egy háromhajós gótikus templom keresztmetszetét látnánk. A középen kristályból, vagy üvegből készült tokban helyezték el az ostyát félhold alakú lunulába foglalva. A képen a lunula nem látható, mert az ostya kitölti a szentségtartó egész belsejét. Ezt azért rendezte el így a pecsétvéső, mivel az aránylag kis helyen csak így tudta megoldani a feladatot, nevezetesen azt, hogy feltüntesse az ostyán megjelent és állandóan látható Szent Vér – felül kettő, alul egy – cseppjeit. Amikor a monostor kincseit a mohácsi csata után Pannonhalmára vitték, jegyzéket készítettek róluk, amelyben szerepel a Szent Vért őrző monstrancia és egy kis pallium, amelyet az ereklyéhez használtak.
Valószínűleg Vince apát pecsétnyomójáról van szó. A Szent Vér ereklyéhez tartozott egy fehér damasztból készült takaró és két kis ezüst korona is, amelyeket Kanizsai Dorottya készíttetett. Az ereklye 1539-ben, amikor a török Úrnapján elpusztította a bátai monostort, megsemmisült.
