December 3-án kezdődik idén az advent, az egyházi év első része, a megtestesülés misztériumának ünnepét bevezető időszak.

Az advent szó mai használata lerövidülés, a latin „adventus Domini – az Úr eljövetele” az időszak teljes neve. Történeti kialakulásában meghatározó volt a nagyböjthöz való hasonlítása. 380-ban, a hispániai Saragozában tartott zsinaton elrendelték, hogy a karácsony ünnepére való méltó felkészülés érdekében december 17 és január 6 között a hívőknek kötelező részt venniük minden nap a liturgikus cselekményeken. A IV. században tehát már létezik a karácsonynak valamiféle előkészületi ideje, még ha a tényleges – mai értelemben vett – advent Rómában, és a római liturgikus gyakorlatot követő keresztények között csak a VI. században terjed el. Amolyan „második nagyböjtként”, annak másolataként születik meg (ezért is lila a színe).

advent megnyito web 20161203 2

Eleinte éppen e nagyböjti hasonlóság miatt az advent hathetes időszak, a görögöknél és a milánói ambrózián liturgiában ma is ilyen. Mivel ott november 11-én kezdődik, ezért az adventet pl. Milánóban ma is Szent Márton böjtjének is nevezik.

nagy szent gergely papaRómára és a római rítust követő egyházakra vonatkozóan Nagy Szent Gergely pápa (+604) négyvasárnapnyi időszakra rövidíti le az adventi időszakot. Ő az, aki hangsúlyozza, hogy az advent nemcsak a karácsonyra való felkészülés ideje, hanem arra is emlékezteti a hívőt, hogy Jézusnak lesz egy második test szerinti eljövetele is, a történelem végén, illetve a hívő halálakor (erre mindig késznek kell lenni). Az advent az erre az eljövetelre való előkészület ideje is.

Advent, tehát négyvasárnapnyi időszak karácsony dátumától visszafelé számolva. A harmadik vasárnap az ún. gaudete-vasárnap (ekkor a lila szín rózsaszínűre váltható): az ünnepi mise kezdőéneke a Gaudete/Örvendezzetek felszólítással kezdődik (innen a név). A négyvasárnapnyi időszak nem feltétlenül jelent teljes négyhétnyi időtartamot; ritkán fordul elő, hogy mind a négy hét teljes hosszúságú.

Advent liturgikusan és lelkisége szempontjából két nagyobb részre osztható: advent első vasárnapjától december 16-ig tart az első része (ebben az időszakban a mise könyörgéseiben és olvasmányaiban dominál az eszkatologikus, vagyis a végső időkre, a történelem végére utaló jelleg), míg december 17 és 24 között a második része (ez kifejezetten a karácsonyra való készületet domborítja ki). Ebben a második részben hangzanak fel a mise allelujás verseiben, illetve a zsolozsma Esti dicséretében az ún. Ó-antifónák: a Krisztus jelenléte iránti vágyat megfogalmazó, Jézust ószövetségi címekkel megszólító szép költemények.

Hungarikum, kizárólag a magyar katolikus közösségekben szokás a roráte-misék hagyománya. E hajnali misék elnevezésének és kialakulásának eredője: az adventi misék egyik gyakorta visszatérő kezdőéneke a Rorate coeli de super… kezdetű antifóna (magyarul: „Harmatozzatok egek onnan felülről…”). A harmat (latinul ros – ebből a roráte) hajnali jelenség – egyrészt innen a mise elnevezése, másrészt az ádventi misék igeliturgiájában többször megjelenő páli mondat miatt is: „Itt az idő, hogy felébredjünk az álomból…” (Róm 13, 6). Magyarországon elterjedt, a német evangélikusoktól átvett szokás az adventi koszorú használata, a rajta elhelyezett négy gyertya (advent négy vasárnapjának megfelelően) hetente történő ünnepélyes meggyújtásával.

Kajtár Edvárd

2017 december
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Pécsi Advent:
Pécs
2017. 12. 12. - 2017. 12. 24.
Ciszterci Nevelési Központ – Adventi Zenés Áhítat:
Pécsi Székesegyház
2017. 12. 12. -
Agócsy László Alapfokú Művészeti Iskola adventi hangversenye:
Dóm Kőtár
2017. 12. 12. -
Kuti Ágnes, Benke József és Kovács Szilárd adventi hangversenye:
Pécsi Székesegyház
2017. 12. 12. -
A Liszt Ferenc Zeneiskola adventi növendékhangversenye:
Dóm Kőtár
2017. 12. 13. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi