A Tolna megyében élő plébániai munkatársak számára rendezett találkozó október 19-én a szolgálatkészség megerősítésével kezdődött és a közös imádság élményével zárult.
Egy közösség tagjának lenni szép, felemelő és megnyugtató érzés, melyet talán csak egy módon lehet felülmúlni, a támogató szerep betöltésével. Ahogy Baranya megyében, úgy Tolna megyében is számos olyan falut-, községet ismerünk, ahol változó méretben ugyan, de azonos céllal működnek közösségek. Ezt igazolja, hogy szombaton 35 plébániai munkatárs vett részt a kistelepülési támogatásban részesülők és a plébániai tanácsosok testületi tagjai számára szervezett találkozón, melyet Nyúl Viktor atya, pasztorális helynök vezetett - hasonlóképpen a közelmúltban tartott pécsi eseményhez, melyről alábbi cikkükben írtunk beszámolót.
A találkozó középpontjában a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés állt, ehhez igazodtak az előadások témái is, többek között a küldetés és közösségi szolgálat szentségeiről szóló prezentáció. A tudásmegosztás túl azon, hogy rámutatott az egyházi rend, valamint a házasság szentségének fontosságára, segítséget adott a plébániai munkatársak számára, hogy szolgálatukban megerősödjenek. A hivatástudatot ugyanis, melynek szellemében a hívek részt vettek a találkozón, táplálni kell. A közösségi házban szervezett program utolsó állomásához érkezve a jelenlévők megtapasztalták a közös imádság élményét, hiszen a találkozó szentségimádássál és rózsafüzér-imádsággal zárult a Szekszárdi Plébánia kápolnájában.
Bár alig néhány nap telt el a szekszárdi esemény óta, minden jel arra utal, hogy a lelkipásztori munkatársak és a plébániai tanácsosok testületi tagjai örömmel várják a következő - tavasszal esedékes - találkozót. Hogy ennek mi az oka, csak sejteni tudjuk, mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy a közösségekben szolgálatot teljesítő hívekre Loyolai Szent Ignác gondolata kétségkívül igaz:
„Azokra vár a mennyekben a legértékesebb korona, akik minden munkájukat a tőlük telhető legnagyobb szorgalommal végzik. Mert nem elég önmagukban jó dolgokat tenni, jól is kell azokat tenni.”