A Pécsi Püspöki Bíróság munkatársainak találkozója hagyományos módon történt, a főtéma viszont kevésbé szokványos, de annál fontosabb kérdéseket járt körbe.
Magyarországon a házasságok mintegy fele válással végződik - olvastunk már pozitívabb felütést, de a statisztika ettől még igaz. Hogy mi ennek az oka? Nagy talány, az azonban biztos, hogy a jogi szféra képviselőinek döntő szerepük van a kérdésben. Mivel egy csonka család hatással van a benne élő gyermekekre, a közvetlen környezetre és a jövőre, fontos, hogy a válókeresetekkel kapcsolatos ügyek lélektani oldala időről időre terítékre kerüljön. Ennek jegyében tartottak idén ősszel ülést a Pécsi Püspöki Bíróság munkatársai. Az október 30-án megrendezett találkozón a bírósági helynök és helynök-helyettes, a jegyző, a bírák, illetve a kötelékvédők ülték körbe az asztalt, amely felett számos érdekes felvetés, valamint megállapítás is elhangzott.
A félévente szervezett megbeszélés ez alkalommal „A család, mint rendszer” tárgykört járta körbe. „A Bíróságunkon zajló házassági köteléki perek mindegyikében családokkal foglalkozunk; döntéseink a nagycsalád valamennyi tagjára hatással vannak, ezért különösen fontos, hogy megvizsgáljuk ezt a témakört” – mondta Fehér Andrea, bírósági munkatárs a találkozó összegzése során. Az általa moderált előadáson felmerültek az egyén életszakasz-váltásai, és az ezekhez kapcsolódó kihívások. Középpontba került a serdülőkorban lévő fiatalok helyzete is, melyet az identitás, a norma és az értékekhez történő alkalmazkodás egyaránt meghatároz. „A fiatalkori sérülések, nehézségek, traumák döntően befolyásolják a szubjektív társadalmi beilleszkedési igényt; a személyes életállapot minőségét és milyenségét is. Mindezek következményei pedig a társas kapcsolatokban, jelesül a házasságban bontakoznak ki leginkább” - utóbbi megállapítás akár magyarázatként is szolgálhat a kamaszok párválasztási szokásainak alakulására.
A találkozó résztvevői többféle családfogalommal is megismerkedtek. „Felvázoltuk a család elsődleges funkcióit, a rendszer szintjeit, elemeit, és a benne élő tagok kapcsolati hálóját. Beszéltünk a család struktúrájáról, az alrendszerekről, azok feladatiról, és a családtagok kommunikációjáról. Szóba jöttek konfliktuskezelési mintázatok, és a családi élet szakaszai” – magyarázza Andrea.
A közös tanácskozás egyik kiemelt pontja volt az apa-gyermek kapcsolat fontossága, annak következményei, a védőháló szerepe, és megtartó ereje. Hangsúlyos területként került említésre a stressz okozta változások eredete (generációs tabuk, elvárások, hiedelmek, traumák) és a jelenben zajló következményei, amely a család életútja során bontakozik ki (születések, betegségek, halál). Végül – egy gyakorlati feladatot megelőzően – a válás lélektani hatásairól volt szó, ami a családtagok mindegyikét érinti.
A következő találkozó, a hagyományokhoz híven tavasszal kerül megszervezésre. Hogy addig miként alakul a fenti statisztika? Nem lehet tudni, de abban biztosak lehetünk, hogy sok múlik a jelen döntésein. Ezért is érdemes újra és újra feleleveníteni Szent II. János Pál pápa szavait:
„Az emberiség jövője a család jövőjétől függ.”
