Jakováli Haszan pasa dzsámijának kórházkápolnaként való működését Sudár Balázs történész kutatta fel és közölte A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi (2010) munkájában. Jelen összefoglalóban ezt vettük alapul, kiegészítve az egyéni kutatás új eredményeivel és egy ismeretlen, századforduló utáni fényképpel.
Jegyzetek a Jakováli Haszan pasa dzsámi történetének margójára
Pécs török uralom alóli felszabadulása (1686) után Karl von Thüngen ezredes Jakováli Haszan pasa dzsámiját a visszatelepülő ferences szerzeteseknek ajánlotta fel, ám ők inkább a Szigeti-kapunk belül álló korábbi imahellyé alakított templomot választották székhelyül. A Szigeti-külváros lakóinak néhány esetben azonban miséztek a külvárosi dzsámiban: majd közel három évtizedig üresen állt.[1]
1–2. kép – Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök és sírköve[2]
Nesselrode Vilmos Ferenc (1. kép) pécsi püspök (1703–1732) 1714-ben a dzsámi mellett észak felé, az egykori dervis-kolostor romjain egy 50 fő elhelyezésére alkalmas „pestis kórházat” alapított, amelyet Sudár Balázs kutatásai alapján a korábbi derviskolostor épületébe rendeztek be. Mellette pedig a korábbi muszlim imahelyen – meghagyva az épület sajátos török jellegét is – katolikus kórházkápolnát alapított az egyházfő 1714-ben vagy egyes adatok szerint 1720-ban. Az új kórház épületét valószínűleg csak 1744-re, a Nesselrode által tett alapítvány összegeiből alakították át vagy építették fel.
A dzsámi és a minaret épületén 1703 és 1732 között nagyobb arányú átalakításokat végeztetett a püspök: az eredeti kupola fölé zsindelyes, barokk hagymakupolás födém került, csúcsán gömbön álló kereszttel. Nesselrode a mirhábbal[3] szembe, az északi fal elé két vastagabb pillérre énekkarzatot építtetett ki, amelyhez csigalépcső vezetett. Ekkortól a nyugati fal északi végében, egy oszlopos előcsarnokon keresztül lehetett a század közepéig még csonka minaretbe jutni, amely ezáltal jelentősen megváltoztatta az épület belső térhatását. A minaretet innen egy keleti tájolású ajtón át lehetett megközelíteni a betoldott egyemeletes épületrészen keresztül.[4] A földszinti ablakokat barokk téglákkal falazták be. Az előcsarnokát a kórház építésével bontották el: ekkor még a dzsámi három oldala még szabadon állt, későbbi, barokk sapkásra átépített minaretjét pedig harangtoronynak használták.[5]
A kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel, akinek búcsúnapját május 16-án tartották.[6] Feltételezések szerint Nesselrode püspököt a kórházkápolnában temették el, síremlékét állítólag itt találták meg. A sírkő felirata erre utal: „Ez a kő az örök hála jeléül külön (vagy kívül) helyeztetett ide a kegyes főpásztornak, ezen templom alapítójának, Nesselrod grófnak, ki elhunyt az Úrban szeptember 29-én [ti. 1732-ben, az évszámot a kronosztikon adja ki – SPÉ]. Örök nyugalomért esedezik.” [7] Nesselrode Ferenc sírjának helyét 1860-tól több alkalommal is keresték, végül a régészeti feltárások sem tudták igazolni. (2. kép)[8]
3. kép – A pécsi kórházkápolna a 18. században (színezett tusrajz)[9]
A harangtoronyként használt minaret zsámolya a 18. században még erőteljesebben kilátszódott a földből. A kápolna tornyának első két harangját 1743-ban (nagyobb – „Gloria in excelsis Deo 1743”) és 1746-ban (kisebb – „Jesus Nazareus Rex Judeorum 1746”) öntötték.[10] A kápolna külső-belső felújítása 1799-ben valósult meg. 1810-ben három oltárról készült leírás: Szent János, Szűz Mária és Jézus szíve. Volt benne továbbá egy keresztelőmedence, egy orgona és egy szószék, továbbá a sekrestyében egy gyóntatószék is. 1847 augusztusában azonban a minaret teteje leégett.[11]
A kórház a város szabad királyi rangra emelésével (1780) a város tulajdonába ment át: városi kórházzá lett. A dzsámi hajdani előcsarnoka ekkortájt, a kórház emeleti részének építése során pusztulhatott el. A délkeleti, udvar felé néző falához a 19. század elején kis sekrestyét építettek, majd 1860 körül tovább bővítettek. A minaret tövébe egy melléképület került. [12] A terepviszonyok változása miatt (feltöltődött terület) a kápolna imaterének padlózata talajszint alá került, öt lépcsőfokkal lefelé lehetett megközelíteni, és a minaret lábazata is a föld alá került.[13]
Az épület északkeleti homlokzatához, a korábban áttört falnyílás helyére (a mai Rákóczi út felől) klasszicista stílusú, kupolával fedett előteret/bejáratot építettek. A kórház 1857-től közkórházi funkciókat látott el, a dzsámi délkeleti falához pedig egy évvel később felhúzták az egykori árvaházat, a Rudolfineumot, amely révén a hajdani sekrestye is eltűnt.[14]
4–6. kép – A pécsi városi kórház kápolnája a harangtoronyként használt minarettel a 19. században[15]
Haas Mihály belvárosi plébános, egyházmegye-történész német nyelvű Gedenkbuch-jában így írt a kórházkápolnáról: „Kár, hogy a templom belseje dísztelen. Mennyire másképp nézne ki hamarosan, mihelyt az Irgalmas Nővérek a hozzáépített kórházat átvehetnék!”[16] A hat Grazból érkezett Pauli Szent Vince irgalmasnővért Girk György pécsi püspök (1852–1868) vezette be az akkor már egyemeletes kórházba 1855. május 17-én. Ettől fogva ők lettek a kórházkápolna fenntartói és használói is.[17]
1860-ban gyűjtést rendeztek a Nepomuki Szent János kápolna „belsejének kifestéséhez és csinosításához”: adakoztak a püspök – Girk György – mellett a kanonokok és a papok, továbbá az irgalmas nővérek és a város polgárai is.[18] A fehérre meszelt falán négy kép volt megtalálható: Szűz Máriáról, Páduai Szent Antalról, Szent Alajosról és Szent István királyról. (7. kép) 1845-re a kápolna állapota jelentősen leromlott: legakutabb feladat a tetőzet javítása lett, amire azonban még 10 évet kellett várni.[19] Mennyezetére 1860/61-ben készített egy Szent Háromság-festményt Hochrein József pécsi rajzoló, valamint ő végezte el a felújítási festést is.[20]
7–9. kép – A kórház és a kápolna a mai Rákóczi út felől 1873 körül, valamint a kápolnabelső az 1895-ös felújítás előtt és után[21]
1860-ban a kórházkápolna fehér színű, aranyozott, rokokó faragványokkal ékesített szószéke átkerült a Xavéri Szent Ferenc-templomba. (10. kép)[22] Ez követően a mellékoltárokat arányosabban helyezték el a kápolnán belül.
10. kép – A mai görög-katolikus Xavér-templom szószéke (Fényképezte: Zajácz Andrea)[23]
A kápolna épületét 1887 előtt egy kisebb földrengés megrongálta: az egyik ablakát és az egyik ajtaját omlásveszély fenyegette, vakolata is lepergett: ám a felújításra nem sikerült anyagi forrást szerezni. 1887/88-ban a Rudolphinum telkének nyugati végén árvaházat emeltek. 1895 során a dzsámi veszélyessé váló kupoláját ónozott bádogtetőzetre cserélték, csúcsára ekkor díszes aranyozott kereszt került, és az épületet kívülről is lefestették.[24] Az esedékes belső restaurálási és az új szecessziós freskókkal kapcsolatos munkálatokat Graits Endre festőművész és Vadász Béla díszfestő végezte el. A belső teret átrendezték, ekkortól a három oltárból már csak egy maradt, a Szűz Mária oltára. Az új oltárt Jiratkó Albin szobrász–oltárépítő faragta (9. és 11. kép), a padlózat új burkolatot és szőnyeget kapott. A renoválás során török falfeliratokat fedeztek fel a régi falfesték eltávolítását követően.[25]
A restaurálási munkálatokat dr. Erreth Lajos királyi tanácsos, a városi közkórház főorvosa és Erreth János országgyűlési képviselő az elhunyt nagynénjük, Mayer Jozefa emlékére tett 1000 forintos alapítvány befolyt összegeivel támogatta.[26] A kápolnát 1895. október 14-én Eger Zsigmond ferences perjel szentelte fel: ezt követően ismét misézhettek benne.[27]
11. kép – Kórházkápolna a Jiratkó Albin-féle oltárral az 1900-as évek elején (Fényképezte: Zelesny Károly)[28]
A minaret eredetihez hasonló kúpos süvegét az 1895-ös renoválás során alakították vissza eredeti formájára.[29] A századforduló környékén a meglevő három harangjából dokumentáltan kettőt a Ruepprecht testvérek (István és Nándor)[30] öntötték 1894-ben és 1905-ben. Az egyik felirata: „Öntötték Ruepprecht-testvérek Pécsett, 1894.” Ennek súlya 17,5 kilogramm, átmérője 33 centiméter, belső magassága 22 centiméter, teljes magassága 28 centiméter volt. A másik harang felirata: „Öntötték Ruepprecht testvérek Pécsett. Készittette Ruepprecht Nándorné Pécsett 1905.” Súlya 39,3 kilogramm, átmérője 43 centiméter, belső magassága 30 centiméter, teljes magassága pedig 39 centiméter volt.[31]
1916 folyamán számos pécsi haranggal egyetemben a kórházkápolnában levő három harang közül kettőt is „hadba vonult”, azaz a katonák leszedték, és lehetőségek szerint még függő állapotukban összetörték, majd elvitték hadászati célokra való további felhasználás céljából.[32]
1924-től a városi közkórház a Pécsre költöző Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati és Szemészeti Klinikája lett, és megtörtént még egy emelet – immáron a harmadik – felhúzása: ekképpen elnyerte mai formáját. A dzsámi-épület rejtekében működő katolikus kápolna pedig az egyetemi kórházkápolna lett. Ekkor zárhatták le a kórházfolyosóról az ide vezető átjárót.
A minaret megmaradt harangja az 1920-as évek folyamán lezuhant, megrepedt, ennek ellenére visszahelyezték, és tovább használták. Cseréjét – eltorzult hangja miatt is – sokan szorgalmazták, de ez végül csak 1935 karácsonyára valósult meg. Az új 45 kilogrammos harangot a budapesti Slezák cég készítette, alapanyagát pedig a Szigeti-külváros lakói igyekeztek összegyűjteni: vörös rezet, rézvasalót, valamint levesmerő kanalat is felajánlottak eme nemes célra.[33]
12–13. kép – Kórházkápolna udvari és az utcafronti oldal a még meglevő hajdani klasszicista, kiskupolás bejárattal[34]
A hajdani dzsámi 220 négyzetméteres kupolájának megújuló falfestményeit 1934 folyamán Gebauer Ernő festőművész festette meg mérsékelt expresszionista stílusban. (14. kép)
14. kép – Gebauer Ernő freskója a kórházkápolna kupoláján[35]
A kupola közepén a Szentháromság glóriás angyalfejek és szárnyak voltak láthatók, stilizált rozettába foglalva. Alatta egy-egy sziklán állt az öt magyar szent (Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit), továbbá a kápolnát gondozó nővérek alapító szentje, Paulai Szent Vince, a kápolna védőszentje, Nepomuki Szent János, továbbá a kisded Jézusról elnevezett Páduai Szent Antal. A háttérben a sziklaemelvények között az ábrázolt szentek életének és csodáinak legismertebb mozzanatait vázolta fel a művész, a kupola alsó peremén pedig a Szent Vince rend történetét, valamint az irgalmas nővérek vértanúságának karakterisztikus motívumait jelenítette meg.[36]
Virág Ferenc megyéspüspök 1935. november 10-én 15 órakor keresztúti ájtatossággal egybekötve áldotta meg a kórházkápolna új bronz stációképeit.
Az 1714/20-tól kórházkápolnaként működő épület működését 1950-ben betiltották, a működtető női szerzetesrendet feloszlatták, az apácákat elhurcolták. A kápolna felszereléseit ekkor leltárba vették. Szűz Mária oltárát a görcsönyi templomban helyezték át, berendezési tárgya került Regenyére, az iskolakápolnába is, orgonáját pedig a nagyárpádi filiális Szent Mihály arkangyal-templom kapta meg. (15–16. kép)
15–16. kép – A görcsönyi Kisboldogasszony templom oltára és a nagyárpádi Szent Mihály arkangyal-templom orgonája a pécsi kórházkápolnából[37]
Végül következzék ismét két helytörténeti–művelődéstörténeti érdekesség a kórházkápolna életéből:
- Egy vallástörténeti adalék a Nepomuki Szent János kápolna használatához: A fenntartó irgalmas nővérek minden évben november 27-én a kápolnában ünnepelték meg Labouré Szent Katalin boldoggá avatásának évfordulóját.[38] A szertartáson elsőként hajnalban Boldog Katalin csodás érmének díjtalan kiosztására került sor. A boldoggá avatott irgalmas nővér Hidvégi Vértes István festőművész által készített életnagyságú olajképét pedig minden évben az évforduló nyolcadára elhelyezték a kápolnában.[39]
- Az épület kettőssége (török imahely – kórházkápolna) irodalmi művek ihletője is lett:
Reményik Sándor: A pécsi minaret
Égbeszökő karcsú kő-derekát
Ölelték véreskarú századok,
Ernyedten engedték el azután
S félve: dörgő robajjal dőlni fog.
De nem dőlt, megállt csorbítatlanul,
Csak árván maradt a török torony,
Mint dagály után üres csigaház
A tengerlátogatta homokon.
Úgy rémlik, engesztelő oszlop ez
Két testvérgyilkos sírhalma felett:
Szembejöttek a sors sikátorán,
S vívtak, míg mind a kettő elesett.
Körülöttük népek bozótja nőtt
Azt öntözgette ez a balga vér,
A késő bánat árva oszlopán
Kereszt és félhold immár összefér.
Isten, Allah egyformán büntetett:
Meghalt Mátyás és meghalt Szolimán...
Mereng, mereng a méla minaret
A pécsi kórház csöndes udvarán.
(Pécs, 1927. május)
A cikksorozat I. része itt olvasható.
Irodalom
Achátz Imre: Gebauer Ernő. In: Pécs Szabad Királyi Város Értesítője, 1941. 109–122.
Boros László: Xavéri Szent Ferenc-templom = Pécsi Szemle, 2011/1. 25–34.
Borsy Károly: Hochrein József akadémiai festő és litográfus = Pécsi Szemle, 1999/4. 45–54.
Molnár József: A Jakováli Hasszán dzsámi = Művészettörténeti Értesítő, 1968/1–2. 130–137.
Molnár József: A Jakováli Hasszán dzsámi. Pécs, 1968.
Gerő Győző: A régió török műemlékei = Műemlékvédelem, 2001/1–2. 8–9.
Gosztonyi Gyula: Pécs 1763-ban. Prunner Ignác városképe. Pécs, 1944. 7–8.
Gosztonyi Gyula: A szigeti kapu környéke. Magyar Korona Szálló, szemészeti klinika, kórházkápolna, ferencesek rendháza és temploma, szigeti kapu. Pécs, Dunántúl ny. [1942] /Pécs műemlékei./ 12–14.
Haas, Michael: Gedenkbuch der k. freien Stadt Fünfkirchen. Zur Erinnerung an die feierliche Einführung der Kanonissinen von U. l. Frau in das zu Fünfkirchen errichtete Kloster. Fünfkirchen, Gedr. in der Lyceums-Buchdruck., 1852. 112.
Hábel János: Michael Haas: Gedenkbuch. Pécs török kor utáni templomai és kápolnái = Pécsi Szemle, 2006/4. 12–21.
Dr. Polgár Iván: Török imaházak Magyarországon = Élet, 1916. január 16. 61–63.
Dr. Polgár Iván: Minaretek = Élet, 1916. március 19. 277–279.
Pandur József: Gebauer Ernő, a templomfestő = Jelenkor, 1997. szeptember. 857–865. = http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/3259/gebauer-erno-a-templomfesto
Pilkhoffer Mónika: A pécsi közkórház kibővítése. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 2001–2002. Pécs, 2003. 103–110.
Rosner Zsolt: Nesselrode Vilmos püspök hagyatéka. Egy feszültségekkel teli életmű utolsó akkordja = Teológia, 2012/3–4. 205–223.
Sudár Balázs: Pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi. Budapest, 2010.
Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi az első részletes városleírás. Pécs, 2012. (Források Pécs történetéből 4.)
Sudár Balázs: Jakováli Haszan pasa dzsámija Pécsen. Budapest, [2014].
Szőnyi Ottó: A Pécsi Püspöki Múzeum Kőtára. Pécs, 1906.
Cikkek
AKIDISZ: Vadalmák Pécsről I. = Honderü, 1847. augusztus 31. 179.
A renovált kórházkápolna = Pécsi Napló, 1895. október 15. 5.
Az uj kórház beszentelése = Pécsi Közlöny, 1895. október 15. 3.
A pécsi közkórház jubileuma = Pécsi Közlöny, 1905. május 16. 3.
Szőnyi Ottó: Pécs török emlékei = Dunántúl, 1916. május 11. 2–3.
Dr. Szőnyi Ottó: A hadbavonult pécsi harangok = Dunántúl, 1916. augusztus 6. 3–4.
Erreth Lajos dr. meghalt = Dunántúl, 1918. november 13. 3.
Egy öreg török üzenete Pécsre. Mese vagy valóság? – Négy üst arany van elásva Pécsett? – A kórház kápolna torony falában arany van elrejtve = Dunántúl, 1922. január 20. 3.
Dr. Szőnyi Ottó: A török kincsek és még valami = Dunántúl, 1922. február 23. 2.
Törökidőkbeli kincseket sejtenek Pécsett = Szeged, 1922. január 22. 4.
Török falfelirásokat fedeztek fel a kórházkápolnában = Pécsi Napló, 1934. december 2. 7.
[Kb]: Gebauer festőművész uj alkotása = Dunántúl, 1934. december 25. 8.
A kórház kápolna harangja = Dunántúl, 1935. szeptember 26. 5.
November 10-én áldják meg a kórházkápolna uj stációképeit = Dunántúl, 1935. november 9. 5.
Az irgalmas nővérek ünnepe a kórházkápolnában = Dunántúl, 1935. november 26. 5.
Karácsonyra már uj harangja lesz a kórháztéri kápolnának = Dunántúl, 1935. december 4. 5.
Dr. Kovács András: Híres pécsi harangöntők = Dunántúli Napló, 197
[1] Sudár 2010. 51.
[2] A kép forrása: Pécsi Egyházmegye; Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeuma – kapubejáróban (Fényképezte: Pásztor Andrea)
[3] Mirháb = imairányt jelölő, kis falfülke. Sudár 2012. 154.
[4] Polgár 1916. 278.
[5] Egy 18. századi festmény mutatja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták.
[6] Rosner 2012. 208. Nepomuki Szent Jánosról nevezett kórházi kápolna.
[7] Gerő 1960. 26.; Pécsi Tárogató = Pécsi Lapok, 1860. július 5. 3. – A sírkövet a „régi” könyvtár épület alsó előcsarnokában, majd a Dóm Kőtárban őrizték, amely az 1950-es években a Janus Pannonius Múzeum felügyelete alá került. A várostörténeti múzeumba ezen időszakba emelhették át. Szőnyi 1906. 254.
- Nesselrod Ferencz, pécsi püspök emlékköve. Porhanyó mészkő. 95 centiméter magas, 48 centiméter széles ovális alak. Felső részén a püspök címere. A sírkő ma a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeumának kapubejárójában van. Pécsi Tárogató = Pécsi Lapok, 1860. július 5. 3.
[8] Boros László művészettörténész egy érdekes történetet osztott meg: Az épület régészeti feltárása során a napvilágra került sírok egyikében várakozás szerint a kápolnát katolizáló és patronáló Nesselrode püspök maradványait sejtették. A mellékletek alapján a sírból azonban egy apácának koponyáját hozta fel Dr. Halda Tamás szemészorvos–tanársegéd, aki műkedvelő régészként, Kárpáti Gábor régész mellett tartózkodott a helyszínen. A koponyára száradt haj egy barna szalaggal volt átkötve. A kutatás kiderítette, hogy a sírban Nesselrode püspök unokahúga nyugodott.
[9] A kép forrása: Dankó Imre: Pécs képekben. Pécs, 1967. 59.
[10] Aigl 1838. 222.
[11] Akidisz 1847. 179.
[12] Sudár 2010. 72.
[13] Sudár 2014. 10.
[14] Gerő 1960. 24.; Sudár 2010. 76.
[15] A képek forrása: 1/ Weber-Tarlós Károly: Városi közkórház (19. század eleje) = Janus Pannonius Múzeum; 2/ Hunfalvy, Johann: Ungarn und Siebenbürgen in malerischen Original-Ansichten ihrer interessantesten Gegenden, Städte, Badeorte, Kirchen, Burgen, Paläste und sonstigen Baudenkmäler alter und neuer Zeit. Darmstadt, 1860. 162.; Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IV. kötet. Magyarország – Dunántúl. Budapest, 1896. 155. (A képet készítette: McRell G. F. I.)
[16] Haas 1850. 112. „Die Spitalkirche… Schade, dass das Innere dieser Kirche ohne Schmuck ist. Wie ganz anderes würde es bald aussehen, wenn die Barmherzigen Schwestern das angebaute Spital übernehmen könnten!” Németből fordította: Hábel 2006. 16.
[17] PK 1905. május 16. 3.
[18] Pécsi Tárogató = Pécsi Lapok, 1860. december 2. 177.
[19] Sudár 2010. 63.
[20] PN 1895. október 15. 5.; Borsy 1999. 47.
[21] A kép forrása: 1873-as kép – Régi Pécs blog, kápolnabelső: Sudár 2010. 78. (KÖH Tervtár Ltsz. 5478.)
[22] Boros 2011. 30.
[23] Köszönöm Zajácz Andrea kolléganőmnek a segítségét.
[24] Sudár 2010. 76–77.
[25] PN 1934. december 2. 7.
[26] Várady 1896. I. 478.; D. 1918. november 13. 3.
[27] PN 1895. október 15. 5.; PK 1895. október 15. 3.
[28] A kép forrása: Régi Pécs facebook oldal
[29] Szőnyi 1928. 84.
[30] Ruepprecht Testvérek Harang-, Érc-, Vasöntöde és Gépgyár.
[31] Szőnyi 1916. 3.; Kovács 1971. 6.
[32] Szőnyi 1916. 3
[33] D. 1935. szeptember 26. 5.; D 1935. december 4. 5.
[34] A képek forrása:1/ ifj. Richter Aladár: Pécs – Kórház-kápolna (akvarell, 1920) [Képeslap], 2/ A közkórház kápolnája (volt török mecset) Pécs [Képeslap] = Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) – Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény.
[35] A kép forrása: Gebauer Ernő „a templomfestő” – Régi Pécs blog = https://regipecs.blog.hu/2013/05/05/gebauer_erno_a_templomfesto
[36] Achátz 1941. 117–118.
[37] Régi Pécs facebook oldal.
[38] D 1935. november 9. 5.
[39] D 1935. november 26. 5.
