Mi az összefüggés a kenyérszaporítás, az utolsó vacsora és az Eucharistia között? Hogyan törhetjük meg „saját” kenyerünket? Miért érdemes szóról szóra tanulmányozni a Szentírást? Többek között ezekre adott választ a novemberi Lectio Divina Eucharistica.
Az otthonokban már adventi koszorúk díszítik az asztalokat, ünnepi fények az utcákat, amikor a Pécsi Egyházmegye pasztorális munkatársa Lotz Károly festményét ábrázoló kártyákat oszt a Dóm Kőtárban. A csodálatos kenyér- és halszaporítás képi illusztrálása kétségkívül segítette az elmélkedést, hiszen a hátoldalára felírhattuk a bennünket megérintő örömhírt, az ehhez kapcsolódó érzést és feladatot. Ennek az ajándékozásnak a kíséretében kezdődött a "C" liturgikus év utolsó Lectio Divina Eucharistica eseménye. Különleges alkalom volt tehát ez a novemberi este, és talán nem is olyan meglepő, hogy a szentírási szakasz elemzése mellett a készülődés, valamint a keresztény szeretet is dominánssá vált. Az este során Máté evangéliumának elbeszélését (Az első kenyérszaporítás) Nyúl Viktor pasztorális helynök olvasta fel és bontotta ki sorról sorra.
„13A hír hallatára Jézus elhajózott onnan egy elhagyatott helyre, hogy egyedül legyen. De a nép tudomást szerzett róla, és gyalogszerrel utánament a városokból. 14Amikor kiszállt, már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve, s meggyógyította betegeiket. 15Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és figyelmeztették: „Elhagyatott itt ez a hely, s már az idő is későre jár. Bocsásd el a népet, hadd széledjenek szét a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” 16Jézus azonban így válaszolt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” 17„Csak öt kenyerünk van és két halunk” – felelték. 18„Hozzátok ide!” – mondta, 19s meghagyta, hogy a nép telepedjék le a fűre, majd fogta az öt kenyeret meg a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta őket. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta tanítványainak, a tanítványai pedig a népnek. 20Mindnyájan ettek s jól is laktak. A maradékból tizenkét kosarat teleszedtek. 21Az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva mintegy ötezer férfi evett. (Mt 14,13-21)
A kenyér- és halszaporítás történetében különös, hogy mind Máté, Márk, Lukács és János is megemlíti. Ennek oka, hogy a szentírók fontosnak tartották a jelenet megörökítését, a cselekedet ábrázolását, amely az Eucharistia előképe. Mert amikor sorról sorra tanulmányozzuk a Bibliát, kirajzolódik egy lényeges eseménysor, mi szerint Krisztus először megsokszorozza a kenyeret, később a halála előtti estén megtöri, végül pedig azzá válik. Többek között ennek a megállapításnak az öröme az, ami arra motiválhat, hogy gyakran gondolkozzunk a Szentírás szavain, és ilyen formán is imádkozzunk Istenhez, aki egyformán ad reményt számunkra. „A kenyértörés a megosztás gesztusa, az egyik próféta mondja, hogy az igazi törődés, amikor megtörjük a kenyeret az éhezőnek, amikor adunk az időnkből az embernek, amikor adunk a mosolyunkból társainknak, és adunk a figyelmünkből másoknak. >> 6Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd össze a jogtalan bilincseket, és oldd meg az iga köteleit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát! 7Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől! (Iz 58,6-7) << Ehhez kapcsolódik Ferenc pápa egyik híres gondolata is: >>az életed akkor a tied, ha megosztod valakivel<<. A kenyeret adó Jézus az önmagát odaadó Jézus, Ő a testét adta értünk az Oltáriszentségben.” – mondta Viktor atya, végül arra kérte a résztvevőket, hogy csendben elmélkedjenek az elhangzottakról.
Készülődéssel egybekötött elmélkedés, Jézus közelségének szemlélése, mindezek jellemezték a novemberi Lectio Divina Eucharisticát. Ezt igazolja az is, hogy a Lotz Károly festményével ábrázolt kártyák üres oldala több jelenlévő kezében szavakkal, gondolatokkal kezdtek megtelni.
A legközelebbi Lectio Divina Eucharisticára december 19-én, a Belvárosi templomban tartandó 18.00 órai szentmise után várjuk az érdeklődőket a Dóm Kőtárban, 19.00 órakor.
Fotó: Vermes Nikolett
