Ezen a napon történt szent Ágnes vértanúnő küzdelme. Élete teljesen megfelelt nevének (ami azt jelenti: szűz). Sok parázna asszonyt vett rá, hogy hagyja el gonosz cselekedeteit, és higgyen Krisztusban. Ezért aztán a prefektus elé vezették, aki megfenyegette, hogy vagy áldozik a bálványoknak, vagy bordélyba hurcolják.
Ő azonban megtagadta ezt, és azt mondta, hogy bízik Krisztusban, hogy megőrzi hitét, és tisztasága nem fog beszennyeződni.
Haragra lobbant erre a prefektus, és átadta a vértanút egy bordélyosnak, de Isten kegyelme megoltalmazta őt: érintetlen és tiszta maradt a hozzá közeledni kívánóktól, mert imádságával megfékezte és eloltotta indulatukat és testi gerjedelmüket. Mikor pedig egy parázna férfi vakmerően közeledni akart hozzá, meghalt, és a szent lábai elé zuhant. Mihelyt megtudta ezt a prefektus, magához hívatta Ágnest, és kérte, hogy támassza fel a férfit. Így is lett, de az istentelenek erre szemfényvesztéssel és varázslással kezdték vádolni, a prefektus pedig, mivel a tömeg ilyen vádakkal illette a leányt, megparancsolta, hogy vessék máglyára, és ott, a tűzben adta át lelkét Istennek, így teljesítette be vértanúságát.
(A görög nyelvű legendagyűjtemény, az ún. Szinaxárion részlete. Tóth Péter fordítása)
