Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. Klimo éremgyűjteményének izgalmas sorsát most cikksorozatban követjük nyomon: az itt közölt első rész az érmekkel foglalkozó tudományt mutatja be és Klimo György személyéről is szól.
Amikor a pénzérmék megjelentek, egyúttal gyűjtésük is megkezdődött, s ez lehetővé tette az érmekkel foglalkozó külön tudományág, vagyis a numizmatika megszületését. A numizmatika segítségével megtudhatjuk, miről mesélnek az érmek: következtethetünk elődeink gondolkodására, és találgathatjuk, mit akartak kifejezni egy-egy új veret képi világának megválasztásával. Összefoglalva: az érmék elgondolkodtatják a ma emberét arról a korról, amelyben keletkeztek.
A papírpénzek törvényes fizetőeszközzé válásával a pénz fogalma már nemcsak az érmeket foglalta magában: ma már a numizmatika tárgykörébe tartoznak a papírpénzek is, nem is beszélve a különböző értékpapírokról, részvényekről. Mi több, az egykori pénzérmék hatására megjelent kisplasztikai munkák is a numizmatika részét képezik. Érdekesség azonban, hogy a változások, a bővült tárgykör ellenére a gyűjtőket továbbra is éremgyűjtőknek nevezik.
Hazánkban a numizmatika több évszázados múltra tekint vissza. Baranyában is mindig voltak érdeklődők, gyűjtők, a numizmatika tudományának kutatói. Az Itáliát járt reneszánsz költő és pécsi püspök, Janus Pannonius is szerzett be utazásai során kortársaitól és kortársairól készített érmeket. A török hódoltság alatti pénzgyűjtésekről tanúskodik a mohácsi 45 ezer dénárt tartalmazó lelet, vagy a kővágószőlősi tallérlelet. A török elleni háborúk kiemelkedő alakjának, a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak a csáktornyai otthonában is jelentős gyűjteményt találtak.
Az éremgyűjtés tudományos igényű művelése a XVIII. században kezdődött Schönvisner Istvánnal, akit Mária Terézia 1778-ban nevezett ki a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem érem- és régiségtan professzorává. Schönvisner jelentős régészeti és numizmatikai munkásságot fejtett ki, nevéhez fűződik többek között a Széchényi Ferenc gróf által megalapított Magyar Nemzeti Múzeum első éremgyűjteményi katalógusának elkészítése. A magyar numizmatika Schönvisner mellett számos kitűnő tudóssal, szaktekintéllyel dicsekedhetett az elmúlt kétszáz évben. Említésre méltó a szintén egyetemi tanár Weszerle József, aki érmészeti táblákat hagyott hátra, a középkori pénzek mindmáig legjobb ismerője, Réthy László, vagy az antik numizmatikában hatalmas munkásságot létrehozó Alföldi András.
Két emberöltővel a török kiűzése után Pécs városában létrejött egy komoly, jelentős éremgyűjtemény: Klimo György pécsi püspök gyűjteménye. Klimo György 1710. április 4-én született egy Lopasso nevű felvidéki községben, és Pécsett halt meg 1777. május 2-án. Papi tanulmányait Nagyszombatban végezte, Esztergomban szentelték pappá 1735-ben. Ezek után nem sokkal Klobusiczky Ferenc érseki helynök titkára lett, aki nagy szerepet játszott Klimo könyvszeretetének és régiségek utáni érdeklődésének kialakulásában. 1737-ben és 1741-ben további tisztségekre nevezték ki és elnyerte a novii címzetes püspök rangot. Bécsben az udvari kancellária magyar ügyeinek tanácsosává nevezték ki. Mária Terézia 1751-ben Berényi Zsigmond utódjaként Klimot nevezte ki pécsi püspöknek, majd 1752-ben volt mentora – Klobusiczky Ferenc, aki akkorra már kalocsai érsek – szentelte püspökké. A püspöki címmel együtt Baranya és Tolna vármegyék főispáni tisztségét viselte egészen haláláig. A barokk főpap jelentős egyházszervező és különféle kulturális tevékenységeket folytatott, valamint a pécsi püspöki palotát és a mecseknádasdi püspöki nyaralót egyaránt művészi ízléssel rendezte be.
Mindezek mellett a legfontosabb célja az volt, hogy Pécs városát újra az országos műveltség egyik központjává tegye. Célja eléréséhez nélkülözhetetlen volt a Nagy Lajos király nevéhez fűződő pécsi egyetem újjáélesztése. Terve megvalósításához első lépésként megalapította könyvgyűjteményét, amelyet – Magyarországon először – megnyitott a nyilvánosság előtt. A sok áldozattal létrehozott könyvtár a kor tudományos irodalmának minden területére kiterjesztette gyűjtési körét, s azért is fontos, mert ebben a könyvtárban kapott helyet a kiemelkedő értékű és fontosságú éremgyűjtemény is. Gyűjteményének létrehozása során személyes érdeklődése mellett a kor szokásainak is hódolt, személyével gazdagítva a baranyai numizmaták körét.
Folytatás következik.
Farkas Kyra
