Augusztus 23-án, a Pécsi Egyházmegye alapításának 1010. évfordulójának napján egyházmegyénkbe érkezett a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje.
A hívek első alkalommal a Pécsi Székesegyházban találkozhattak a szimbólummal, ahol 3 napon keresztül imaórákat, szentségimádásokat és szentmisék tartottak.
Egyházmegyénkben szeptember 15-ig különböző településeken tekinthető meg a NEK missziós keresztje. A keresztről szóló ismertetőt, valamint a részletes programot itt olvashatják.
A Pécsi Székesegyház után a sellyei Szentháromság Templom hívei látják vendégük a keresztet, augusztus 26-27. között. Hétfőn, a kereszt érkezésének napján 17 órától imaórát, szentségimádást tartottak, majd 18 órától ünnepi szentmisét mutattak be a Szigetvári Esperesi Került jelenlévő papjai.
A szentmise főcelebránsa, Király József szigetvári plébános homíliájában Jézus Krisztus keresztáldozatáról és az eucharisztiáról elmélkedett az utolsó vacsora tükrében. „Lukács evangéliumának 22. fejezetében olvassuk, amikor az utolsó vacsorán Jézus ezt mondja tanítványainak: »Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek.« Az Úr, szenvedésének ismeretében mondja ki nagy vágyát, hogy a húsvéti vacsora keretében saját testét és vérét adja oda a kenyér és bor színében. Mivel az Úr minden szentmisében ugyanazt teszi velünk, mint tanítványaival tette az utolsó vacsorán, ezért mondhatjuk nagy örömmel, hogy nagyon vágyik arra, hogy velünk legyen az Eucharisztiában.” –fejtette ki a plébános.
„Az evangéliumokban gyakran visszatérő lényeges kérdés, hogyan juthat el az ember az üdvössége. Ezt kérdezi a gazdag ifjú, ezt kérdezi a törvénytudó is. Jézus a kafarnaumi zsinagógában elmondott beszédében azt mondja, hogy örök élete van annak, aki eszi az ő testét, és issza az ő vérét. Mert az Ő teste valóban étel, s az ő vére valóban ital. Ezért nevezték már a keresztény ókorban az Oltáriszentséget a halhatatlanság orvosságának. Így a szentáldozásra, mint óriási lehetőségre és felelősségre tekinthetünk örök életünk szempontjából, mert az lehet örök boldogság, vagy örök kárhozat. Krisztus erősíteni akar bennünket, törékeny és botladozó életünkben, de ez nem jelentheti azt, hogy mi felületesen, bármilyen lelki hozzáállással közeledhetünk feléje. A pap ezért is imádkozik áldozása előtt csendben így: »Úr Jézus Krisztus, szent tested és véred vétele ne váljék ítéletemre és kárhozatomra, hanem jóságodból szolgáljon lelkem és testem oltalmára és gyógyulására.« Időnként talán nem ártana a középkori ember üdv-féltésével és üdv-szeretetével fogadnunk az Oltáriszentségben hozzánk térő Krisztust.” –mondta Király József.
Az Eucharisztia liturgiája előtt, a hívek a nagypénteki liturgiának megfelelően hódolatukat fejezték ki a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje előtt, majd megünnepelték a legszentebb áldozatot.
Fotók: Harasztovics Arnold
További fényképek itt.
