Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon. Az ország régióiban különböző módon emlékeztek a szent életére, munkásságára.
Ez alkalommal Alsószentmártonban jártunk, Baranya megye egyik határ menti településén, ahol az a hír járja, hogy teljesen egyedi módon emlékeznek Szent Mártonra, aki a falu, az óvoda és az alapítvány védőszentje.
Alsószentmárton az a település, ahol a falu lakossága a 2011-es népszámlálás során 98,6%-ban cigánynak vallotta magát. A népesség 95,2%-a római katolikus vallású.
Az ünnepséget Lankó József plébános nyitja meg. Az atya több mint 30 éve szolgál ezen a településen, jelentős pasztorális eredményeket elérve.
„Ez az ünnep összehoz minket, régen és régebben is így volt őseink idejében. Ez egy hagyomány, ami megmaradt. Ez az összetartás jó dolog. Minden évben. De most, hogy itt van a pap, ő hoz minket össze és így vagyunk együtt.” – mondja Gyarmati Lászlóné alsószentmártoni lakos.
Az ünnephez hozzátartozik a közös étkezés, a közös imádság, és hogy jól érezzük magunkat – tudjuk meg Lankó József plébános, tiszteletbeli esperes úrtól. „Alsószentmárton egy homogén cigány falu, 1200-an lakják. A cigány kultúrának sajátossága, hogy az Istenhit jelen van a családokban, tehát ezt nem a papoktól tanulják, mert az Isten egyértelmű valóság az emberek számára. Fontos része a kultúrájuknak a családi kötődések, a kapcsolatok rendszere, egy nagyobb rokoni közösség. Továbbra is őrzik a nyelvüket.”
Lankó atya az evangélium inkulturációjának sajátosságára hívja fel a figyelmünket. „Ahogy ünneplünk, ahogy a templom körüli élet zajlik, annak megvannak a helyi sajátosságai. Ez minden népnél így történik. Igazából itt is így történt az elmúlt 40 évben. Egy búcsús ünnep nem úgy néz ki, mint ahogy falun megszokott, hogy van egy ünnepi nagy mise, ami után mindenki hazamegy ünnepelni - a papság meg a plébániára -, hanem úgy néz ki, mint ahogy az itt látható nagy és közös nyüzsgés mutatja.”
A közös ebédet igeliturgia követi, amelyben a jelenlévők az evangélium és a hozzá kapcsolódó tanítást meghallgatása után dicsőítő énekeket énekelnek, majd egymás kezét megfogva imádkozik a falu.
„Minden cigány hisz Istenben. Olyan nincs, aki nem hisz. Mindenki, ha csak egy rövid ima erejéig is, de imádkozik. Azt tapasztaltuk, hogy Isten segít bennünket. Az Isten gondoskodik rólunk. Nem hagy el minket. Igaz, hogy szegények vagyunk, de tudunk ünnepelni, akarunk ünnepelni és ezzel is megköszönjük Istennek mindazt a jót és szépet, amit kaptunk tőle.” –állítja Jovánovici Ágnes a Szent Márton Óvoda vezetője.
A hálaadás után tehát kezdetét veszi a Márton-napi mulatság. Az alsószentmártoniak meghívták barátaikat, és a szomszédos településen élőket is. A helyi óvoda és tanoda gyermekeinek fellépését a siklósi és a pécsi vendégek, valamint a testvértelepülések fellépőinek táncos, énekes produkciója színesíti.
Gyurka Zsolt a Szent Márton Karitász Alapítvány Alsószentmártoni Tanodájának vezetője, a rendezvény társszervezője a szülők jelenlétét emeli ki. „Az ünnepségről megemlíteném, hogy ez a szülők számára is egy nagyon fontos alkalom, amikor láthatják a gyermekeiket, unokáikat fellépni. Nem véletlen, hogy folyamatosan mindenki a telefonját bújva próbálja fölvenni a gyermekének vagy az unokájának a produkcióját. Nagyon várják ezt minden évben, szinte úgy, mint a pünkösdkor tartott ünnepséget.”
Aki unatkozna, annak ott a körhinta, a trambulin vagy a póni lovaglás lehetősége. Számos gyermek rajong ezekért a lehetőségekért. „Úgy látom, hogy ez az ünnepség nagyon szép, a gyermekek és a felnőttek is jól érzik magukat. Gyönyörű ez a nap, amely Szent Mártonról szól.” – véli a fiatalok közül Rekenei Sándor.
Orsós Sándor Kaposfüred községből érkezett. Alsószentmárton jó kapcsolatot ápol a kaposfüredi cigány közösséggel. „A Szent Márton-napi ünnepséget nagyon jónak látom, egészen jó, fantasztikusak a fellépések. Nem idevalósi vagyok. A szavojai határból, Kaposfüred községünkből jöttem a papunkkal együtt. Eljöttünk megnézni ezt a műsort, hátha valamivel végbe megyünk.”
Petrovics László egyik szemével a trambulint, másikkal a színpadot nézi. Ő segít a gyermekeknek bemászni az ugráló várba. „Szent Márton ünnepe a falunak egy identitástudatot ad, erősít. Jól érzik magukat az emberek, közös ebédet fogyasztunk el. A gyermekeinket látjuk föllépni a színpadon és ez mindenkit örömmel tölt el.”
A hit és a hagyomány tehát összehozza az alsószentmártoni embereket. Együtt örülnek és mulatnak védőszentjük emléknapján.
Fotók: Harasztovics Arnold
