Egészen új megvilágításba helyezi Pécs koraközépkori történetét a Pécsi Egyházmegye megrendelésére végzett legújabb régészeti kutatás, amelynek eredményeit az Ars Sacra fesztivál pécsi nyitórendezvényével összekapcsolva hozták nyilvánosságra.

Cella TrichoraEzek szerint a római Sopianae 5. századi kiürítése és pusztulása után is folyamatosan lakott volt a város területe az államalapításig, és kimutatható ugyanitt a kereszténység többé-kevésbé folyamatos jelenléte is. Már eddig is ismertek voltak az 5-7. században a területen elszórtan élő lakóközösségek, kultúrák nyomai, az újabb leletek alapján pedig kiderült: a 8-9. századtól kezdve egészen biztosan istentiszteleti célokra használta a keresztény közösség az ókeresztény temető egyes épületeit. Erre a székesegyház mellett található cella trichora épületének és közvetlen környezetének újbóli régészeti feltárása során derült fény. A nagy jelentőségű felfedezést a Pécsi Egyházmegye most induló beszélgetés-sorozatának első előadásán mutatta be az ásatást vezető Tóth Zsolt régész, Buzás Gergely régész-művészettörténész, valamint Heidl György, az egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézetének igazgatója.

Az 1. számú, bibliai jelenetekkel díszített Péter-Pál sírkamra megtalálásától kezdve, a 18. század végétől foglalkoztatja a kutatókat és az egyházmegye tudósait az ókeresztény temető épületeinek középkori sorsa és kapcsolata a Szent István által 1009-ben megalapított Pécsi Püspökséggel. A legfontosabb kérdések közé tartozott, hogy vajon a kereszténység jelen volt-e a területen a hunok hódítása után is, valamint, hogy hol állhatott a legelső Árpád-kori székesegyház. A 20. század elején megtalált és most ismét feltárt háromkaréjos temetői kápolna épülete ezekre a kérdésekre új válaszlehetőséget kínál.

Tóth Zsolt régész szerint a trichorát a Karoling-kortól kezdve folyamatosan használták liturgikus célokra, és feltételezhető, hogy Bonipert, az első pécsi püspök, valamint utódai is ezt használták székesegyházként mindaddig, amíg egy nagyobb, megfelelőbb épület nem állt rendelkezésre. A második székesegyházról tudjuk, hogy 1064-ben leégett, de a pontos helyét mindaddig nehéz biztosan megállapítani, amíg a jelenlegi székesegyházban, amely a harmadik Árpád-kori pécsi bazilika alapjaira épült, nem végeznek régészeti feltárásokat.

Buzás Gergely, a kérdéskör egyik szakértője, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója elmondta:

„A székesegyház környékén az elmúlt években több jelentős ásatásra került sor, így a cella trichora újbóli feltárására is, amelyet Tóth Zsolt vezetett. Ennek során kiderült, hogy az épület egy római temetői kápolna volt, nem pusztult el a római kor után, hanem új életre kelt a 9. században és egy udvarház épült mellé. A Karoling-korban élő település volt ezen a helyen, egy újraéledő udvarházzal, egy birtokközponttal."

Buzás Gergely szerint az újabb feltárás eredményei valóban óriási jelentőségűek, a trichora korai, Árpád-kor előtti liturgikus használata nem kétséges, ám fenntartja korábbi szakmai álláspontját, amely szerint az első székesegyház a cella septichora, azaz a hétkaréjos, a trichoránál jóval nagyobb méretű, szintén ókeresztény eredetű épület lehetett. Ez a romjaiban is impozáns építmény egyébként ma is látogatható Pécsett. Buzás Gergely szerint ennél biztosabb válaszokat a székesegyház román kori altemplomának, valamint hajójának régészeti és földradaros vizsgálata nyújthat.

psz 01A nagy jelentőségű régészeti feltárás, amelynek eredményeit az eseménnyel egy időben publikálta az archeologia.hu régészeti portál, újabb szakaszt nyit Pécs és a pannóniai kereszténység rendkívül gazdag, megfejtendő titkokkal teli történetének tudományos megismerésében.

A Pécsi Egyházmegye Udvardy György megyéspüspök által 2015. augusztus 23-án megalapított tudományos intézetének, a Keresztény Örökség Kutatóintézetnek egyik kiemelt célkitűzése a kétezer éves keresztény örökség, azon belül is a pannóniai kereszténység kutatása és az eredmények megosztása. Ennek első állomása volt a szélesebb látogatóközönség számára is nyitott, nagy érdeklődéstől övezett beszélgetés.

A Magtár Látogatóközpontban most induló új rendezvénysorozat a tudományos eredmények közérthető bemutatása mellett időszerű, mindenkit érintő kérdésekre is keres érvényes válaszokat a keresztény hagyományból – mondta Heidl György. A kutatóintézet igazgatója hozzátette:

„Az egyházi küldetés fő célja a közösségépítés. Ez nem egy klub, amely csak klubtagsággal rendelkezők számára nyitott, hanem éppen a Magtár Látogatóközpont épülete lehet az egyik olyan hely, amely alkalmas találkozási pont az eltérő gondolkodású, más-más világnézettel rendelkező emberek számára."

A beszélgetéssorozat emellett nyitó rendezvénye volt az Ars Sacra fesztivál hetének; a fesztivál keretében szeptember 27-ig zajlanak még a különböző programok a püspökség megújult és már átadott turisztikai helyszínein: előadások, koncertek, idegenvezetések várják az érdeklődőket. A belépés minden eseményre díjtalan.

 

Fotó: Tóth Zsolt

Grafika: Horváth Magdolna

 

Az előadás hanganyagai elérhetőek innen:

  1. Bevezetés (Heidl György)

  2. Előadás 1. (Buzás Gergely)

  3. Kérdés (Heidl György)

  4. Előadás 1. (Tóth Zsolt)

  5. Mártírkultusz (Heidl György)

  6. Előadás 2. (Tóth Zsolt)

  7. Kérdés - válasz (Buzás Gergely)

  8. Előadás 3. (Tóth Zsolt)

  9. Előadás 2. (Buzás Gergely)

  10. Zárás (Heidl György)

A hanganyagokat készítette: Visontai László

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2019 május
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Közelgő események

Papi zarándoklat:
Máriagyűd
2019. 05. 20. - 2019. 05. 21.
Papszülők találkozója:
Pécs
2019. 05. 22. -
Szabadegyetem | Teológiai erények:
Magtár Látogatóközpont
2019. 05. 22. -
Máriagyűd | Elsőáldozók találkozója:
Máriagyűd
2019. 05. 25. - 2019. 05. 25.
Püspöki katekézis:
Pécsi Székesegyház, Dóm Kőtár
2019. 05. 30. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi