Pécs városa I. Lipót király (1657–1705) 1703. április 19-i új adománya (nova donatio) révén visszakerült a püspök és a káptalan birtokában: ekképpen az egyházmegye mindenkori püspöke egyúttal egy személyben Baranya és Tolna vármegyék főispánja, valamint később Verőce adminisztrátora is lett.

A város polgárainak több évtizedes küzdelme 1780. január 21-én meghozta gyümölcsét: kérelmükre az uralkodónő, Mária Terézia (1740–1780) egy szabadalomlevélben szabad királyi városi rangra emelte Pécset. Az adománylevél tartalmát 1780. április 19-én hirdették ki. Ezzel megszűnt a város püspöki joghatósága[1], valamint a mindenkori püspök főispánsága is. A megváltásért a város 62.888 forintot és 88 kilencedes dénárt fizetett. A királynő 22 pontba szedte rendelkezéseit, amelyek közül következzenek a legfontosabbak:

  • A város közvetlenül a király alá tartozott, nem a püspök, és nem is a vármegye joghatósága alá.
  • A városi tanács és a polgárok együttesen nemesi előjogokat kaptak, így:
    • közterheket kivéve adó- és vámmentesség;
    • földbirtokszerzés joga;
    • földesúri jogok (borkimérés, mészárszéktartás, sörfőzés, pálinkaégetés, téglaégetés);
    • piac- és vásártartás joga;
    • gyógyszertárak és fogadók építésének joga.
  • A városi önkormányzat joghatósága.
  • A polgárjog megadásának jogi feltételei.
  • Városcímer, pecsét, valamint zászló adományozása.[2]

Pecs Szab Kir Varos adomanylevel kolada collage Egyedi

A szabadalomlevelet tartalmazó kőláda régen a múzeumi kőtárban és ma a Várostörténeti Múzeumban
(Forrás: SándorTimár 1981. 22.; Fényképezte: Pásztor Andrea))

 

Pécs szabad királyi város adománylevele egy gazdag díszítésű, vörös bőrbe kötött, barokkos betűkkel pergamenre írott oklevél, amely ma a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának gyűjteményében található.[3] A szabadalomlevelet tartalmazó faragott kőládát jelenleg a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeumában őrzik.[4]

Pecs szab kir level collage

Pécs szabad királyi város oklevelének díszes borítója és kezdő oldala, középen a város címerével
(Forrás: MaNDA – Csorba Győző Könyvtár – Kistelegdi István gyűjtemény)

Az adománylevél szövege: „Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy római császárnő Magyarország… apostoli királynője… ezennel tudtukra adjuk jelentvén mindenkinek, akiket illet, hogy… Ezen közjót és a közösség hasznát jelentő okok miatt, valamint az előbb említett kérelmező polgárok és lakosok figyelemre méltó érdemei miatt, amihez különösképpen hozzájárul az is, hogy Klimo elhunyt pécsi püspök míg élt, fenségünk elé egyébként a legalázatosabban előterjesztette, hogy a földesúri hatalom, melyet a pécsi püspökség az ugyanazon nevű várossal szemben ősi jogon is, és új adományozás címén is gyakorol, mind ama botránynak köve és forrása, mely eleddig a papság és a polgárság között fennállt, és, hogy a viszálykodásnak és alattomos gyűlölködésnek gátat kell vetni, és hogy nem csillapítható le másként a nevezett város botrányos civakodása és, hogy nem szerezhető meg másként a lelkek harmóniája és nyugalma, csak a város felszabadításával, ezért az egész PÉCS PÜSPÖKI VÁROST /: amely, mint említtetett, Baranya vármegyében fekszik :/, a mi királyi hatalmunk és tekintélyünk teljességével, és az 1687. évi 17. törvénycikk erejének előzetes figyelembevételével, a földekkel, a jogokkal és a kiváltságokkal együtt az alább bővebben kifejtettek szerint a mi igen szereted KIRÁLYSÁGUNK, MAGYARORSZÁG SZABAD ÉS KIRÁLYI VÁROSÁVÁ kiemelni, szervezni és tenni,, valamint az említett KIRÁLYSÁGUNK, MAGYARORSZÁG többi SZABAD ÉS KIRÁLYI VÁROSAINAK ÉS KIRÁLYI JÓSZÁGAINKNAK SORÁBA, KÖZÖSSÉGÉBE ÉS RENDJÉBE felvenni, befogadni és bejegyezni elrendeltük…” (Fordítás: Bán Valér)[5]

Klimo György püspök (1751–1777) szerepét a kortársak és a szakirodalom sem vitatja el: rendkívül nyomasztó helyzetet teremtett számára szeretett városával való „szembe állása”, így maga tett lépéseket a hosszú távon fenntarthatatlan állapot véget vetése érdekében. Noha Bécsben nem tartották fontosnak a szabad királyi városi rang megadásához a pápai beleegyezés megkérését, Klimo püspök ezt lelkiismereti és erkölcsi kötelességének tekintette. Egy 1774. március 18-án kelt levelében a következőket fogalmazta meg. „Kijelentem, hogy amint a római pápa engem arra fölhatalmaz, Pécsnek a földesúri jog alól leendő fölszabadításába szívesen beleegyezem.”[6] Ennek folyományaképpen 1775. október 26-án kérvényt fogalmazott meg VI. Pius pápának (1775–1799), melyben püspöki esküje alóli felmentését kérte, ám elutasító választ kapott.

A város végül Klimo György püspök 1777. május 2-án bekövetkezett halálát követően, a püspöki széküresedés (sede vacante) időszakában (1777–1780) tudta a jogi procedúrát véghez vinni. Az 1780-ban kelt oklevélben – mint az a fentiekben olvasható – maga az uralkodónő is megemlékezett az általa nagyra becsült pécsi egyházfő szerepéről.

klimo puspok Haretlmayer Egyedi

Anton Hartelmayer vöröskréta-rajza Klimo György pécsi püspökről (Forrás: Pécsi Egyházmegye)

Pécs város hagyománytiszteletének ékes bizonyítéka, hogy a megyeszékhely jelenlegi címerében és zászlaján ma is az 1780-as szabad királyi városi adománylevélben foglaltak alapszimbólumai láthatók.

pecs cimer zaszlo collage Kicsi

Pécs város címere és zászlaja ma (Forrás: RégiPécsblog)[7]

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva


Irodalom

Babics András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703–1780. Sopron, 1937. (Pécs múltjából 2.)
Borsy Károly: Klimó György, aki megszerette Pécs városát = Pécsi Szemle, 2000/1. 21–26.
Cserkúti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól – Ennek kánonjogi nehézségei = A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője, 1910. 45–53.
Dr. Horváth Margit: Hogyan lett Pécs szab. kir. város = A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője, 1928–1929/4. 103–125.
Nagy Imre Gábor: szabad királyi rangra emelés, 1780. In. Pécsi Szemle 2. kötet. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. 223.
Pécs címerének története = https://regipecs.blog.hu/2013/04/27/pecs_cimerenek_tortenete
Sándor László – Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele. In: Baranyai Helytörténetírás 1980. Pécs, 1981. 13–58. = https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_Evk_1980/?pg=14&layout=s

 

[1] A városnak a pécsi Káptalannal még tovább folyt a pere, ennek okán az országgyűlés de jure nem ismerte el Pécset szabad királyi városként, így az országgyűlésbe nem küldhettek követet.

[2] Nagy I. G. 2010. 223.

[3] MNL BaML IV.1008 (Pécs Város Levéltára) – Pécs város szabad királyi városi rangra emelésével kapcsolatos iratok gyűjteménye (1703–1823)

[4] Ezúton köszönöm Pásztor Andrea főmuzeológus segítségét.

[5] Sándor–Timár 1981. 35–38.

[6] Sándor–Timár 1981. 18,

[7] https://regipecs.blog.hu/2013/04/27/pecs_cimerenek_tortenete

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2020 november
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Közelgő események

Elmarad - Szabadegyetem a NEK jegyében:
Magtár Látogatóközpont -
2020. 11. 25. -
A Bazilika felszentelésének évfordulója:
Máriagyűd -
2020. 11. 29. - 2020. 11. 29.
Pécsi Advent:
-
2020. 11. 29. - 2020. 12. 20.
A Békéért Bebörtönzöttek Nemzetközi Napja:
-
2020. 12. 01. - 2020. 12. 01.
Szentségimádás és szentmise a hivatásokért:
Pécsi Székesegyház -
2020. 12. 03. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi