A Pécsi Székesegyház orgonája a pécsi Angster orgonagyárban készült 1887-ben. Legutóbb 2005 és 2007 között újították fel, a jelenlegi orgona 6101 síppal, 81 regiszterrel, 4 manuállal és elektromos vezérléssel működik.
Kevesen ismerik a pécsi hangszer egyik egészen különleges sajátosságát, az orgonába beépített visszajátszó rendszert, amelynek köszönhetően a rendszeresen megszólaló orgonamuzsika évek óta nagy népszerűségnek örvend a székesegyházba látogatók körében. A pécsi találmányról Zidarics Zoltán programozóval beszélgettünk.
Hogyan működik a visszajátszó rendszer?
Az orgonába beépített visszajátszó rendszer digitális módon képes rögzíteni az orgonista által leütött hangot. A hangszer össze van kötve egy számítógéppel, de az egész vezérlőelektronikát el tudjuk rejteni egy szekrénybe, így a műemlékorgona külső megjelenésén semmit sem kell változtatni. A kezelőeszköz egy tablet, amelyet tetszőleges távolságra el lehet vinni a vezérlő géptől, így a turisták a székesegyház bármely pontjáról irányíthatják, hogy mi szóljon az orgonából. Fontos tudni, hogy a rendszer nem hangot rögzít, hanem az orgona állapotait. Ez azt jelenti, hogy akkor is maguk a sípok szólnak, ha az orgonista nincs jelen. Úgy tudjuk, a világon sehol máshol nincs ilyen: hangrögzítés természetesen igen, de az, hogy a sípok úgy lendülnek működésbe, mintha tényleges orgonista játszana a hangszeren, pécsi fejlesztés.
Kik dolgozták ki ezt a technikát?
A munkálatok elektronikai részén Brenner Csaba villamosmérnökkel dolgoztunk, és szorosan együttműködtünk a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrával. A szoftverek fejlesztése mellett ugyanis pontosan kellett tudni azt is, hogy hová lehet lyukat fúrni, szöget beverni – az orgonaépítők szakértelme nélkül természetesen nem lehetett volna kiépíteni a rendszert.
Mikor és hogyan vetődött fel az ötlet, hogy az orgonaműveket jó lenne visszajátszhatóvá tenni?
1997-ben merült fel, hogy a hangszer kaphatna visszajátszó funkciót, akkor, amikor az első felújítást végezték az orgonán, és amikor a hordozható játszóasztal is készült. Az elektronika akkor még nem volt a mai fejlettségi szinten, de megpróbálkoztunk a hangok tárolásával – sikeresen. Kezdetben a számítógép a játszóasztal mögé volt beszerelve, tehát oda kellett ülni, és az egérrel kattogtatni. Ez még csak koncertek rögzítésére volt alkalmas, illetve a művészek tudták használni az oktatásban. 2008-ban magát a belső szerkezetet is újjáépítették, az orgona elektronikus működésű lett, onnan keltezhető a jelenlegi rendszer. Addigra kiderült, hogy a turisták nagyon szeretik a visszajátszót, és mivel nincs olyan orgonista, akit meg lehetne kérni arra, hogy naponta többször eljátssza Bach D-moll toccata és fúgáját, a 2008-as felújításnál elsődleges szempont volt, hogy szükség van a visszajátszóra. Ekkor építettük ki a távvezérlőt, amely kimondottan a turisták számára készült. A repertoár is eszerint lett összeállítva: az orgona slágerzenéi közül válogathatnak a látogatók, ez zömmel Bachot jelent. A székesegyház bejáratánál található egy papír a számok listájával, ezekből az előre feljátszott repertoárokból tetszőleges sorrendben lehet „lejátszani” a dallamokat.
Idén egyébként a budapesti fasori templomból kerestek meg minket, hogy ott is építsük ki a visszajátszó szerkezetet. Ott még modernebb technikával dolgozunk, az egész vezérlés androidos alapú lesz, és okostelefonokkal, tabletekkel irányítható. Úgy tűnik tehát, hogy van igény erre máshol is.
Pálfy Eszter
