Az édesanyák példaképére és védőszentjére, Szent Ágoston édesanyjára, Szent Mónikára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 27-én.
Mónika az észak-afrikai Tagaste városában született 331-ben. Keresztény családban nevelkedett. Már gyermekkorában is szent komolysággal, józan, gyakorlati bölcsességgel megáldott lélek volt. A fiatal lányt akkor még a pogány földbirtokoshoz, Patriciushoz adták feleségül. Sokat fáradozott azon, hogy férjét megnyerje Krisztusnak, ezt segítette elő türelme, szelídsége és a szeretet nyelve: Patricius élete vége felé katechumen lett és a halálos ágyán megkeresztelkedett. Mónika özvegységi éveit a tevékeny szeretetnek szentelte. Erejét az oltárból merítette: egyetlen napot sem mulasztott el szentmise nélkül és esténként az imádság órájában is a templomba sietett. Rendíthetetlen hite és erős szeretete főleg Ágoston fiával kapcsolatban mutatkozott meg, akit már születésétől kezdve katechumennek tekintett. Három gyermeke (Perpétua, Navigiusz és Ágoston) közül Ágoston okozott a legtöbb gondot és bánatot számára. Mónika komoly lelki harcot vívott fia megtéréséért, állhatatos imádsággal, könnyek között könyörgött érte hosszú évekig. Különösen fájdalmas volt számára, amikor fia otthagyta és elköltözött Rómába. Bizonyos idő elteltével követte Ágostont, aki már akkor Milánóban élt és Szent Ambrus tanítványa volt. Milánóban teljesült Mónika kérése: Ágoston 387 nagyszombatján vette fel a keresztséget. A szertartáson Mónika is jelen volt és boldogan ünnepelt, miközben hálát adott Istennek. A keresztség után elhagyták fiával együtt Milánót, egy időre visszavonultak Cassiciacumba, majd elindultak haza, de útközben Mónika megbetegedett és még a kikötővárosban, Ostiában meghalt. Halála előtt egy kérése volt: az Úr oltáránál emlékezzenek meg róla. Mivel lemondott arról a korábbi kívánságáról, hogy férje mellett helyezzék nyugalomra, így helyben, Ostiában temették el. 1430-ban ereklyéit átvitték Rómába és a mai Szent Ágoston templomban helyezték el. Emléknapját 1969-ben augusztus 27-ére (fia ünnepe előtti napra) tették át május 4-ről.
Ágoston a következőket mondta édesanyjáról:”olyan biztonság volt benne, amilyet csak az öregség ad meg az embernek; olyan szeretete volt, amilyenre csak egy édesanya képes; s olyan jámborság élt a szívében, amit csak egy keresztény nő hordozhat a szívében”.
Irgalmas Istenünk, szomorúak vigasztalója, te Szent Mónika könnyes imádságát fiának, Ágostonnak megtérésével jutalmaztad. Közbenjárásukra add, hogy bűneinket megsirassuk, és megbocsátó kegyelmedet elnyerjük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Forrás: Aleteia; Diós István: A szentek élete; Magyar Katolikus Lexikon; Szent Ágoston vallomásai (Dr. Vass József fordítása; Szent István Társulat, 5. kiadás)
