10.00 – ünnepi szentmise – a szentmisét Udvardy György pécsi megyéspüspök celebrálja

 Lőrinc, római diakónus 258. augusztus 10-én halt vértanúhalált. Halálának okáról és körülményeiről a legkorábbi forrásunk Szent Ambrus egyik műve. A milánói püspök mintegy száz évvel később ismert történetként hivatkozik Lőrinc esetére. Az üldözők az egyház kincseit követelték tőle. Ő kis türelmet kért, hogy összegyűjtse a kincseket. Másnap elővezette a római szegényeket, akikről az egyház gondoskodott. Kegyetlenül megkínozták, Ambrus szerint vasroston megsütötték.

 "Amikor az üldözők az Egyház vagyonát követelték Lőrinctől, megígérte, hogy megmutatja. A következő nap elővezette a szegényeket. Mikor pedig megkérdezték, hogy hol van a kincs, amit ígért, megmutatta a szegényeket, és ezt mondta: „Ők az az Egyház kincsei." És valóban kincsek azok, akikben Krisztus van, akikben hit lakozik. Az apostol is azt mondja: „Törékeny edényben van a mi kincsünk" (2Kor 4,7). Kik lehetnek értékesebb kincsei Krisztusnak, mint azok, akikről maga mondta, hogy bennük lakozik. Mert meg van írva: „Éheztem és ennem adtatok, szomjaztam, s innom adtatok, vendég voltam és befogadtatok" (Mt 25,35). És később: „Amit ugyanis ezek közül egynek cselekedtetek, nekem tettétek". Van-e Jézusnak nagyobb kincse azoknál, akik között szeret mutatkozni? Ezeket a kincseket mutatta meg Szent Lőrinc, és győzött, mert őket még az üldöző sem tudta elvinni." (Szent Ambrus De officiis – A kötelességekről 2.28.140.)