Pécs második püspökének, Szent Mórnak, az egyházmegye társvédőszentjének ünnepnapját 1913 óta október 25-én tartjuk. Tiszteletét Scitovszky János pécsi püspök kezdeményezésére IX. Pius pápa 1848. júliusában kiadott bullájában erősítette meg. Még abban az évben kápolnát szenteltek a Pollack Mihály tervei alapján átépített székesegyházban.

A déli mellékhajóból nyíló, a szentély szintjén található Szent Mór-kápolna számára 1849-ben a szekszárdi születésű Boross Nepomuki János festőművész készített oltárképet, amely 1882-ig díszítette a kápolnát (jelenleg a Püspöki KincsTár kiállításában található).

A pécsi székesegyház 19. század végi neoromán átépítése az épület külső és belső képét egyaránt átformálta. A székesegyház négy kápolnája és az altemplom kifestésére Székely Bertalant és Lotz Károlyt kérték fel. Az újjáépülő székesegyház festészeti programjáról, a kompozíciós témákról, az ikonográfiáról és képfeliratokról az ún. Építési Bizottság tagjai közül Lechner János apát-kanonok, Pozsgay József püspöki tikár és Köhler Ferenc teológiai tanár döntöttek.

A Szent Mór-kápolnában Székely Bertalan hat falképén elevenedik meg a 11. századi püspök élete. Mór 1000 körül született keresztény családban. Szent Imre herceggel Pannonhalmán ismerkedett meg, ahol együtt nevelkedtek. Barátságukról Szent Imre legendájában olvashatunk, ez adja a kápolna első két falképének történeti hátterét. Szent István király és fia, Imre herceg kísérettel látogattak Pannonhalmára. Fogadásukra a szerzetesek előresiettek, a háttérben az apátság épületére látunk. Imre a szerzetesek közül kiemelt tisztelettel köszöntette Mórt, akit hét csókkal illetett. Később apja kérésére elmondta, hogy érdemeik alapján üdvözölte a szerzeteseket, akik közül Mór az első. (Székely Bertalan falképhez készített vázlata a Püspöki KincsTár kiállításán tekinthető meg.)

Szent Mor kapolna 04

A ciklus következő darabja a kápolna bejárata feletti kettős kép, amelyen István király próbára teszi Mór jámborságát és alázatosságát. Az első képen István a templomban virrasztó Mórt sikertelenül próbálja megzavarni. Másnap a szerzeteseket megfeddő király előtt Mór nem magyarázkodik, csendben, szemlesütve áll.

Szent Mor kapolna 05Szent Mor kapolna 06

István később pannonhalmi apáttá nevezte ki Mórt, aki körülbelül 10 évig töltötte be ezt a hivatalt. Bonipert, Pécs első püspökének lemondását követően, 1036-ban István király Mórt nevezte ki utódjának. A betegsége vagy idős kora miatt Pannonhalmára távozó Bonipert szintén bencés szerzetes volt. 1046-ban nehéz év köszöntött a Magyar Királyságra. A Vata-féle pogánylázadás és a Kijevből hazatérő András vetett véget Orseolo Péter második királyságának. Az orgona feletti félköríves képen Mór püspököt látjuk, amint a pogánylázadást követően visszaérkezik Pécsre. Arca az elszenvedett események ellenére nyugodt. Az északi fal következő képén a lázadás után három életben maradt püspök közül a rangidős Mór helyezi I. András király fejére a koronát a székesfehérvári bazilikában.

Szent Mor kapolna 03

Az utolsó falképek helyszíne újra Pécs. Az 1064-es tűzvészben pusztuló templomot helyreállítása után Mór püspök szenteli fel. A kápolna keleti falát betöltő Szent Mór prédikációja oltárkép a ciklus legnagyobb darabja. A szentélyben szerzetes testvérei veszik körül, míg a világiak csoportja a lépcsőkön ülve, vagy meghajolva hallgatja a szent püspököt.

Szent Mor kapolna 02

Mór több mint három évtizeden keresztül (1036-1070, más források szerint 1075-ig) vezette a Pécsi Egyházmegyét. Ez idő alatt sikeresen fejezte be az elődje, Bonipert által megkezdett egyházszervező munkát. Az uralkodókkal jó kapcsolatot ápolt. Ha mindössze 7 évre is, de békét teremtett a trónért küzdő Salamon király és Géza herceg között. Ez utóbbi kérte fel Szent András remete és Szent Benedek vértanú életrajzának megírására, amely a latin nyelvű magyar irodalom egyik első emléke. 1055-ben a tihanyi apátság alapításánál, 1063-ban a szekszárdi bencés monostor felszentelési ünnepségén vett részt. Emlékét számos műalkotás őrzi Pécsett és Pannonhalmán, továbbá az ő nevét viseli a pécsi Szent Mór Iskolaközpont.

Bodnár Boglárka


Irodalom

  • Boros László: A pécsi dóm történetének és műalkotásainak áttekintése az épület Schmidt-féle átépítésének centenáriumán. In: Fricsy Ádám (szerk.): Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye történetéből. I. Pécs, 1993. 341-370.
  • A Pécsi Egyházmegye Története I. A középkor évszázadai (1009-1543). Szerk.: Fedeles Tamás ‒ Sarbak Gábor ‒ Sümegi József. Pécs, 2009.

Fotó: Loósz Róbert

2019 november
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Közelgő események

Szabadegyetem a NEK2020 jegyében:
Magtár Látogatóközpont
2019. 11. 20. - 2019. 11. 20.
Koordinátori találkozó:
Magtár Látogatóközpont, Dóm Zarándokház
2019. 11. 22. - 2019. 11. 22.
Bátaszéki Szent Cecília Kórus hangversenye:
Bátaszék, Nagyboldogasszony Plébániatemplom
2019. 11. 22. -
Erzsébet-bál:
Szigetvár
2019. 11. 23. -
Őcsényi Szent István király templom előtti tér megáldása:
Őcsény, Szent István király templom
2019. 11. 24. - 2019. 11. 24.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi