Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A vízkereszt elnevezés a magyar vízszentelési hagyományból származik, amelyet ilyenkor végeztek.
A Pécsi Székesegyházban tartott ünnepi püspöki szentmise keretében akolitussá avatták Csullag Gábor dombóvári hitoktatót, aki társaival együtt az Egyház szolgálatára készül állandó diakónusi minőségben. A Csullag Gábor lektorrá avatása kapcsán készült interjúnkat itt tekinthetik meg.
„Más úton tértek vissza országukba.” –fogalmaz a Vízkereszt napján elhangzott evangélium azokról, akik útra keltek, akik saját kutatásuk, keresésük, istenkeresésük következtében vállalkoztak a bizonytalanra, hagyatkozva értelmük, keresésük, az emberi tapasztalat bizonyosságára azzal a céllal, hogy találkozzanak azzal, aki a keresésük, értelmük, középpontjában áll. „Fontos megjegyzés (szerk.: a más úton tértek vissza) az evangéliumban, mert nem a félelem okán, nem a félelem vezette őket, hanem annak a ténynek a hangsúlyozása, hogy azzal találkoztak, aki megváltoztatta az életüket. Lényegi alapvető változást eredményezett ez a találkozás bennük. Azért, mert bár uralkodót kerestek, mert bár fényes palotát kerestek, vagy olyan hatalmasságot, aki a titkot ismeri és tudja, volt bátorságuk leborulni a Gyermek előtt és hitték, hogy nem tévednek. Azelőtt borulnak le, akit keresnek. Hitték, hogy értelmi keresésük, kutatásuk, a világ megismeréséből szerzett tapasztalatuk, tudásuk nem csapta be őket akkor, amikor egy gyermek jászlához vezette őket. Leborultak. Ez a leborulás megváltoztatja az embert. Új célokat, új értelmet, új erőt, új kapcsolatot teremt mindannyiunk számára.” – fogalmaz Udvardy György megyéspüspök.
Isten minden embert üdvözíteni akar
Az ember keresi az Istent, amelyet vallástörténeti kutatások, kultúrák bizonyítanak. E keresés kapcsán a püspök kifejtette, hogy „az Isten olyan, aki keres bennünket. Nemcsak keres, nemcsak jeleket ad, hanem föltárja magát az emberek előtt. Ez a kereső emberi értelem nem gondolhatta volna, nem remélhette volna, hogy belelát az Isten szándékába, hogy megismeri az Isten szándékát, melyben teljesen nyilvánvalóvá válik az ő misztériuma, hogy minden ember üdvözüljön. Minden ember, minden nemzet, minden kor embere. Akár ismeretünk van erről a korról, akár nincs, akár reménykedünk a jövőben, akár bizonytalanság érint bennünket, Isten minden embert üdvözíteni akar.”
Az Istent nem lehet birtokolni, de feltárja Önmagát
Az Isten ismerete és közelsége mellett a püspök arra figyelmeztetett, hogy az Istent nem lehet birtokolni, teljes mértékben fellelni. Nincs olyan kitartó kutatás, amivel teljesen fel lehet tárni, meg lehet ismerni. Isten közelít hozzánk, amely kapcsán kifejtette: „Föltárja Önmagát, föllebbenti a fátylat, hogy lássuk, hogy ismerjük, hogy pontosan tudjuk kicsoda. Ő hittel ismerhető fel, ami nincs ellentétben az emberi értelem kutatásával, keresésével, hanem az emberi lét szerves, nélkülözhetetlen része. Kölcsönösen átjárja egymást ez a kettő: ahogyan tekintünk egymásra, a világra, a kapcsolatainkra, és ahogyan tekintünk az Istenre is.”
A hit és a bizalom a kapcsolat lényege
Isten a kapcsolatra hív meg, amelyhez szükségünk van a hitre és a bizalomra – emelte ki a főpásztor, majd hozzátette: az Istent, aki föltárja magát lehet szeretni. Lehet áldozatot hozni érte, lehet a szeretetemért megküzdeni, lehet küzdeni azért a személyért, aki egyedül fontos az életemben. Lehet befogadni azt, amit Ő adni kíván: az Ő szeretetének a törvényeit, az Ő szeretetének az útját, az Ő országának az új gondolkodását, ami bennünket az isteni szintre, méltóságra emel. Meg lehet ismerni a gondolatait.
„Jézus Krisztusban, aki értünk emberré lett, meghalt és föltámadott, ezt az Istent ismerhetjük meg, aki Atya, Fiú és Lélek, aki szereti az övéit, és aki nem kevesebbet, hanem önmaga életét akarja adni az embernek. Föltárul Jézus Krisztusban előttünk, az Istenség teljessége, a misztériuma.” – foglalta össze a püspök atya.
Önmagunk megismerése és a misztérium megismerése kéz a kézben jár
Isten nem titokként van előttünk, hanem misztériumként, aki legfőképpen kapcsolatot kíván. „Legyen bátorságunk újból és újból lépést tenni feléje úgy, ahogyan Ő azt számunkra adja az Ő országának törvényeiben, az Ő példájában. Szemléljük ezt a misztériumot és a világosságra jutunk el.” –hangzott el a püspöki bátorítás.
Udvardy György megyéspüspök elmondta, hogy „önmagunkat sem tudjuk jól megismerni, ha nem Istenben ismerjük meg. Nem tudjuk kéréseinket, kérdéseinket, kutatásainkat jól megfogalmazni, ha nem benne fogalmazzuk meg ezeket. Benne és bennünk tárul fel az Isten misztériuma, akkor, amikor hiszem, hogy a megbocsájtás életre vezet, hogy az Isten jót akar az embernek, hogy jó elköteleződni a fölismert igazság mellett, még akkor is, ha nehéz, még akkor is, ha ez üldöztetéssel jár. Isten misztériuma tárul fel bennünk és közvetítjük egymás felé, akkor, amikor hiszünk a halál és a föltámadás misztériumában, ami életre vezet bennünket.”
Fotó: Loósz Róbert
További képek az eseményről itt.
