Hosszú évtizedek után 80 éve, 1940. augusztus 29-én, a gyászos emlékezetű mohácsi csata évfordulóján és emléknapján szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök a Mohács jelképének számító új fogadalmi templomot a Széchenyi téren.
„…a templomnak apostoli missiót kell végeznie és minden ideérkező magyart figyelmeztetni, hogy a hajdani széthuzással szemben az összetartást ápolja.” Tihanyi János
Előzmény
Az 1526. augusztus 29-i[2] mohácsi csata emlékezetének fennmaradása a 18–19. századra kiemelt feladata lett a városnak. A csatában elesettek emlékre 1816-ra a mohácsi Kálvária dombon egy klasszicista stílusú, 300 fő befogadására Csatatéri Emlékkápolnát állítottak fel. 1817-ben Király József pécsi püspök (1808–1825) augusztus 29-ét összekapcsolta Keresztelő Szent János fejlevételének egyházi ünnepével, és hivatalosan a mohácsi csata emléknapjává tette. Az egyházfő 3000 forintos alapítványt tett, hogy minden évben ezen a napon háromnyelvű – magyar, német és horvát – szentmise keretében emlékeztek meg a hősi halottakról. Egyúttal VII. Pius pápánál (1800–1823) azt is kieszközölte, hogy a mohácsi csata évfordulóján azok az emlékkápolnába zarándoklók, akik az elesettekért imádkoztak, teljes végső búcsút nyerhessenek.
A mohácsi Csatatéri Emlékkápolna[3]
A Mohácsi Fogadalmi Emléktemplom
A temetői kis kápolna a 19. század végére a megnövekedett hívő- és zarándokszám miatt szűknek bizonyult. Ekképpen a századfordulóra megszületett egy nagyobb számú hívőket befogadni képes mohácsi emléktemplom gondolata. Több kezdeményezés is indult a templomépítés költségeinek előteremtésére: elsőként 1896-ban 15 000 forint gyűlt össze. A második országos gyűjtés 1911-ben vette kezdetét, azt azonban az első világháború kettévágta, és az addig összegyűlt adomány megsemmisült a hadikölcsönökben.
1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulóján szervezett ünnepen helyi kezdeményezésre ismét gyűjtést rendeztek a „csatatéri emléktemplom” megépítésére a város főterén. Az alapkőletétel az évforduló napján meg is történt, gróf Zichy Gyula kalocsai érsek (1925–1942) által, Orsenigo Cesare pápai nuncius és Virág Ferenc pécsi megyéspüspök (1926–1958) jelenétében. Az ünnepségen részt vett Dr. Margittay Lajos mohácsi polgármester, József főherceg, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (1920–1944) mellett számos miniszter – így gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyházi méltóság, vármegyei tisztviselő, valamint hivatali vezető is. Az 50 x 50 x 100 centiméteres vasbeton kockát a torony keleti oldalánál, hat méter mélyen helyezték el.
A Mohácsi Fogadalmi Templom alapkőletételi ünnepsége (1926. augusztus 29.)[4]
Az alapkőbe egy réztokba 22 500 nevet magába foglaló irattekercset helyezett el az érsek, amelyen azon hívők neveit sorolták fel, akik 1926. augusztus 22-én az aznapi szent áldozásukat a mohácsi csatamezőn elhalálozott 24 000 hős lelki üdvéért ajánlották fel. A templom alapjában továbbá 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából felvett 1–1 kilogrammos emlékföld-csomagot egyesítettek: a nemzeti összefogás jelképeként. [Filmhíradó az eseményről: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8531]
Az akkor elkésett 41 község 1446 áldozójának névsora, csak 1950. január 8-án nyert elhelyezést a templom áldozási korlátjának ajtaja előtt fekvő fekete mozaiklap alatt.
Az eredeti tervek szerint a fogadalmi templomnak már a mohácsi csata 400. évfordulójára állnia kellett volna, így az emlékbizottság ugyanis már 1924-ben kiírta a pályázatot, amelyre harminc terv érkezett be.
A templom építését 1929. október 1-jén kezdték meg a város központjában, a Széchenyi téren.
A Mohácsi Fogadalmi Templom tervei
A bizottság Árkay Aladár (1868–1932) budapesti műépítész 1. számú tervét javasolta felépítésre, amit többször egyszerűsítettek, végül pedig 1932-es halála után fia, Árkay Bertalan (1901–1975), szintén budapesti műépítész bizánci stílusú terve lett a kivitelezés alapja.
A Mohácsi Fogadalmi Templom építése[5]
A templom felszentelésére 45 pap részvételével 1940. augusztus 29-én került sor Virág Ferenc pécsi megyéspüspök által: védőszentje a Magyarok Nagyasszonya lett. A rendkívüli, háborús időszakra való tekintettel minden nagyon külsőség nélkül zajlott le.
A pécsi egyházfő dr. Csigi Imre püspöki levéltáros kíséretében érkezett meg Pécsről, és Tihanyi János mohácsi apátplébános (1935–1957), pápai kamarás fogadta őket. Nagy számban képviseltette magát a pécsi egyházmegyei papság, megjelentek Mohács városi hivatalának és intézményeinek vezetői, valamint díszsorfalat álltak a helyi katonai alakulatok.
A Mohácsi Fogadalmi Templom felszentelése (1940. augusztus 29.)[6]
A körmenetet Blaskovich Iván főispán és dr. vitéz Horváth István alispán, vitéz Szőnyi Alajos polgármester, valamint Tihanyi János plébános vezette fel, miközben a Benedek József dirigálta, alkalmi női kar az Ecce sacerdos magnust énekelte. Ezután kezdetét vette a felszentelési szertartás, amelynek keretében pécsi egyházfő először kívülről, majd belülről is beszentelte az épületet. Az ünnepi szentmisén Virág püspök kiemelte a város történelmi jelentőségét, hangsúlyozva az Isteni gondviselés kegyét, amely a magyarság történelmét végig kísérte, de a sötétebb időszakokban is mindig megmutatva a szebb jövő képét. A szertartást az énekkar előadása és dr. Schneider János szólója színesítette.
Az ünnepség befejeztével az megjelent előkelőségeket Tihanyi János plébános látta vendégül. Délután egy órakor a Korona Szálló éttermében (Pozsgay István) száz terítékes ebéd keretében a mohácsi plébános mondott pohárköszöntőt, megköszönve mindazok segítségét, akik a templomépítkezéshez hozzájárultak. Délután II. Lajos szobránál folytatódott az ünnepség, ahol Huber Ferenc gimnáziumi tanár mondott beszédet, melyet a leventezenekar műsora követett. Végezetül Szőnyi Alajos polgármester megkoszorúzta az emlékművet.
A templomszentelési ebéd a Korona Szállóban (1940. augusztus 29.)[7]
A templom 1227 m2 alapterületű a kupola pedig 30 méter magas és 20 méter a széles. Elkészülte időpontjában ez volt Magyarország első, bordázat nélküli, betonhéjazatú kupolás, 3600 hívőt befogadó temploma, amelynek kupolája és födémje az időjárási szélsőségek elleni védelem miatt 2,5 cm vastag expándált parafalemez-borítást kapott. Valamennyi üvegablakot Árkay Bertalanné Sztheló Lili (1897–1959) iparművész tervei alapján Johann Hugó (1890–1951) pécsi festőművész-üvegfestő készített el. A falakon Kolbe Mihály (1907–1990) mohácsi festőművész freskói láthatók. A tölgyfapadok az Árkay Bertalan-terveket kivitelező Magos Sándor és Hoffmann Gyula mohácsi asztalosmesterek munkáját dicsérik.
Az Árkay Bertalan tervei alapján felépített emléktemplom
A templom az eredeti tervekhez képest mind a mai napig befejezetlennek számít.
A fogadalmi templom búcsúnapjára (október 8.) Virág Ferenc püspök teljes búcsút engedélyezett mindazon hívőknek, akik ezen a napon felkeresték a templomot, és ott imádkoztak az elesett magyar katonák lelki üdvéért.
A mohácsi Fogadalmi Templom ma
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva
Irodalom
Rózsás József: A Mohácsi Fogadalmi/Emlék Templom. Mohács, 1995.
Tihanyi János: Mohácsi útmutató. Mohács, 1956.
Tihanyi János: Tájékoztató a mohácsi csatatéri emléktemplomról. Budapest, 1956.
Virág Ferenc megyéspüspök felszentelte a fogadalmi templomot = Mohácsi Hírlap, 1940. szeptember 1. 1–2.
[1] Tihanyi 1956.
[2] Éppen a napokban jelent meg Prof. Dr. Pap Norbert földrajzprofesszor (Pécsi Tudományegyetem), a Szulejmán-sírkomplexum kutatásvezetőjének új kutatási eredménye: a ma használatos Gergely-naptár szerint 1526-os mohácsi csatát a történelemkönyvekből ismert augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán hadseregek. Forrás: https://hvg.hu/tudomany/20200822_Rosszul_tudjuk_a_mohacsi_csata_idejet
[3] A kép forrása: Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Gyűjtemény.
[4] A képek forrása: Kanizsa Dorottya Múzeum és Könyvtár (Mohács). Ezúton is köszönöm Dr. Ferkov Jakab nyugalmazott múzeumigazgató segítségét.
[5] A képek forrása: Kanizsa Dorottya Múzeum és Könyvtár (Mohács).
[6] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár. Köszönöm Damásdi Zoltán levéltáros és Stocker Miklós könyvtári munkatárs segítségét.
[7] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár.
