Kriszl Istvánné Nagy Ilona november 7-én vette át a Caritas Hungarica díjat az elmúlt évtizedekben végzett munkájáért, amellyel a Pécsi Egyházmegye területén élő nélkülözőket szolgálja, különösen a hőgyészieket.
„Immár huszonhat éve dolgozom azon, hogy segítséget nyújtsak a rászoruló embernek” – mondja Kriszl Istvánné Nagy Ilona, amikor a járványügyi intézkedéseket betartva, a kellő óvatosság érdekében telefonon kérjük, meséljen a Caritas Hungarica díjjal kapcsolatos érzéseiről. Ilona önkéntes társaival 1994-ben alapította a Szent Erzsébet Karitász Csoportot, amelynek máig aktív tagja, tevékenysége pedig a szeretetszolgálat minden területén lankadatlan. „Kisgyermekként azt láttam, hogy az édesanyám sokat segít ott, ahol szükség van rá és ezeket a cselekedeteket imádság kíséri. Ezt a lelkületet vittem tovább én is, amikor társaimmal együtt megalapítottuk Hőgyészen a segélyszervezetet. Tevékenységünk egyik fontos része a ruharaktár; itt gyűjtjük össze a már megunt, de még jó állapotú holmikat, amiket a nélkülöző családoknak adományozunk. Ide mindig szívesen jönnek az emberek, akkor is, ha adni szeretnének és akkor is, ha kapni” – magyarázza Ilona, s hallható mennyire örül annak, hogy a helyiek támogatják a Karitasz csoport tevékenységét, majd arról mesél, milyen módon segíti a helyi idős embereket.
„Mindig is nagy szeretettel gondoltam az idősekre, sokat beszélgettem velük, meghallgattam őket vagy csak tettem, amire megkértek. Például kiváltottam a recepteket és bevásároltam. Most is így cselekszem, bár a járványhelyzet miatt az utóbbi időben nem tudok annyit tenni, amennyit szeretnék, ezért inkább imádságban hordozom őket. Úgy érzem, azzal is sokat tehettem, hogy a közelmúltban a Pécsi Egyházmegye által szervezett időslátogató és otthoni segítségnyújtó tréninget elvégeztem.”
Közeledve az adventi időszakhoz, Ilona azt is elmondta, a rendelkezéseket betartva idén is ügyelni fog rá, hogy azoknál a családoknál is legyen ajándékozás az ünnepekkor, ahol nem lenne rá lehetőség. „Már most azon dolgozunk, hogy összeállítsuk a karácsonyi csomagokat, amelyekben minden esetben lesz egy horgolt angyal is, mint egy kedves szimbólum. Emellett tartósélelmiszer gyűjtést is szervezünk, tehát a segélyszervezettel megteszünk minden tőlünk telhetőt” – mondja, majd hozzáteszi, hogy mindennek része az imádságos lelkület is, hiszen a csoport nem pusztán az élelmiszer és ruhaadományokkal segít, hanem rendszeresen együtt imádkoznak a rászorulókért, különösen az idősekért és betegekért.
Végül, amikor arról kérdezzük Ilonát, hogy fogadta a Caritas Hungarica díjat, boldogan osztja meg velünk örömét.
„Korábban eszembe sem jutott, hogy díjjal fogják jutalmazni a tevékenységemet, hiszen sosem az elismerésért tettem. Igen váratlanul ért, ugyanakkor nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, hogy egyike vagyok a Caritas Hungarica díjazottjainak”
– zárja a beszélgetést a Szent Erzsébet Karitasz Csoport alapító tagja, akinek kitartó és áltatos munkája mindannyiunk számára példaértékű.
