A nőnaphoz közeledve a Pécsi Egyházmegye évek óta egy-egy szent asszony példájára hívja fel a figyelmet, válogatva a pécsi székesegyház főhajójának és szentélyének mennyezetén megjelenített szentábrázolások közül. Bár turisztikai egységeink zárva tartanak, nyereményjátékunkat töretlenül megtartjuk. 

Szent Ilona császárnő életútjának ismertetéséhez aktualitást a horvátországi földrengés ad, amelynek pusztító ereje hazánkban is érezhető volt. Szent Ilona nemcsak a régészek és építészek védőszentje, hanem oltalmazónk a tűzvészek és a földrengések ellen is.   

A székesegyház mennyezetén kelet-nyugati irányban kronologikus rendbe fűzve 56 férfi és női szent alakja látható. Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja a Kr. u. 3-4. században élt. Félalakos freskóképe a szentélyben kapott helyet. A szép és bölcs asszony császárnéi öltözékben, ékszerekkel felékesítve jelenik meg, jobb kezében jogart tart, míg baljával annak kereszt alakú lezárására mutat. Szent Ilona ábrázolásain ugyanis – pénzérméken, ikonokon, ereklyetartókon – szinte kivétel nélkül jelen van a Krisztus szent keresztjére utaló ábrázolás, amelyet Kr. u. 326-ban a császárnő talált meg Jeruzsálemben.

Mielőtt a nagy felfedezés nyomába indulnánk, nézzük meg, ki is volt Ilona, és mit tudhatunk ilyen távlatból életéről. Születési helyéről nincs biztos adatunk, talán a bithiniai (a Fekete-tengertől délre eső tartomány) Drepanum városában látta meg a napvilágot, mert később ezt a települést nevezte át anyja tiszteletére Nagy Konstantin császár Helenapolisszá. Ilona apja vendéglőjében dolgozott, itt ismerte meg férjét, Constantius Chlorust, aki a Római Birodalom egyik társcsászára lett. A rangon aluli házasság miatt elbocsátotta Ilonát, és a hatalmi érdekek szerint új házasságra lépett. Gyermekük, Nagy Konstantin néven, apja halálát követően 306-ban lépett trónra, bár több évnyi harc után tudta csak megszilárdítani uralmát. Leghíresebb csatája a Maxentius elleni győzelem volt, amelyet egy álmot követően Krisztus monogramjának jelével megerősítve nyert meg. Győzelmét követően Nagy Konstantin anyját udvarába hívta, császárnővé tette, és hatalmat is adott számára. A történetírók alázatos és irgalmas asszonyként jellemzik, bár a véleményük eltér, hogy anya a fiát, vagy a fiú az anyját térítette keresztény hitre.

Szókratész egyháztörténeti munkájában olvasható Nagy Konstantin császár levelezése Makáriosz jeruzsálemi püspökkel. Makáriosz hívja fel a császár figyelmét Krisztus halálának és sírjának a hagyományban és az emlékezetben megmaradt helyére. E levelezés nyomán kéri meg Konstantin Ilonát, hogy 326-ban zarándokoljon a Szentföldre, és keresse meg a Megváltó keresztjét. A kereszt megtalálásának legendája szerint e kutatómunka nehéz feladatnak bizonyult.

Krisztus keresztrefeszítésének helyszíne Jeruzsálem falain kívül, a Golgota-hegyen történt. Halála után testét Arimateai József egy közeli sziklasírban helyezte el, ahogy a Szentírásban olvashatjuk.  Szent Ilona korára, a 4. századra azonban Jeruzsálem és környékének képe jelentősen átalakult. Megnövekedett a város területe. Kr. u. 41-ben Heródes Agrippa kiterjesztette a települést körülvevő falakat, amely már a Golgotát is magában foglalta. Krisztus keresztjének függőleges szárát, amelyen több ítéletet is végrehajthattak, ekkor egy használaton kívüli ciszternába dobták. A jeruzsálemi keresztények ismerték, látogatták ezt a helyet, egészen Hadrianus római császár (Kr. u. 117-138) fórumának felépítéséig. Az itt található épületektől ugyanis megközelíthetetlenné vált az egykori ciszterna, de a történeti emlékezet megőrizte azt. Ilona császárné a jeruzsálemi keresztények és Makáriosz püspök útmutatása alapján kezdte meg a keresést. Az ott található épületeket el kellett bontaniuk, majd ezt követően folytathatták a keresést a földfelszín alatt.

A Szent Kereszt megtalálásának csodás történetét Szent Ilona legendája meséli el. A megtalált három keresztfa közül nem tudták ugyanis megkülönböztetni Krisztus és a két lator keresztjét. Makáriosz püspök ismert a városban egy gyógyíthatatlan beteget, akihez elvitték a három keresztet. Egyesével a beteghez érintették, de a három közül csak az egyik bírt gyógyító erővel: Krisztusé.

Ilona Krisztus szent keresztjének egy darabját Jeruzsálemben hagyta, két további részt pedig fia udvarába, Konstantinápolyba, valamint Rómába juttatott el. A Szent Kereszt szilánkjai díszes ereklyetartókba foglalva ma a világ számos pontján megtalálhatók. A középkori pécsi székesegyház is őrizhetett ilyen értékes ereklyét, hiszen a templom alaprajzi középpontjában álló zárt baldachin alatt álló népoltár is ezt a titulust viselte. Ennek az egykori építménynek gyönyörűen faragott, festett és aranyozott díszítését a pécsi Dóm Kőtárban csodálhatjuk meg. 

 

A kérdések a honlapra és a Pécsi Püspökség facebook oldalára naponta kerülnek fel. A megfejtéseket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várjuk. A nyertest március 8-án, hétfőn sorsoljuk ki azon játékosok között, akik az összes kérdésre helyes választ küldtek be. A nyertest e-mailben értesítjük.

A 2021-es év nyertese: Gábor Zsolt, akinek ezúton is gratulálunk!

 

Kérdések:

 1. Ki volt Szent Ilona fia?

 2. Mely ország császárnője volt Szent Ilona?

 3. Mely tartományban született Szent Ilona?

 4. Minek a megtalálása kötődik Szent Ilona császárnő nevéhez?

 5. Mikor utazott a Szentföldre Szent Ilona?

 6. Kiknek a védőszentje Szent Ilona?

 7. Mi volt a pécsi székesegyház középkori népoltárának a titulusa?

 

Írta: Bodnár Boglárka

Fotó: Pécsi Egyházmegye

 

Felhasznált irodalom:

Dávid Katalin: A kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben. Szent István Társulat, Budapest, 2011. 320-336.
Diós István (szerk.): A szentek élete. https://archiv.katolikus.hu/szentek/0818.html (A letöltés dátuma: 2021. február 26.)         
Magyar Katolikus Lexikon. http://lexikon.katolikus.hu/I/Ilona.html (A letöltés dátuma: 2021. február 26.)
Vanyó László (szerk.): Euszebiosz egyháztörténete. Ókeresztény Írók. 4. Szent István Társulat, Budapest, 1983. 
Vanyó László (szerk.): Szókratész egyháztörténete. Ókeresztény Írók. 9. Szent István Társulat, Budapest, 1984. 

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon

2021 október
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Magyar Katolikus Kulturális Hetek:
-
2021. 10. 28. - 2021. 10. 31.
Férfitalálkozó - Férfi mivolt:
Szekszárd, Rk. plébánia -
2021. 10. 29. -
Mindenszentek - ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2021. 11. 01. -
Szentségimádás és szentmise a hivatásokért:
Pécsi Székesegyház -
2021. 11. 04. -
Elváltak, egyedülálló szülők lelkigyakorlata:
Máriagyűd -
2021. 11. 05. - 2021. 11. 07.

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

pem nek

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség