Az egyházjog kutatói vizsgálódásukban nem mehetnek el szó nélkül a pécsi kánonjogi műhelyek egyik kiemelkedő egyénisége, Sipos István pécsi nagyprépost, nemzetközileg is elismert kánonjogász munkássága mellett.

Nyomtatásban – számos esetben több kiadásban is – megjelent műveit tankönyvként nem csak helyben, hanem Budapesten, Rómában, valamint Európa nagyobb egyetemeinek hittudományi karán használták már megjelenését követően, és használják ma is.  Halálának 70. évfordulóján jelen írással tisztelgünk emléke előtt.

„Akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.” (Dán. 12,3.)

70 éve, 1949. december 2-án hunyt el 75 éves korában Sipos István pápai prelátus, pécsi nagyprépost, tanár, kánonjogtudós, az egyházjog történetének kutatója. 1949. december 5-én, hétfőn délelőtt 9 órakor a Pécsi Székesegyház főoltáránál mutattak be lelki üdvéért ünnepélyes gyászmisét, majd testét fél 11-kor helyezték örök nyugalomra a Pécsi Központi Temető kápolnájának altemplomában.

 siposistvan sirhely Egyedi

Sipos István sírja a Pécsi Központi Temető kápolnájának altemplomában
(Fotó: Damásdi Zoltán)[2]

Sipos István 1875. február 1-jén látta meg a napvilágot Mohácson, négy testvére volt, Károly, Lajos, Vilma és Mária. Középiskolai tanulmányait Pécsett a Zirc-Ciszterci Rend Pécsi Főgimnáziumában végig kitűnő bizonyítvánnyal (csupa egyes) végezte 1886 és 1894 között, V. osztálytól (1890) papnövendék lett a kisszemináriumban.[3] A Szent Ferenc-rendi zárdában lakott és ott kapott élelmezést is.[4]

1894 juniusaban erettsegizett ciszter gimi Egyedi

A ciszterci főgimnáziumban 1894 júniusában érettségizettek névsora
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Felsőfokú teológiai tanulmányait Bécsben, a Pázmáneumban végezte: doktori fokozatot 1903-ban szerzett. Értekezését pasztorálteológiai témában, A szemléltető módszer a hitoktatásban címmel nyújtotta be, amelyen a bécsi egyetem lelkipásztorkodástan professzorának, Henrich Swobodának (1861–1923) a hatása volt megfigyelhető. A hitoktatás módszertanának gyakorlatát tárgyaló műve 1905-ben, Pécsett, Taizs József nyomdájában jelent meg, és haszonnal forgathatták a katolikus hittanoktatást szívügyüknek tekintő hitoktatók, papnövendékek, tanító- és tanárjelöltek is.

disszertacio Sipos collage Egyedi

A példakép, Henrich Swoboda bécsi professzor és Sipos István disszertációjának kiadása [5]

1898-ban szentelték pappá, majd 1898 és 1906 között káplán [Máriakéménd (1899), Fadd– (1900), Pécs (1903)], utóbbi helyen püspöki szertartóként is működött. 1906-tól 1931-ig a Pécsi Püspöki Papnevelő és Hittudományi Intézetben elsőször tanulmányi felügyelőként működött, majd az egyháztörténelem és egyházjog tanára lett. 1912 és 1922 között ugyanott lelki igazgató. 1919-ben a Szent István Akadémia II. osztályú tagja lett. 1922-től 1926-ig a pécsi elemi iskolák hitoktatóinak felügyelője. 1923-ban pápai kamarás, 1927-ben szászvári címzetes apát lett, majd 1930 és 1942 között a pécsi papnevelőintézet rektorává nevezték ki, 1942-től, haláláig prodirektor (főigazgató). 1936-tól 1946-ig a hitoktatás püspöki biztosa volt.

PPHF tanarai 1935 Egyedi

A Pécsi Püspöki Papnevelő és Hittudományi Intézet tanárai 1935-ben
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)

1931-től a székeskáptalani mesterkanonok, 1936-ban a magyarországi papi szemináriumok apostoli vizitátora, majd 1948-ban aranymiséjén pápai prelátussá nevezték ki, 1949-ben pedig nagyprépost lett. 1939-ben a minisztertanács m. kir. kormányfőtanácsosává nevezték ki.

Hitbuzgalmi és társadalmi szerepvállalása is jelentős volt. Évtizedeken át a püspöki szentszék kötelékvédő és ügyészi feladatait nagy hozzáértéssel látta el. 1907-ben, az első vidéken (Pécsett) tartott katolikus nagygyűlésen az előkészítést végző pécsi központi bizottság tajának kérte fel gr. Zichy Gyula megyéspüspök (1905–1926)[6], majd 1936-ban Gálos Lászlóval (1899–1968)[7] együtt a pécsi egyházmegyei zsinat fő résztvevője volt. A Szent Pál Társulat tiszteletbeli tagja volt.

Sipos Istvan vizjegy

Sipos István [Fotó: Zelesny Károly] (Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)

Munkásságának könyvészete hatalmas: még pécsi szemináriumi spiritualistaként felügyeletével indították el „a fronton harcoló kispapok lelki megtartásáért küzdve” a Hangok Hazulról című kiadványt.[8] Tanulmányai alatt nem szakosodott a kánonjog irányába, ekképpen részben autodidakta módon képezte magát a témában, külföldi kapcsolatai is korlátozottak voltak.[9] Ennek ellenére önálló munkákban, hazai és külföldi tudományos folyóiratokban (Theologia, Egyházi Lapok, Katholikus Szemle, Religio, Egyházi Közlöny) írt tanulmányokat, cikket, könyvbírálatokat. Pécsi Katolikus Tudósító (1921–1944) munkatársa, szerzője is volt. Közel 100 egyházjogi szócikkek szerzője a Banghy Béla szerkesztette Katolikus Lexikonban.

 katolikus lexikon

 A Katolikus Lexikon belső címlapja (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

1923-ban került ki a nyomdából A katholikus házasságjog rendszere a Codex Juirs Canonici szerint. című művének első kiadása, amely pályaművét a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara a Horváth-alapítványból jutalmazta.

-hazassagjog palyamu

 A Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemre írott pályaműve

A katolikus házasságjogról írott műve négy kiadást is megért, utoljára – posztumusz – tanártársával, Gálos Lászlóval együtt adták ki: „…az ő [ti. Sipos István] könyve nélkül a jogalkalmazás sokkal nehézkesebb, egyes kérdésekben szinte lehetetlen.”[10]

Munkái nélkülözhetetlenné váltak a korszak kánonjogászai számára.[11] Egy recenziójában Beresztóczy Miklós ekképp foglalta össze Sipos István kánonjogi munkásságát: „Nincs az az édesanya, aki vigyázóbb szemmel kísérné gyermeke fejlődését, mint ahogy Pécsnek tudós egyházjogásza vigyázza az egyházi jogtudomány fejlődésének legkisebb megnyilatkozását. … A Sipos-könyvek mindig frissek, időszerűek és tökéletesek maradnak.”[12] Egyházjogi tankönyveit kézikönyvként a teológiahallgatók is nagy haszonnal forgatták. Kánonjogi összefoglaló műve, az Enchiridion juris canonici. Ad usum scholarum et privatorum latin nyelven jelent meg, és hét kiadást ért meg 1926 és 1960 között. Az utolsó két kiadása (Róma, 1954, 1960) már halála után Gálos László hajdani tanártársának kiegészítéseivel látott napvilágot.

Ezzel a munkájával szerzett a magyar tudományosságnak megbecsülést, továbbá nemzetközi elismerést önmagának: „Kánonjogi kézikönyve (Enchiridion juris canonici) olyan időtálló mestermunka, amely még messzi nemzedékeken át fogja oktatni az ifjúságot s gyönyörködtetni a jogász közönség elméjét. Mélységével, mindenre kiterjedő alaposságával, a magyar sajátságok iránti szeretetével igazi magyar kánonista volt.”[13] Az első kiadást követően, két éven belül a hazai egyházjogászok nyomására magyar nyelven is közreadta egyházjogi kézikönyvét (Kath. Egyházjog. Pécs, 1928).

Sipos konyvek collage

Sipos István legismertebb művei

IX. Gergely pápa (1227–1241) dekretális gyűjteményének (a nagy kodifikációk évének) 700 éves jubileumán, 1934-ben Rómában egy nemzetközi jogászkongresszuson a régi magyar egyházjog történetének témaköréből tartott előadást. Az ott felvonult kánonjogászok, akik addig csak írásaiból ismerhették Sipost, végre személyesen is értekezhettek vele. [14]

Precíz gondossága, tudományos alázata az 1949. október 17-én kelt végrendeletében[15] is megmutatkozott: „A jóságos Istennek hálatelt szívvel köszönöm meg azt a nagyon sok jót, mellyel elhalmozott, s melyet annyi hütlenséggel viszonoztam. Jóságában s irgalmában ajánlom magamat az örökkévalóságban is. Ha majd ennek küszöbét átléptem, itt hagyom dolgaimra vonatkozólag teljes öntudattal s eszem használatával következőképpen rendelkezem.” Bibliofil emberként a könyvészeti hagyatékáról külön gondoskodott. Könyvtárát a káptalani stallum szerint a szeminárium könyvtárra hagyta, ekképpen ezek – amennyiben tulajdonosi bejegyzéseket tett bennük – azonosíthatók lesznek a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományának jövőre meginduló feldolgozása során. Bizonyos köteteit már életében odaajándékozta unokaöccse, Nagy Béla szakcsi plébános számára: így pl. a Révai és Katolikus Lexikonokat, Prohászka Ottokár munkái, valamint a Scherer-féle Bibliothek für Predigert. Kéziratban maradt munkáinak gondozását a Szent Pál Társulatra (képviselője Cserháti József) hagyta, engedélyezve a megmaradt műveinek kiárusítást.[16] Írásainak új kiadásait is rájuk bízta, azzal a megkötéssel, hogy az aktualizálásra egy „idő szerinti” egyházjogászt kérjenek fel, akinek nevét társszerzőként  a neve mellett minden esetben tüntessenek fel. A végrendelete szerint 1949-ben négy munkája maradt kéziratban.

Sipos István habitusát nekrológírója a római Katolikus Szemlében ekképp foglalta össze: „Egyénileg is rendkívül szerény, előzékeny, segítenikész és szeretetreméltó ember volt. Magyar pap alig van, aki ne lenne adósa, hiszen munkái közkinccsé váltak tudományos tanszékeken és plébániai gyakorlatban egyformán.”

Művei

A szemléltető módszer a kath. Hitoktatásban. Pécs, 1905.

A pécsegyházmegyei határozmányok és rendeletek tára. Összegyűjt. Sipos István. Pécs, 1912.

A celibátus (papi nőtlenség) története és védelme. Pécs, 1913.

A szemináriumból a frontig – a fronttól a szemináriumig. A katona-kispapokhoz. Pécs, 1917.

A római kérdés. Pécs, 1917.

Az uj egyházi törvénykönyv főbb vonásai és ujitásai. Pécs, 1918.

Katholikus autonómia. Pécs, 1919. (Szebb jövő 3.)

Enchiridion iuris canonici. Ad usum scholarum et privatorum. Pécs, 1926., 1931., 1936., 1940.; Budapest, 1947.

Egyházi perrendtartás. Köteléki, felszentelés elleni és büntető ügyekben. Pécs, 1933.; 1943.

Kath. egyházjog / Katolikus egyházjog. Pécs, 1928.; 1943.

A katolikus házasságjog rendszere a Codex Juris Canonici szerint. Pécs, 1923.; 1928.; 1940.

Sipos István – Gálos László: A katolikus házasság jog rendszere a Codex Juris Canonici szerint. Budapest, 1960.

Sipos István – Gálos László: Enchiridion iuris canonici. Rome, 1954., 1960.

Felhasznált irodalom

Beresztóczy Miklós: Dr. Sipos István: Enchiridion Iuris Canonici. IV. kiadás. 1076 oldal. – A Katolikus Házasságjog Rendszere. III. bőv. kiadás. 422 oldal. Mindkettő megjelent 1940. Pécs. Haladás nyomda. = Katholikus Szemle, 1940/11. 414.

Borsy Judit: Sipos István. In: Pécs Lexikon. II. kötet. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. 206.
Csibi Norbert: Az első vidéken tartott országos katolikus nagygyűlés (1907 – Pécs). In: Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16–20. században. Szerk: Balogh Margit – Varga Szabolcs – Vértesi Lázár. Pécs, 2014. 487–514.

Erdő Péter: Magyar kánonjogászok az egyetemes egyház történetében. = Regnum – Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2006/1–2. 5–20.

A felszabadulás aranykönyve. Öszeáll. Zsadányi Oszkár – Kussinszky Endre. Pécs, 1931. 231–232.

Kiss Gábor: A 19–20. század kánonjogi műveltsége. In: „Új könyvtár virul itt tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.” Tudomány és kutatás a 240 éves Klimo könyvtárban. A 2014. október 16–17-én rendezett jubileumi tudományos konferencia tanulmányai. Szerk. Dezső Krisztina – Molnár Dávid – Schmelczer-Pohánka Éva. (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 13.) 149–162.

Ravasz János: A Pécsi Tudományegyetem (1923–1950) [Gépirat]. I. kötet. Pécs, 1983. 64-65., 67.

’Sipos István’ In: Katolikus Lexikon. 4. kötet.  Szerk. Bangha Béla. Budapest, 1931–1933. 156.

Sipos István dr.-t és Koch Edét a pápa a pécsi székeskáptalan kanonokjaivá nevezte ki. = Dunántúl, 1931. április 26. 1.

Sipos István [Nekrológ] = Katolikus Szemle, 1950/1. 47.

Sipos István emlékezete [Nekrológ] = Új Ember, 1950. január 15. 12.

Tamási Anna Éva: A veszprémi és a székesfehérvári szentszékek törvénykezési gyakorlata házassági perekben 1850–1920. A kánoni házasságjog eljárási intézményeinek fejlődése, figyelemmel a szekularizált államiházassági jog rendelkezéseire [Doktori értekezés]. Szeged, 2017.

Vértesi Lázár: „Szemináriumi Élet”. A pécsi növendékpapság Szent Pál Társulatának egyházirodalmi kiadványa (1921–1951) = Per Aspera ad Astra, 2015/1. 76–93.

A Zirc-Ciszterci Rend Pécsi Főgimnáziumának jelentése / értesítője

1888. Pécs, 1888.
1889. Pécs, 1889
1889/90. Pécs, 1890.
1891/92. Pécs, 1892.
1892/93. Pécs, 1893.
1893/94. Pécs, 1894.

 

Az összeállítást készítette Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

 

 

[1] https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/550123#

[2] Köszönet a fotóért Damásdi Zoltán egyházmegyei levéltárosnak.

[3] Többször részesült ösztöndíjban: 1889/90-ben, 1890/91-ben; 1891/92-ben, 1893/94-ben Makay-féle ösztöndíj (40 ft); 1889-ban a Pécsi Takarékpénztár 10 frankos arany kitüntetése.

[4] Sipos István végrendeletében a Szent Ferenc rendi Zárdára – hálásan emlékezve a tanulmányai idején történt ellátásáról – 500 forintot hagyatékozott. Forrás: Sipos István végrendelet. Pécs, 1949. október 17.

[5] A fénykép forrása: https://geschichte.univie.ac.at/en/print/37892

[6] Csibi 2014. 498.

[7] Életútja: Damásdi Zoltán: Sie sind ein Gottgesegneter Priester – Dr. Gálos László = https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/hirek/pro-memoria/813-a-josagos-isten-adta-ot-nekunk-kincsul-in-memoriam-galos-laszlo-2018

[8] Vértesi 2015. 77.

[9] Erdő 2006. 12–13.

[10] Tamás 2017. 108.

[11] Erdő 2006. 12–13.

[12] Beresztóczy 1940. 414.

[13] UE 1950. 12.

[14] Erdő 2006. 12–13.

[15] Sipos István végrendelete. Pécs, 1949. október 17. Hitelesítés: 1949. december 27. A végrendelet végre hajtója: Dr. Hajós György. Jelen Miklós közjegyző hitelesítése. A végrendelet másolatába való betekintés lehetőségét hálásan köszönöm kolléganőmnek, Fehér Andreának, a Pécsi Püspöki Bíróság munkatársának.

[16] Az eladott munkák árának 2/3-a a Szent Pál Társulatot illette, 1/3-as pedig Nagy Béla szakcsi plébánost.

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2019 december
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Közelgő események

„Látogatóban a Mikulásnál” :
Püspöki KincsTár
2019. 12. 07. -
Idegenvezetés a Dzsámiban:
Dzsámi
2019. 12. 07. -
Pécsi Kamarakórus adventi hangversenye:
Dóm Kőtár
2019. 12. 07. -
Szentmise advent második vasárnapján:
Székesegyház
2019. 12. 08. -
Szentmise advent második vasárnapján:
Székesegyház
2019. 12. 08. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi