1692. február 20-án, kereken 330 évvel ezelőtt fényes égi tünemények megjelenését regisztrálták Pécs városa fölött, amiről több írásos emlék is maradt ránk. „…És hogy ezeknek a csodáknak mi a magyarázata, azt egyedül csak az Isten tudhatja.”

Alábbi írásunkban egy különleges dokumentum révén egy ismeretlen 17. század végi pécsi esemény nyomába eredtünk. Egy 1692-re datálható, német nyelvű röplap tanúbizonysága szerint, napra pontosan 330 éve különleges égi „tünemények” voltak láthatók Pécs felett. A nem mindennapi eseményről – a várost és környékét is ábrázoló, illusztrációként szolgáló korabeli rézkarccal egyetemben – ez a forrás adott elsőként beszámolót. Hogy mi is történt pontosan 1692. február 20-án Pécs városában? Az az alábbi összefoglalóból kiderül!

„Csodás jelenségek égen és földön 1692. február 20-án Pécsett, Magyarországon

Ekkor két üstökös csóva tűnt fel az égen AB napfelkeltekor és este 10 napon keresztül látszódtak. Az egyik nagyon nagy volt és 9 egész nappalon és éjszakán keresztül világított. A legszikrázóbb déli Napnál még 3 sárga karikát lehetett látni. C Zöldben és pirosban játszott a Nap. Kicsit távolabb két fénylő oszlop tűnt fel a 8. Claffter [1] mentén. D Ezeket napközben és naplemente közti időszakban a 6. Claffter mentén lehetett megcsodálni. Aztán egy vékony felhőn egymáshoz közel három papi kórust volt látható. E Naplemente felé nézve számos kénes-sárga felszálló fények tűntek fel. F Negyed-fél óránál a közelben fekvő hegyekben egy fehér tábor és egy hadsereg állomásozott. G És hogy ezeknek a csodáknak mi a magyarázata, azt egyedül csak az Isten tudhatja.” (Fordította: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva)

OSZK App M 408

A csodás égi jelenség Pécsett 1692. február 20-án (Forrás: OSZK Apponyi-gyűjtemény)

A fenti, Pécs városát 1692. február 20-án ábrázoló igencsak érdekes témájú, 21,7×28 centiméteres rézkarc az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában őrzött gróf Apponyi Sándor-féle metszetgyűjtemény 408. darabja. [2] A rejtélyes ábrázolás egy német nyelvű röplapban jelent meg, a különös csillagászati-légköri jelenség német nyelvű leírásával.

Az égi csodára vonatkozóan két korabeli kalendáriumban találtunk még további rövidke utalást. Neubarth János, 1693-ban Lőcsén és Kolozsvárott is kiadatta Uj és O Kalendariomát. A lőcsei kalendáriumot záró Krónikában a következő szöveg olvasható: „1692. Péts Várossa tartományban, sok rendbeli Éghi jegyek láttattak-meg, kinek effectusát a’ jo Isten tudgya.” [3] A kolozsváriban csaknem szó szerint ugyanez a szöveg található meg: „1692 Péts Tartományában sok égi jelek avagy csudák látzottak: kinek effectusait a’ jo Isten tudja.” [4] Úgy tűnik az erdélyi kalendárium szerzője nem részletezte az égi csoda egyes tüneményeit, és az is kérdéses, hogy miként szerzett tudomást róla.

Emellett Cserei Mihály [5] nagyajtai emlékíró 1709–1712 között kelt, de korábbi eseményekre is kitérő naplójában szintén megemlíti, 1692. február 10-ére datálva, hogy Pécs város lakói miféle égi csodáknak lehettek tanúi. A forrásból egyértelműen megtudjuk, hogy Cserei nem volt személyesen tanúja az eseménynek, csak hallomásból jegyezte fel a fontosnak vélt történést: „1692…Magyarországban Pécs völgyében levő templomoknál látszottanak rettenetes csudák, úgymint: (1.) tüzes oszlopok egymástól hat-hat arasznyira függöttek. (2.) Két nagy üstökös csillagok nap nyugat felé tíz nap és tíz éjjel látszottak. (3.) Négy udvarok az nap vagy hold udvarához hasonlók, különb-különbféle szineket változtatván. (4.) Három karbeli szerzetesek chorus módján minden ceremoniájokat elvégezvén. (5.) Az mezőkön az vetések mint az kénkőnek az morsalékjai úgy látszottanak. (6.) Ugyanott Pécs táján az hegyeken nagy seregek és táborok helyheztettek és mind egész tizenkét nap és éjjel látszottak. Ezek voltak anno praesenti die 10. Febr.”  [6]

A 19. század folyamán a Cserei-naplót idézve többen is utalnak a 17. század végi pécsi jelenségre, ekképpen Ipoly Arnold Magyar mithológia című munkájában [7] az Üstökös csillag, északi fény, kettős nap fejezetében, továbbá Réthly Antal [8] meteorológus az Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig című művében.

A források megjelölt időpontjai alapján feltételezhetően az égi „tünemények” 1692. február 10. és 20. között voltak észlelhetők Pécs város egén. Következzék a csillagászati jelenségek tudományos magyarázata, illusztrálva Dr. Gyenizse Péter pécsi egyetemi docensének (PTE TTK) a 2000-es években a hasonló jelenségekről készített fényképeivel.

Az égi jelenségek közül kezdjük az azonosíthatókkal:

1/ A „Zöldben és pirosban játszott a Nap. Kicsit távolabb két fénylő oszlop tűnt fel ...” (D). Erős naptevékenység okozhat több napon, illetve éjjelen át tartó fényjelenséget. A tüzes oszlopok, a függőlegesen csíkozott fénylés is erre utal. Ezek minden kétséget kizáróan sarki fény vagy északi fényjelenség leírásai.

Gyenizse sarki feny 2003

„Zöldben és pirosban játszott a Nap” – Sarki fény 2003. november 20-án Pécsett
(Fényképezte: Dr. Gyenizse Péter) [9]

2/ A „legszikrázóbb déli Napnál még 3 sárga karikát lehetett látni” (C): ez egyértelműen a földi légkörben lejátszódó fénytörési és fényelhajlási légköroptikai jelenség, a napgyűrű vagy naphalo. A vékony cirruszfelhőkön, a magaslégkörben lebegő jégkristályokon vagy vulkáni poron létrejöhet olyan fénytörése nappal a Nap, éjjel a Hold fényének, amely melléknapokat vagy vaknapokat és naphalokat vagy holdhalokat okoz. A jelenség színes volta napudvar vagy holdudvar is lehetett, ilyenkor a fényt adó égitest közvetlen közelében színes gyűrű veszi körül a Napot vagy a Holdat. [10]

Gyenizse naphalo 2016„A szikrázó Napnál 3 fényes karikát lehetett látni.” – Naphalo Pécsett 2016. január 23-án
(Fényképezte: Dr. Gyenizse Péter) [11]

Az alábbiakban a beazonosíthatatlan vagy meg nem történt csillagászati jelenségeket vesszük számba:

1/ A „két üstökös csóva tűnt fel az égen, napfelkeltekor és este 10 napon keresztül látszódtak” (A, B) esetleg egy a nyugati égen látszó, naplemente körül az alkonyi égen, majd a sötét égen is fénylő üstökös lehetett. Ennél a problémát csak az jelenti, hogy a csillagászati irodalom ebben az évben nem tud semmiféle üstökösről, fényes és feltűnő üstökösről meg pláne nem. A Halley által kiszámított üstökös visszatérési idő 76 év. A csillagászati irodalom, és egyéb források szerint üstökös 1682-ben tűnt fel az égen. A másik lehetőség még a tűzgömbök feltűnése lehetne, de azokról tudva levő, hogy másodpercek alatt tűnnek fel és tűnnek el az égen, így a jelenség időintervallumának hossza is megkérdőjelezhető. [12]

Így ez inkább a sarki fényhez vagy egyéb légköroptikai jelenséghez kapcsolódik, így a poros, cirruszfelhős égen naplemente előtt és közvetlen utána naposzlop vagy a Tyndal-jelenségnek nevezett sugarasan széttartó sávok, oszlopok jelenhetnek meg.

2/ Magyarázat nélkül marad azonban az „Aztán egy vékony felhőn egymáshoz közel három papi kórust volt látható” (E) „tünemény” is.

Így elmondható, hogy a leírás egy része egyértelműen félreértés vagy szerzői „túlkapás”. Az is érdekes, hogy a rézkarcon a fő témát képviselő égi jelenség mellett a városból csak néhány épület azonosítható, azaz a városrajz alárendelt szerepet képviselt az esemény tudósításában: pl. a városfal egyik bástyája (barbakán), a falon belül a Gázi Kászim pasa dzsámi kupolájának teteje mellette a minarettel. A várfaltól északra, a hegyoldalban előbb a Szatmári-féle tettyei palota romjai, mögötte a hegyen talán az épülő Havihegyi kápolna vagy kicsit eltájolva a Mindenszentek temploma kerülhetett a képre. A Barbakánon őrszemek figyelnek, a hegyek közt seregek táboroznak (ágyukat húzó lovak, sátrak mindenütt), a kép előterében pedig három török katona beszélget. Az elnagyolt városábrázolásból és az anakronisztikus személyek és jelenetek belekomponálásából is egyértelműen látszik, hogy a rézkarc készítője nem látta személyesen sem a jelenséget, sem Pécs városát, sőt a városról való ismeretei is igencsak elnagyoltak voltak. A városképet valószínű, hogy korábbi metszetek alapján ábrázolhatta. Mindezen tények csak megerősítik, hogy a teljes kép szóbeli információk alapján készülhetett.

Mik is voltak ekkor az évszámokkal is igazolható történelmi események Pécsett? 1686-ban felszabadult a város a 143 éves török uralom alól. 1691 júliusa és 1692 januárja között pestis járvány dúlt a városban és a környékén. Közvetlenül ezután egy hónappal, február folyamán különleges és megmagyarázhatatlan csillagászati jelenségek tűntek fel az égen. A járvány és az ismeretlen égbolton látható „tünemények” rémisztően hathattak a lakosságra. Mindezen események is valószínűleg befolyással voltak arra nézve is, hogy 1692 áprilisában, húsvét másnapján a pécsi polgárság esküt tett a katolikus vallás kizárólagosságát illetően.

A korabeli emberek az égen feltűnt, megmagyarázhatatlan jelenségekből – pl. üstökös – döghalál, éhínség, háború, járvány – eljövetelét következtette. Úgy vélték ezek megzavarják a természet összhangját. [13]

És marad a nagy kérdés: mi is történt pontosan 1692. február 20-án Pécs városában? Bizonyos, hogy valamiféle csillagászati és légköri jelenségek sorozata volt látható napokon át, a többit meg „… egyedül csak az Isten tudhatja”!

Az összeállítást készítette:
Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Dr. Horváth István levéltárvezető (Egri Főegyházmegyei Levéltár)

Irodalom

Bartha Lajos: Égi jelenségek látványa régi magyarországi ábrázolásokon. In In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből. A tudomány-, technika- és orvostörténet témáinak és tárgyainak képi ábrázolása a gyűjteményekben témában (a 2012. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2013. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 107–113.
= http://real-eod.mtak.hu/4258/1/Tanulmanyok_2013_14_Bartha_Egi_jelensegek_latvanya.pdf [2022.01.05.]
Horváth István – Pohánka Éva: „Égi tünemények Pécsett 1692-ben” = Pécsi Szemle, 2004. nyár. 24–29. = https://www.academia.edu [2022.01.06.]
Horváth István – Pohánka Éva: „Égi tünemények Pécsett 1692-ben” = Harkányi Hírek, 2005/7–8. szám, 36–38.

[1] e Klafter ~ hosszmérték, öl.
[2] OSZK Apponyi-metszetgyűjtemény = https://regiritka.oszk.hu/magyar-vonatkozasu-metszetek-az-apponyi-gyujtemenyben/ [2022.01.06.] Wundergesicht an dem Lufft und auf Erden, zu Fünffkirchen in Ungarn den 20. Februarij Anno 1692. [Csodás égi jelenségek Pécsett 1692-ben] [S.l., s.n., 1692.] 1 lap, 21,7×28 cm. OSZK App. M. 408 = https://regiritka.oszk.hu/apponyi-metszetek/csodas-egi-jelensegek-pecsett-1692-ben/ [2022.01.06.] Leközölte: Szalai Béla, Magyar várak, városok, falvak metszeteken 1515–1800. I. kötet A mai Magyarország, Budapest, 2001. 185. tábla. Külföldi fellelhetőségek: New York Public Library = http://wallachprintsandphotos.nypl.org/catalog/55028 [2022.01.06.]
[3] Lőcsei Uj és O Kalendarium, Kit Christus Urunk Születése után való 1693. Esztendőbe irt Neubarth János És Magyar Országra, Erdélyre s’ egyéb Tartományokra alkalmaztatta. Költ Lötsén, Brewer Samuel Typogr. (OSZK RMK I 1443.)
[4] Uj és O Kalendariom Mellyet Christus Urunk születése után való 1693 Esztendőre Neubarth János És Magyar Országra, Erdélyre, s egyéb Tartományokra alkalmaztatta, Kolozsvárott, Nyomtatta Veresegyházi István. (OSZK RMK I. 1438, FM2/1049)
[5] Cserei Mihály marosszéki-nagyajtai emlékíró 1668 és 1756 között élt. Elinte Thököly Imre híve volt, majd a Habsburgok által adományozott tisztségek viselője volt. Családi és egyéb feljegyzései maradtak fent, amelyek nem csupán magánéleti és politikai eseményeket örökítették meg. (Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, Budapest, 1893. 291–295.; Magyar életrajzi lexikon, Főszerk., Kenyeres Ágnes, Budapest, 1967. 309.)
[6] Ferenczi, 1893. 155.
[7] Ipoly Arnold, Magyar Mythológia, Pest, Heckenast Gusztáv, 1854.
[8] Réthly Antal meteorológus (1879–1975). A (magyar királyi) Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója. Főbb munkája az időjárási események és az elemi csapások történeti összegzését foglalja magába kronológiai rendben. (Réthly Antal, Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962.; Réthly Antal – Berkes Zoltán, Nordlichtbeobachtungen in Ungarn (1523–1960), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.)
Berkes Zoltán meteorológus, éghajlatkutató, egyetemi docens, a földrajztudományok kandidátusa (1908–1993) Az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője. A Sarki fény gyakoriságával és a naptevékenységekkel foglalkozott.
[9] A kép forrása: http://www.gyenizse.hu/peter/csillag/legkoroptika.htm [2022.01.05.] Paraméterek: 4/28 obj., FUJI 400, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs.
[10] Utóbbihoz erős holdfény kell, a telihold körüli napokban van ez. Telihold 1692. február 2-án és március 3-án volt.
[11] A kép forrása: http://www.gyenizse.hu/peter/csillag/legkoroptika.htm [2022.01.05.] Paraméterek: 4/28 obj., FUJI 400, Olympus OM-1, 4/28 obj., Pécs.
[12] Bartha 2013. 112.
[13] Fontana, David: A szimbólumok titkos világa. Jelképek, jelrendszerek es jelentéseik. Budapest, 1995, 121.

KATOLIKUS EGYHÁZ 1%

Kantorkepzo 2022 banner

2022 május
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Közelgő események

Pünkösd - Ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2022. 06. 05. -
Gyalogos zarándoklat a papi hivatásokért:
Mecseknádasd - Pécs -
2022. 06. 17. -
Úrnapja - Ünnepi szentmise és körmenet:
Pécsi Székesegyház -
2022. 06. 19. -

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról

LD honlap logó Telefon

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség