A Pécsi Egyházmegye márciusban új sorozatot indított, amelynek célja, hogy a keresztény bioetika alapvető kérdéseibe nyújtson bevezetést. A második írás a béranyaság kapcsán felmerülő kérdésekre világít rá.

Néhány hónapja szellőztette meg a bulvársajtó, hogy Christiano Ronaldo születendő ikreit nem párja, hanem béranya hozza világra. Nem tudjuk pontosan, hogy miért döntött így a neves futballista, de talán ez a balladai homály is a híresség marketingkampányának a része. Hiszen mindenki tetszése szerint rakhatja össze a képet a gazdagságból fakadó szinte korlátlan lehetőségek, a testi szépség és a fiatalság megőrzésére való törekvés, vagy éppen az önzés darabkáiból.
Kézenfekvő, hogy legtöbben azért döntenek a béranyaság mellett, mert más úton nem lehet saját gyermekük. Ez történik a Teremtés könyvében Ábrahám és Sára esetében is. Sára arra kéri Ábrahámot, hogy nemzzen számára szolgálójuktól, Hágártól utódot, hiszen ha az úrnő térdein születik, akkor törvényes utódjának is számít (Gen 16,1-2). A bibliai történet szerint Hágár fiúgyermeket fogan, a folytatás azonban mégsem az eredetileg eltervezettek szerint történik. Izmael foganását féltékenység, erőszak, kitagadás, menekülés és öröklési vita követi.

A szentírási szöveg jól példázza, hogy minden egyes béranyaság személyes történetek csomópontján születik. Ábrahám, Sára, Hágár és Izmael mind sajátos sorsot jelenít meg. Ha szűkszavúan is, de mindegyikükről beszél a Biblia. A sztárfutballista alakjával szemben Ábrahám nem homályosítja el a történet többi szereplőjét. Egyaránt tudunk a meddő feleség, a szolgáló és a születendő gyermek szenvedéséről. A béranyaság megértésének a legfőbb kulcsa is ez: megismerni a történet összes szereplőjét és mindannyiuk sajátos élettörténetét. Ha alaposan odafigyelünk, világossá válik, hogy a béranyaság különböző formái rengeteg lehetséges konfliktust hordoznak.

Ha Ábrahám és Sára oldaláról olvassuk a történetet, akkor szembetűnik, hogy itt a férfi és női identitásról ugyanúgy szó van, mint a szülői szerepről. Az ő eljárásukat ma hagyományos béranyaságnak neveznénk, hiszen a férj ivarsejtjével termékenyítik meg a gyermeket kihordó béranyát, aki aztán örökbe adja a megrendelő párnak. A történetből érzékeljük, hogy ez a megoldás milyen feszültségekhez vezethet, hiszen mikor Hágár észrevette, hogy gyermeket vár, „úrnője kicsinek tűnt szemében" (Gen 16,4). Itt nemcsak arról van szó, hogy a férfi és a női identitás mennyire kapcsolódik az életadás képességéhez, hanem a szülői mivolt is kérdésessé válik. Mennyiben érezheti magát szülőnek ebben az esetben Ábrahám és Hágár, és mennyire Sára? Mennyiben számítanak a vérségi kötelékek és mennyiben az ókorban elfogadott jogi aktus?

Izmael története persze több ponton eltér a mai béranya-történetektől. Nem szakítják el ugyanis attól, aki kilenc hónapon keresztül a szíve alatt hordozta. Együtt kell, hogy elinduljanak a pusztaságba, amikor Sára ráveszi Ábrahámot, hogy távolítsa el őket a családi közösségből (Gen 21,10). Különbözik a származási viszonya is az őt kihordó anyához. Míg Izmael és Hágár genetikailag rokonok, addig a legtöbb ma béranyától született gyermek vagy a leendő szülőktől vett ivarsejtekből, vagy donortól nyert ivarsejtekből fogan meg.

Hagar es gyermeke menekul a pusztai szenvedesbol Klimo puspok kelyhe 1775

Végül ott van Hágár és Sára, akik története talán a legnehezebb a szereplők között. A rabbinikus irodalom a meddő nőket sokszor a halottak közé sorolja. Sárával is tulajdonképpen ez a helyzet, hiszen nem tud megfelelni a tőle elvárt szerepnek, hogy fiú utódot hozzon a világra. Hágár pedig kiszolgáltatott állapotban van, mind saját, mind gyermeke életét illetően. Izmaellel maradhat születése után is, de sorsuk felett mások rendelkeznek.

A bibliai történet természetesen nem beszéli el a béranyasággal kapcsolatos összes kérdést. Nem beszél a fejlett országokból a szegényebb régiók felé irányuló reprodukciós turizmusról. Sem annak a kilenc hónapnak a jelentőségéről, amíg a béranya a szíve alatt hordozza a születendő új életet. Itt nem merülnek fel olyan problémák, hogy abortuszra kényszeríthető-e a béranya, amennyiben a születendő gyermekkel kapcsolatban betegség gyanúja merül fel. Az sem, hogy a leendő szülők kötelesek-e magukhoz venni a gyermeket abban az esetben is, ha valamiért nem felel meg az elvárásaiknak. Azt azonban nagyon világosan megmutatja, hogy a gyermekáldás elmaradása mögött mindig vágyakkal, csalódásokkal, tehetetlenséggel és kiszolgáltatottsággal teli történetek húzódnak meg, amelyeket aligha orvosol a béranyaság intézménye.

Christiano Ronaldoról szóló tudósítás még kis ideig témául szolgál a bulvársajtónak. Talán vasárnapi ebédeknél, vagy kocsmai beszélgetésekben előkerül még néhányszor megfelelően kiszínezve a hír. Az igazi kérdés azonban az, hogy a hullámzó felszín alatti mélyben milyen valóságos élettörténetek húzódnak meg. A béranyaság sohasem egyszerű adok-veszek, hanem emberi, testi, szülői, gyermeki, házastársi viszonyaink próbára tétele, éppúgy, mint Ábrahám, Sára, Hágár és Izmael történetében.

Kovács Gusztáv

vadfuge banner 150202

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2017 June
M T W T F S S
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Közelgő események

Szent Péter és Pál főünnepe – ünnepi szentmise, egyházmegyei kitüntetések:
Pécsi Székesegyház
2017. 06. 29. -
Máriagyűdi Ifjúsági Találkozó:
Máriagyűd
2017. 06. 30. - 2017. 07. 02.
Szent Vér búcsú Bátán:
Báta
2017. 07. 02. - 2017. 07. 02.
Balogh Antal paksi káplán halálának 40. évfordulója:
Gerjen
2017. 07. 13. -

pe katolikusok

pe ministransok

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi