Beszámoló a pécsi ferences Betlehem elkészítéséről, annak momentumairól és arról, hogy mit hagytak ránk a készítők.
Messze földön híres volt a pécsi ferences barátok 1929/30-ban alapult, házi Szent József műasztalos-oltárműhelye: szebbnél szebb faragványok (szobrok, oltárkeretek, oratóriumok, liturgikus felszerelési tárgyak – oltárszekrények, oltárasztalok, szószékek) kerültek ki a falai közül. A műhely szíve-lelke, vezetője és megszervezője az eredetileg restaurátornak tanult Fráter Ernesto (Tóth [Ferenc] Ernő) volt, a gyalupadok mellett pedig „dolgos-kezű, imáslelkű” szerzetesek munkálkodtak. Tevékenységük egyik csúcspontja az 1941 Karácsonyára elkészült, és Szentestétől (december 24-től) Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig (február 2-ig) ma is minden évben megtekinthető pécsi ferences Betlehem volt.
1941 Karácsonyán a pécsi ferencesek templomába, az éjféli misén résztvevő híveknek nagy meglepetésben volt részük. A főoltár helyén – azt eltakarva – a szentséges éjszaka jelenete elevenedett meg, életnagyságú, festett faszobrok segítségével. – „Diadalmas új Greccio (…) Az egész templom betlehemi szentéllyé változott!”[1]
A betlehemállítás gondolatát 1936 Karácsonyán a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke, P. Hermann Hermenegild (Pál)[2] (1934–1940) vetette fel. Rögtön Budára hívatta Ernesto[3] testvért, és rendtársával, Turi-Kovács Leander[4] testvérrel együtt Rómába küldte, hogy meglátogassák a helyi templomok betlehemeit. A szerzetesek az örök városban P. Schrotty Pál[5] központi tanácsos, későbbi tartományfőnök (1940–1946) támogatását élvezték, aki a következő instrukcióval látta el őket: „Magyarországon egy egészen nagyaranyú betlehemnek kell lennie.”[6]
Ennek a tanulmányútnak az eredménye lett az egész országban egyedülálló, páratlan pécsi ferences Betlehem. Mintáját végül a római San Antonio ferences templom betleheme adta, amelyet a Szent Antal Ferences Egyetem és Kollégium művészei készítettek. A munkálatok megkezdését 1940-ben P. Ördögh (Károly) Alfonz[7] pécsi rendházfőnök (1932–1943) tette lehetővé. A műhely szobrászmunkatársai Ernesto testvér mellett Fr. Turi-Kovács Leander, Fr. Százdi Krizológ, Fr. Urbán Gordián, Fr. Golenkó Gallusz, Fr. Zsámboki Zénó, Fr. Sztopka Geminusz, Fr. Pintér Peregrin, Fr. Domonkos Dezső, valamint Fr. Agócs Barna voltak.
Készül a pécsi ferences Betlehem (1941) (Forrás: Vándor 1985. 11–13. kép)
A fráterek mellett világi szobrászok és aranyozó mesterek segítették a faragványok elkészítését: Kapás Nagy Mihály festő és szobrászművész[8] mellett a terveket és rajzokat, valamint a fő szobrászati feladatokat Exner Lajos pécsi faszobrász[9] végezte. Velük dolgozott fafaragóként Szegedről Kulai József és Toronyi Antal, Pécsről pedig Farkas Ferenc, Kovács Vilmos, Schweizer János, Papp Gyula és Veszeli János.[10]
Készül a pécsi ferences Betlehem – Exner Lajos a bárányos pásztor faragása közben (1941) (Kozári Piroska gyűjteménye)[11]
Következzék egy kis statisztika: a betlehemi szoborkompozíciókhoz 41.000 kg faanyag (siklósi fűz-[12], mohácsi nyár- és fűz-, valamint hársfa), 2000 pengőért festékanyag, két mázsa enyv, több mázsa bolognai kréta, 800 méter zsákvászon, valamint 12 zsák moha kellett. Minden szobor egy rönkből lett kifaragva, így pl. a hatalmas birkát a nyakában cipelő pásztor is. A kétméteres elefánt egy 15 mázsás rönkből, két darabban[13] készült csaknem két hónapon keresztül, agyarai is leszedhetők lettek a könnyebb mozgathatóság érdekében. A legnagyobb szobrok belsejét – az elefánt és a teve[14] – a könnyebbség és a szállíthatóság érdekében kiszedték. A munkálatok mintegy 23.000 munkaórát vettek igénybe. Csak a villanyos festékőrlővel 16 napon át (napi 10 óra munkával) tartott a szobrok festése.
Ernesto testvér 35–45 csaknem életnagyságú figurát tervezett, de végül 55[15] életnagyságú ember- és állatszobrot lett a ferences Betlehem része: egy kis Jézus, egy Szűz Mária, egy Szűz Mária karjában a kis Jézussal, két Szent József, három napkeleti bölcs, tíz darab pásztor, négy királyi kísérő, tíz darab angyal és puttó, egy elefánt, egy teve, két pulikutya, 18 darab bárány, végül egy pásztor persellyel[16].
A Szent Család két szoborcsoportja (Fotó: Tám László)
A ferences kolostor a háborús időszak miatt nem tudta egymaga állni a betlehemi kompozíció elkészítésének anyagi költségeit, így a templomi adományok mellett további gyűjtést rendeztek a hívek között: ezen felajánlott pénzösszegek nagyban hozzájárultak a szoborcsoport elkészültéhez. Egyes fából megformázott alakokat pécsi családok, egyesületek, társulatok készíttettek el, valamint a pécsi Szeráfi Kórus hangversenybevételét is felajánlotta eme nemes célra.
Készül a pécsi ferences Betlehem (1941) (Forrás: Tátray 1942. 5–6.)
1940 Karácsonyán a betlehem első három szobra, a Szent Család készült el, majd egy évre rá a teljes szoborcsoportot kiállították két részletben.
A Szent Család szoborcsoport 1940-ben (Kozári Piroska gyűjteménye)
A betlehemnek 1941 Karácsonyára végül két – közös szobrokat is tartalmazó – kompozíciója valósult meg, lévén egyszerre az 55 szobor nem volt kiállítható. Az áldoztató rács vonaláig megmagasított pódiumon a hátteret mindkét látványban egy mennyezetig érő vászonkép adta, amely az ószövetségi Betlehem városát ábrázolta. Előtte egy valódi sziklatömbökből[17] épített barlangistálló, amelynek a bejárata felett látható betlehemi csillagot öt angyal és öt puttó faragott figurája vette körbe. A talapzatot mindkét kompozícióban élő moha borította. Két oldalra óriási műpálmák és élő legyezőpálmák kerültek.
A karácsonyi kompozíció képe: a völgyben Betlehem városának fényei és az ég ragyogása vette körül a jászol csendjét. Kis Jézus középen szalmán feküdt, két oldalán pedig a térdeplő szülők –Szűz Mária és mellette Szent József. Mögöttük egy tarka tehén és egy jámbor szamár figyelte vigyázó szemekkel a Szent Családot. A barlang előtt két oldalt csodálattal imádkozó, egyszerű ruházatú pásztorok kisbárányaikkal, pásztorkutyákkal (puli) körbe véve.[18] Az egyik egy pásztortilinkón muzsikált, a másik legkedvesebb birkáját vitte a jászolba, a harmadik szőlőt, datolyát, narancsot és banánt cipelt. A szobrászművek egyik remeke egy térdeplő pásztorfiút ábrázoló perselyt, amely valamikor még bólogatott is az adomány bedobásakor.
A karácsonyi ferences Betlehem (1942) [Fotó: Fráter Ernesto] (Forrás: MaNDA – Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Gyűjtemény – Tóth Tibor Endre gyűjteménye)
Vízkeresztre (január 6.) újabb meglepetés várta a híveket: Jákob csillaga új látogatókat kísért Betlehembe, a hatalmas kísérettel érkező, három pompás öltözetű napkeleti királyt, ajándékaikkal a kezükben (aranykorona, tömjén és mirha). A barlangistálló új szoborcsoporttal a közepén Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig, február 2-ig volt megtekinthető. Szűz Mária itt már ölbe vette a kisded Jézust, aki örömmel tárja szét karjait az érkező, ajándékokat hozó napkeleti bölcsek felé. Szent József gondviselő atyaként imára tartott kézzel állt családja mellett. Ebben a képben baloldalt már csak egy pásztor és a bárányok maradtak, az ökör és a szamár helyett pedig két oldalról egy díszes trónust cipelő, hatalmas agyarakkal rendelkező elefánt és egy kötőféket viselő felnyergelt teve került.
A Vízkereszt után felállított ferences Betlehem (1942) [Fotó: Fráter Ernesto] (Forrás: MaNDA Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Gyűjtemény – Tóth Tibor Endre gyűjteménye)[19]
1940 Karácsonya előtt a Dunántúl katolikus napilap cikkírója ekképp elmélkedett a ferences betlehem nagyszerűsége felett: „Látom a pécsi katolikus tömegeket vándorolni e csodálatosan finom munka művészetének szárnyain a titokteljes betlehemi éjszakában közénk lépő Isten szíve felé… És az égi gyermek mellett az élet viharaiban elernyedt lelkünk felfrissül, s mint karácsony titkában megremegő gyermek, megtanulunk e jászol mellett újra örülni… Látom gyermekeink hatalmas tömegét ott állni a Betlehem előtt… Mondhatatlan öröm, angyalkacagás pattan ki lelkükön, amint ragyogó szemük odatapad a Jézuskára, pásztorokra, a glóriás angyalseregre… Elefánt van! Teve is van!”[20] A kompozíciók végül elnyerték az Országos Műemlékbizottság dicséretét is.
A betlehemet a ferences barátok 1949-ig minden Karácsonykor felállították. A szerzetesrendek feloszlatásával, 1950. június 10-én a szerzeteseket teherautón hurcolták el a városból, és a mai napig nem tértek ide vissza. A betlehem – valami csoda folytán – azonban megmenekült, és továbbra is a karácsonyi ünnep dísze volt. A festett díszlet ugyan elveszett/megsemmisült, de a megmaradt 52 szobor ma is a Pécsi Egyházmegyéhez tartozó Szent Ferenc templom karácsonyi ünnepének éke. Karácsony előtt kikerül a szobrok nagy része, és vízkeresztkor csak a Szűz Mária ülő szobra a kis Jézussal, valamint Szent József alakja változik meg.
2016 januárjában a betlehemi szoborcsoport Molnár László, a Szent Ferenc Plébánia világi tanácsnoka és Dr. Varga László kanonok javaslatára felvették a Pécsi Értéktárba[21], majd ezt követően a Baranya Megyei Értéktár[22] is befogadta.
„Igazatok van, grecciós lelkű, ferences barátok! Készítsetek betlehemeket! Készítsétek a Jákób-létrákat, melyeken- át mi, szegény, szárnyalni nem tudó lelkek felléphetünk az égi magasokba! Így majd mindannyiunk lelke megtanul a csodálatos grecciói éjtszaka Francescójának szívével muzsikálni!”[23]
Áldott, békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!
A ferences Betlehem ma[24]
Információ
Az Assisi Szent Ferenc Plébániatemplom Betlehemének látogatási ideje:
- december 24. – 2020. január 12.: 8–17 óra (kivéve a szentmisék alatt)
- január 13. – február 2.: a szentmisék előtt (Misék: H–Sz: 17 óra; V: 8 és 17 óra)
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva
Irodalom
Az egész országban páratlan művészi Betlehemet építenek a pécsi ferencesek = Dunántúl, 1940. december 15. 4.
Karácsonyvárás a pécsi ferenceseknél = Dunántúl, 1941. december 7. 7.
Pécs a karácsonyi ünnepek alatt – Tízezernyi közönséget vonzott a ferencesek Betleheme = Dunántúl, 1941. december 28. 7.
- Tátray Gyula: A pécsi ferencesek betlehemje = Magyar Barát, 1942. január 15. 5–6.
Dr. Vándor P. Gotfrid: Az oltárépítő ferencesek munkálkodása a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományban (1928–1950). [H.n.], 1985.
Rozsnyói György: Félévszázados a pécsi ferences betlehem = Dunántúli Napló, 1991. december 28. 8.
Rozsnyói György: A ferences betlehem = Dunántúli Napló, 2002. december 27. 6.
Molnár László: A Pécsi Ferences Betlehem = https://pecsi-ferences.github.io/betlehem
Eperjessy Ernő: A pécsi ferencesek betleheme = Honismeret, 2018/1. 38–40.
Kiss Norbert: 20. századi mindennapok Alsóvároson 3. = Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat, 2019. június 5. = http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2019/06/05/kiss-norbert-20-szazadi-mindennapok-alsovaroson-3/
[1] Tátray 1942. 5.
[2] Élt 1893 és 1949 között.
[3] Élt 1907 és 1991 között.
[4] Élt 1906 és ??? között.
[5] Élt 1886 és 1960 között.
[6] Vándor 1985. 33.
[7] Élt 1900 és 1976 között.
[8] Élt 1864 és 1943 között.
[9] Élt 19?? és 1980 között.
[10] Vándor 1985. 33.
[11] A Kozári Piroska festőművésztől kapott korabeli fényképeket Molnár László adta át írásunkhoz.
[12] Túl vizes faanyag volt, így a szent család (Szűz Mária, kis Jézus és Szent József) alakjain kívül máshoz nem használták.
[13] Vízszintesen lett kettévágva.
[14] Üres belsejét a nyereg takarja.
[15] Tátray Gyula 1942-es írásában 65 szobrot említ, de az archív képek és a meglevő szobrok alapján 55 szobrot tudunk azonosítani. Tátray 1942. 6.
[16] Molnár László ide számítja az angyalos perselyt is, amelynek figurája már letört, de még a templomban található.
[17] „Még most sem értem, hogyan cipelték ide a hatalmas sziklatömböket?” – szólt ki írásából a Magyar Barát cikkszerzője Pater Tátray Gyula. Tátray 1942. 5.
[18] Állítólag a kutyaszobor olyan élethűre sikerültek, hogy egy asszony pulija meglátva azokat ugatásba kezdett és elszaladt. Vándor 1985. 33.
[19] A képeslapokon látható kompozícióból ma a barlang fölötti angyalok közül a középső három, széttárt szárnyú hiányzik. (Molnár László közlése.)
[20] Dunántúl 1940. 4.
[21] 1/2016 – http://www.pecs.hu/letoltes/ertektar/Ferences_BEtlehem.pdf
[22] http://kincsesbaranya.hu/ertektar/ferences-betlehem/
[23] Tátray 1942. 6.
