A Pécsi Egyházmegye fenntartásában működik Mohácson a Szent Ferenc Katolikus Óvoda, ahol néhány éve egyedülálló módon kimondottan óvodásoknak tartanak szentmiséket. Az „ovis misékről” Báráczné Szántó Mariann, az intézmény vezetője beszélt.

 

Mikor kezdődtek az ovis misék és milyen céllal?

Az első ovis miséket 2007 őszén tartottuk az óvoda szomszédságában lévő Szent István Ferences templomban, egyeztetve Csősz István esperes, plébános atyával és az akkori káplánnal, Darnai József Ágoston atyával. Óvodánk a kezdetektől a mohácsi Ferences kolostorban működik – úgy éreztük, hogy keresztény és elkötelezett óvodapedagógusokként ki kell használnunk az óvoda és a templom közelségét, átjárhatóságát, így örültünk a plébánosi és kápláni támogatásnak.

Egyházi fenntartásban lévő óvodánkban a gyerekek vallásos nevelése a mindennapi csendes percek keretében történik, amelyeket óvodapedagógusaink tartottak és tartanak napi rendszerességgel. Amikor láttuk, hogy gyerekek és szülők egyaránt nagy érdeklődéssel fogadják a bibliai történeteket, Jézus születésének misztériumát és csodáit, vagy éppen a hálaadást és az imákat, énekeket, elhatároztuk, hogy a gyerekeket az óvoda falain túlra is kivisszük, megismertetve velük Isten házát – azt a házat, amelynek színes ablaküvegein keresztül szentek serege tekint ránk mosolyogva. Nem titkolt szándékunk volt az is, hogy az ovis misék segítségével megszólítsuk a szülőket, nagyszülőket is: jöjjenek és ünnepeljenek velünk. A gyerekek így otthon érzik magukat a templomban.

 

Miképpen segítik ezek a szentmisék a hitre nevelést?

Az ovis misék hangulata, a gyerekek közvetlen megnyilvánulásai, az atyával kialakuló kommunikáció sokat segítenek, hogy megszülessen az összetartozás érzése. Fejlődnek a gyerekek türelemben, szeretetben, jóságban, egymás meghallgatásában és a segítségadásban. Alkalomról alkalomra egyre jobban megismerik a szentmise felépítését, a cselekményeket, ismerőssé válnak számukra a fények, a hangok, a mozdulatok. Sajátjuk lesz az a meghittség és nyugalom, amely építi a személyiségüket.

 

Vannak-e a misének kimondottan a gyerekek kedvéért beépített elemei?

Igen. Az ovis szentmisék eleinte úgy kezdődtek, hogy a plébános vagy káplán atyák a gyermekek előtt, a szentélyben öltötték fel a miseruhát. Egyenként bemutatták és elmagyarázták a gyerekeknek a liturgikus öltözet részeit. A vállkendő, az alba, a stóla és a miseruha kifejezések ismerősek a mi óvodásainknak. A szentmise előtt a gyerekekkel együtt közösen „megterítik” az oltárt. Buzgón viszik az atyákhoz a szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb nevű tárgyakat, mint paténa, kehely, ampolnák, ostya, bor és víz, misekönyv, könyvtartó, kézmosó tálka, kéztörlő – tehát a felajánlási eszközöket. A felajánláskor minden kisgyermek a saját jelével ellátott piros szívet helyez el a kiskosárkába és ezek kerülnek fel az oltárra. A prédikáció ezeken a szentmiséken a pap és a gyermekek közötti beszélgetés formáját ölti. Közösen megfogalmazhatják Isten házában, hangosan kimondva, hogy a szeretet, az együttlét, a közös imádság és éneklés milyen nagyszerű és felemelő dolog. A havi rendszerességnek köszönhetően módunkban áll érzékeltetni gyermekinkkel az egyházi ünnepekhez, időszakokhoz kapcsolódó liturgikus színeket, díszítéseket is.

"Mivel ők ezeknek a miséknek aktív szereplői és segítői, nagy élvezettel és örömmel fogadják és várják a következő alkalmat."

Mit tudnak átélni a miséből, vannak-e „kedvenc részeik” és miért? Egyáltalán: milyen reakciók születnek a gyerekek részéről a misével kapcsolatban? Szívesen járnak?

Mivel ők ezeknek a miséknek aktív szereplői és segítői, nagy élvezettel és örömmel fogadják és várják a következő alkalmat. Az utóbbi időben mi, óvodapedagógusok fogalmazunk meg rövid könyörgéseket, amelyeket az óvodában és a családok segítségével megtanulnak a gyerekek, bátran az oltár elé kiállva mondják a szentmisén a mikrofonba, a hívek pedig ezekre a kérésekre mondják „Kérünk Téged, hallgass meg minket!”

 

Nem okoz-e problémát a folyamatos figyelés, vannak-e rendetlenkedők?

Annyi impulzus éri a gyermekeinket az ovis miséken, hogy szinte észrevétlenül válnak eggyé a történésekkel. A helyszín, a padok, a „ministránsfeladatok”, a sok-sok közös ének, a párbeszédek atya és gyerekek között – mind-mind nagy élmény számukra. Ezeken a miséken mintegy százhúsz kisgyermek vesz részt. A hívek és mi magunk is örömmel, meghatottsággal nézzük a gyermeki megnyilatkozásokat, olykor nevetéseket, az atyai szeretetet.

 

Nem sértik-e a liturgikus tisztaságot az ovis misék sajátosságai?

A szentmise felépítésében vannak áthághatatlan szabályok, ezekhez mi a kezdetektől fogva hűségesen ragaszkodunk. Úgy alkalmazkodunk a kisgyermekek befogadóképességéhez, hogy közben nem változtatunk meg semmit a liturgiában. Az utóbbi időben egyvalamiben azért Bognár Attila plébános atyával egyeztetve változtattunk: a hétköznapra eső délelőtti ünnepi szentmiséket összekapcsoltuk az ovis misével. Így a városi hívek és a kisgyerekek együtt ünnepelnek, például Vízkeresztkor vagy Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén. Ezt új kapcsolódási pontnak tekintjük, ahol akár egyszerre négy generáció tud együtt örvendezni Isten dicsőségében.

 

P.E.

 

2022 augusztus
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Közelgő események

Pécsi Egyházmegyei központi tanévnyitó:
Tolna
2022. 08. 31. -

Szent Vér Báta

pp mariagyudi kegyhely