A siklósi Szent Imre Katolikus Általános Iskola növendékei a digitális oktatás időszakának gyümölcseiről tetteik tanúságot.
A kényszerű bezártság nem csak korlátokat jelentett a gyerekek számára, hiszen ezekben a hetekben korábban talán nem tapasztalt módon élhették meg a családi közösség egységének szépségét, a mindennapi együttlétek egyszerűségének testet és lelket építő élményét. Ugyanígy a társakkal való kapcsolat hiánya megmutatta számukra a barátságok fontosságát és az osztálytársakkal való találkozás, a közös tanulás és játék szépségét, értékét.
Azért vagyok hálás Istennek, mert együtt volt a család és nem kaptuk el a koronavírust… hálás vagyok Istennek, hogy jöhetek végre iskolába.
"Azért vagyok hálás, mert nem kaptam el a vírust, több időm volt horgászni és meggyógyult a testvérem. Köszönöm Istenem!"
Hálás vagyok a családomért, köszönöm Istennek, hogy a papám még mindig életben van (ha lehet így mondani) és bár a mamám eltávozott, nem szabad csüggedni, mivel még a papámat meg lehet menteni. Ezekért különösen hálás vagyok, köszönöm Istenem!
"A világjárvány megtanított a teremtett világ természetesnek hitt dolgainak örülni: annak, hogy családban élek, hogy egészséges vagyok, hogy a világra jöhettem, hogy nem kellett suliba jönni és végül annak is, hogy végre jöhettem."
Hálás vagyok a Jóistennek, hogy együtt volt a család és sikerült megoldani a digitális oktatást az otthonomban, érdekesnek tartottam, nagyon tetszett.
"Hálás vagyok Istennek, hogy a digitális oktatás alatt többet lehettem a nemrég született unokahúgommal."
