Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Lelki séta a Himesházi Római Katolikus Plébánia területén
Tizenhetedik állomás: Himesháza – „Béke lakozzék falaid között és biztonság házaidban!” (Zsolt 122,7)
Lelki sétánkat a Himesházi Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk. A plébániához Himesháza központtal Erdősmárok, Fazekasboda, Geresdlak, Maráza, Székelyszabar, Szűr települések tartoznak. A térség „hímes” templomáról, vallási hagyományairól és lelki életéről Erb József plébános úr mesél:
Hímesháza már Szent István király időszakában is fontos helynek számított, mivel a falu határában épült fel a királyi rendeletnek megfelelően az a templom, amelyhez a környék tíz faluja tartozott. Maga a település elnevezése is a templomhoz kapcsolódik, a „ház” szó ebben az időszakban az Isten házára utalt, míg a „hímes” jelző arra, hogy ennek a falunak a temploma szebb volt, mint a többié. A falutól északra található keresztnél lehetett az a régi „festett” templom, amely a török időben sajnos elpusztult. Ekkor a község is elnéptelenedett. 1722-től érkeztek az első német telepesek (majd később székelyek és felvidékiek is), akik 1724-ben szalmatetős imaházat építettek, ami néhány évvel később ez leégett. A mai templom 1753-55 között épült fel az akkori pécsi megyéspüspök, Klimó György támogatásával. 1822-től jött létre önálló plébánia, 1825-től van az anyakönyvvezetés. A plébániához tartoztak abban az időben Szebény, Palotabozsok, Kisnyárád települések is, amelyek azóta önállóak lettek, vagy más plébániához kerültek.
A templomot az évek alatt többször újítgatták. Az 1970-es években cserép helyett gyári palával fedték be a tetőszerkezetet, amely lassanként átengedte az esővizet. Ennek következtében a templom beázott és falfestményei tönkrementek.
Az I. világháború után a templom harangjait egy kivételével be kellett szolgáltatni. A harangok pótlásáról 1925-től kezdve gondoskodtak elődeink, egy 120 kg-os és egy 240 kg-os harang után egy 565 kg-os harang került a toronyba, amely napjainkban is megszólal délidőben.
A templomépítés 250. évfordulójára emlékezve – 2004-ben – az épület bejáratának jobb oldalán egy márványtábla került elhelyezésre, rajta a következő zsoltáridézettel:
„Béke lakozzék falaid között és biztonság házaidban!” (Zsolt 122,7)
A Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt templomot 2018-19-ben újították fel: megújult a teljes tetőszerkezet, továbbá külső és belső festéseket végezték el.
A főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja szülei, Szt. Anna és Szt. Joachim, valamint az angyalok társaságában. A festmény Dorfmeister István alkotása. A jobb oldali mellékoltáron látható, a Jézus születése című kép érdekessége, hogy Szent Antal is felkerült a Szent Család mellé. A bal oldali mellékoltár a Szent Kereszt címet viseli.
A templom belső díszítéseként a mennyezetképek a hét szentséget ábrázolják. A kórustól a szentély felé haladva bal oldalon a keresztség, a bérmálás, az Oltáriszentség; jobb oldalon a bűnbánat szentsége, a betegek kenete, és az egyházi rend jelképei láthatóak. A hetedik szentség, vagyis a házasság a kórus középső boltíve felett található. Az orgona Angster gyártmány.
A templom körül korábban temető volt, amire egy megmaradt sírkereszt emlékeztet. A templom előtt jobb oldalon áll egy emlékmű, amelyet egy helyi szobrász készített a településről elhurcoltak emlékére.
A Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt templom búcsúját az idei esztendőben szeptember 5-én, vasárnap tartjuk a 9.30 órakor kezdődő szentmisével. Jó idő esetén a szertartást követően a templomkertben találkozó és közös együttlét lesz. Mindenkit szeretettel várunk! – hívja fel figyelmünket a plébános úr.
A falu lakossága jelenleg 1000 fő – a hívek körében székelyek, felvidékiek, németek egyaránt vannak. A népcsoportok őrzik saját hagyományukat és kultúrájukat. Havonta egy alkalommal van német nyelvű szentmise, a vasárnapi szentmiséken német és magyar énekek felváltva hangzanak el.
Úrnapján és augusztus 20-án a körmenetben a hívek népviseletbe öltözve vonulnak fel a helyi fúvószenekar kíséretében. Fazekasbodán a közelmúltban elhunyt polgármester asszony kezdeményezésére az Úrnapi körmenetet németül tartják.
Közösségeink sorában rózsafüzér társulat működik 5-6 rózsával. A házasokból álló, 4-5 családot jelentő csoport kéthavonta tartja összejöveteleit. Ministránsok vannak, habár kevesebben járnak: a ministráns foglalkozások időpontjai sajnos több gyermeknél ütköznek a zenei órákkal vagy sportedzésekkel. Kisgyermekek számára a templomban külön rész került kialakításra (kisasztal székekkel). Szép énekkarunk van, amely fiatal édesanyákból áll – lelkesen énekelnek, gitáros kísérettel. A jövőben Szent Mónika közösséget is szeretnénk létrehozni plébániánkon.
Hittanoktatás a geresdlaki és a himesházi iskolában, valamint az óvodában is zajlik. A hétvégi templomi hitoktatást nehezebb összehozni, mivel a gyermekek különböző falvakból érkeznek az iskolába. A korábban itt szolgáló Dr. Kormon József plébános atya angolt tanított a gyermekeknek, akik így már két nyelvet sajátíthattak el. Ennek köszönhetően a tanulásban sokan komolyabb sikereket értek el. Itt kell megemlíteni, hogy a falu szülöttje, Mihelisz Norbert autóversenyző, akire nagyon büszkék vagyunk és örömmel vesszük, hogy minden évben támogatja a helyi iskolát és az óvodát is.
2020-tól a geresdlaki plébániát is a himesházi plébániához csatolták. Geresdlak két település – Püspöklak és Geresd – egyesítésével jött létre, így a falunak két temploma is van. A laki részen Szent Bertalan tiszteletére, a geresdi részen Remete Szent Pál tiszteletére felszentelt épület szolgál a liturgiák helyszíneként.
Kisgeresden egy harangláb van, külön berendezett, festett szobában jönnek össze a hívek. Itt minden év augusztus 20-án van ünnepség, amely szentmisével indul, majd kenyéráldással folytatódik, majd délután virágos falu versenyt tartanak.
Erdősmárok (korábbi nevén Püspökmárok) a plébánia legkisebb települése, ahol hollandok és németek vásárolják meg a megüresedő házakat.
Maráza határában az erdőben áll egy gyönyörű kápolna, amelyhez minden évben Szűz Mária születésének ünnepnapján, szeptember 8-án 14.00 órakor indul körmenet a faluból. A kápolnánál zarándokok részvételével szentmisét tartunk, amelyre sokan érkeznek más településekről és Pécsről is.
A plébános atya zárógondolatként hangsúlyozza, hogy nagyon szorgalmas lakosság él és munkálkodik a faluban. Sétánk során ez igen jól tükröződik a településképen, továbbá a magaslaton álló szépen rendezett, gondozott templomi környezetben is, ahol olyan érzésünk lehet, mintha a Tábor hegyén lennénk: „Uram, jó nekünk itt lennünk.” (Mt 17,4). Mielőtt az idilli helyről továbbindulnánk, Kisboldogasszony ünnepéhez közeledvén, és egyben a búcsúra is készülvén köszöntsük Szűzanyánkat az alábbi énekekkel:
„Szentanya üdvözlégy, Te szülted a Királyt,
ki földet, eget tart századokon át birodalmas erővel!Az én szívem ünnepi szózattal árad,
zengem dalomat a Királynak.
Ékesebb vagy te az emberek fiainál,
kedvesség ömlött el ajkadon,
megáldott téged örökké az Isten.Szentanya üdvözlégy, Te szülted a Királyt,
ki földet, eget tart századokon át birodalmas erővel!Halljad leányom és lássad és figyelj rám,
felejtsd el népedet és atyádnak házát.
Mert a te szépségedet kívánja a Király,
hódolj neki, mert ő a Te Urad, Istened.Szentanya üdvözlégy, Te szülted a Királyt,
ki földet, eget tart századokon át birodalmas erővel!”……
„Mit frohem Herzen will ich singen.
Dir Jungfrau, Mutter, Königin…”
Fotó: Szolnoki György
Forrás: Hímesházi Római Katolikus Plébánia; Liturgikus Népénektár