Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Harmincadik állomás: Mecseknádasd – Csak a hit számít, ami a szeretetben teljesedik ki" (Jak 5,6)
Lelki sétánkat a Kelet-Mecsek gyönyörű természeti környezetében elhelyezkedő Mecseknádasdi Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk. A plébánia ellátási területéhez Mecseknádasd, Hidas, Óbánya, Ófalu, Erdősmecske és Lovászhetény települések tartoznak. A térség lelkipásztora Pekker Mátyás Barna, akinek papi jelmondata: „Csak a hit számít, ami a szeretetben teljesedik ki.” Plébános atya ezt a gondolatot szem előtt tartva mesél a térségben található liturgiák helyszínéül szolgáló épületekről, a plébánia közösségeiről és programjairól:
A 6-os számú főközlekedési út mentén, festői útkanyarulatban, a hegyek közvetlen szomszédságában álló Árpád-kori Szent István kápolna említését "Ecclesiam Sancti Ladislai Regis" okiratban találták meg (II. András, 1235), majd 1330-ból származik plébániaként való hivatkozása (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról sekrestye csatlakozik (XIII. század). E század második felében épült fel a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd freskókkal díszítették. A XV. és a XVI. században védművek épültek a templom mellé: egy négyszögletű torony és a körítőfal.
Az épületet az 1700-as években betelepülő őseink hosszú ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templom felújítása 1723-ban történt meg. Bár a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül (különösen Szent Kiliánnak, a "frankok apostolának" tisztelete), a templom titulusa – feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett –mégis Szent István lett.
Az épületet egyházmegyei és pályázati forrásból az elmúlt tíz évben sikerült teljesen felújítani. Nagyon fontos volt, hogy a könnyezőgomba által megtámadott faszerkezetek kicserélésre kerüljenek, ami a tetőzet teljes cseréjével járt. Nem csak a külső és a belső építészeti, festési, hanem gépészeti, villámvédelmi munkák is megtörténtek. Korábban a falu még jórészt a templom környékén terült el. A község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészülte után a korábbi és kisebb méretű templom liturgikus használata csökkent. Érdekesség, hogy a falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt. A kis kápolna jelenleg főként elhunytak búcsúztatását szolgáló temetőkápolnaként funkciónál, de évente többször különféle szentmisét is tartunk/tartanak itt. Ezek főként esküvők, évfordulós megemlékezések, gyászmisék.
Szent István-kápolna
A Szent György plébániatemplom az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel a falu birtokosának, Klimo György pécsi püspöknek a támogatásával, így a templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta.
Az épület alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templomban látható Skóciai Szent Margitnak, a skót nemzet védőszentjének ereklyéje, mely a skót katolikus egyház, jelesül G. J. Gray bíboros-érsek ajándéka és 1971-ben, dr. Cserháti József megyéspüspök kérésére került egyházmegyénkbe.
A nyolcszögletű alaprajzú, fazsindelyekkel fedett hagymakupolával rendelkező Havas Boldogasszony-kápolna Klimo György püspök barokk nyaralójának szomszédságában épült föl a római San Andrea Quirinale mintájára és 1770. augusztus 5-én szentelték fel Havas Boldogasszony tiszteletére. A 19. században készült oltárképe a Szűzanyát ábrázolja a gyermek Jézussal. A kápolnában máig alkalmanként litániák és szentmisék is vannak (búcsúnapja augusztus 5-én van).
A 6-os útról is jól látható, szép látványt nyújtó kálváriadombon áll a Hétfájdalmú Szent Szűz-kápolna. A műemlékegyüttesből elsőként a szokásosan 14 stációból álló kálvária készült el 1798-ban a hívek adakozásából. 1811-ben Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel a klasszicista stílusú, homlokzati tornyos kis kápolna, mely többször is fel lett újítva. Legutolsó felújítása 2006-ban volt, amikor a stációk is megújításra kerültek.
Kálvária
A Szentháromság-kápolna a falu egykori főutcáján (ma: Kossuth utca), a lakóházak sorában álló kb. 2x3 m alapterületű védett műemlék. Johann Valentin Vizer plébános kezdte el a plébánia történetét vezetni 1777-ben megemlítve, hogy a már régóta álló épület, és a „hívek áhítata emelte”. Egykor az úrnapi körmenetek útba ejtették, de ma már nincs liturgikus használatban.
A faluba Budapest felől a 6-os főúton beérő autós a Nepomuki Szent János-kápolnával találkozhat elsőként, mivel az új és a régi főutak kereszteződésében áll. Elsőként az egykor rendkívül népszerű prágai jezsuita szent életnagyságnál nagyobb szobrát állították fel, még kápolna nélkül. Ez Eszterházy Pál László püspöknek volt köszönhető, aki az Öreg-patak (ma Réka-patak) közeli kőhídjára helyeztette el a vértanú szobrát 1793-ban. Az Öreg-patak egy 1816-os áradásakor elsodorta, megrongálta a hidat. Ezt követően 1819-ben állították a jelenlegi helyére, a pataktól távolabb a szobrot, majd később, 1830-ban Szepessy Ignác püspök felépíttette a kis kápolnát a szobor fölé. A kápolna jellegzetes példája a korban gyakori útmenti barokk emlékkápolnának (Strasskapelle), a típusnak egy egyszerű, letisztult változata. A múltban számtalanszor felújították a hívek. Legutoljára 2001-ben történt meg a felújítása a hívek adományaiból, amikor is a régi vakolás ki lett javítva, valamint újra lett festve a kápolna és a szobor.
A faluba a 6-os főút felől érkezve a Vérrel Verejtékező Krisztus-kápolnával találkozunk másodjára, mely a Nepomuki Szent János kápolnától mintegy 150 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében. A török időszak után a németek betelepítésekor a Szent István kápolnánál kezdték el Nádasd újjáépítését. Ahogy a lakosság szaporodott, a község a Réka/Öreg-patak folyási irányába terjeszkedett tovább, így a falu centruma mind távolabb került a Szent István templomtól. Hogy a híveknek ne kelljen olyan messze menni a templomba, 1749-ben egy Johann Wagner nevű molnár saját telkén felépíttette a nép körében „Strasskapelle”-nek nevezett barokk kápolnát, melyet a Vérrel Verejtékező Krisztus tiszteletére szenteltek fel. A kápolna ma már nincs liturgikus használatban.
A térség hitéletében jelentős szerepet töltenek be közösségeink:
A Rózsafüzér társulatunk lelkiségi és imacsoportként működik. Tagjai a vasárnap délutánonként tartott litániák állandó résztvevői. Minden hónap első vasárnapján történik a titkok cseréje.
A Skóciai Szent Margit Egyesület 1997. november 18-án alakult az akkor formálódó kórus tagjaiból. Ma az egyesület létszáma 40 fő. Hagyományőrző és kulturális feladatok mellett a legfontosabb tevékenységük az egyházi szertartásokon való aktív közreműködés (szentmise, temetés).
A templom énekkarának fő feladata, hogy a vasárnapi és más énekes miséken dicsőítse az Urat és szolgálja a plébánia közösségét. A tagok egy része alkotja a temetéseken közreműködő kisebb kórust is. Szolgálatuk Feladatát magas színvonalát jelezi, hogy többször voltak résztvevői rádiós és tévés miséknek, illetőleg a már hagyományosnak mondható decemberi Adventsingeneknek. Gyakran lépnek fel más falvak ünnepi eseményein, valamint a jeles mecseknádasdi közösségi ünnepeken, megemlékezéseken. Repertoárjuk főként német és magyar nyelvű katolikus népénekekből és más egyházi énekekből áll. A szentmiséken magyarul, németül és latinul énekelnek. Húsvétkor Jézus szenvedéstörténetét német nyelven adják elő.
Az egyházközségen belül 2004. őszén alakult meg a Szent Mónika Közösség Schwabné dr. Molnár Beatrix vezetésével. A közösség azokat az édesanyákat és nagymamákat fogja össze, akikben van annyi áldozatkészség, hogy intenzívebb imaéletet éljenek. Imádságos életük középpontjába a maguk és mások családi életéért való könyörgést helyezik. A gyermekekért mondott imák pontosan kifejezik a mi igazi szeretetünket, amit irántuk érzünk.
A plébánia kiemelt ünnepei közé elsődlegesen a templombúcsúk jelentik. A falu főbúcsúját – kapcsolódva a hagyományokhoz – a Szent István király ünnepnapján tartják, de Szent György alkalmával is méltó módon megemlékeznek a plébániatemplom védőszentjéről.
Hagyományokra vezethető vissza a Házasok szentmiséje, amelyen szívesen vesznek részt a házaspárok. Hidason október elején, Mecseknádasdon karácsony másnapján rendezik meg a házaspárokat ünneplő szertartásokat.
A plébániatemplomban minden vasárnap 10.30 órakor van szentmise, ebből havi egy alkalommal német nyelven. A plébánia többi településein is rendszeresen vannak német nyelvű szentmisék. Adventi időszakban kedden és csütörtökön 6.30 órától kezdődően roratékat tartunk.
A mecseknádasdi Szent István-kápolna a kiindulópontja az egyházmegyei papi és szerzetesi hivatásokért zajló zarándoklatnak, amely hagyomány szerint minden év júniusában kerül megszervezésre a papszentelés előtt. A tavalyi és idei évben a papszentelés nem volt, de a zarándoklat megvalósult.
Szép hagyomány, hogy Skóciai Szent Margit emléknapja alkalmából, november 16-ához közelebb eső vasárnapon az óbányai úton a hívek énekkel és imádsággal zarándokolnak, a Réka-váron álló kereszthez, amely annak a kolostornak romjainál található, ahol Margit 1047. június 10-én született. Atyja, Edmund az angol trónt bitorló Kanut elől menekült erre a környékre. Édesanyja, Ágota, Szent István leánya (más források szerint húga) volt. Szüleivel 1057 körül visszatértek Angliába, ahol Edmundot királlyá koronázták, aki néhány évvel később meghalt. Ezt követően édesanyja Skóciába menekült a gyermekekkel. Margit III. Malcolm felesége és Skócia királynéja lett. Hitéleti tevékenységével nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skóciára. A királyné népének jótevője, a szegények segítője, az Egyház pártfogója volt. Egyházi reformok fűződnek nevéhez: egységesítette a liturgiát, rendezte az egyházi visszásságokat; templomokat, kolostorokat építtetett. Nyolc gyermeke született, akiket az alábbi gondolat mentén nevelt: „Ha szeretitek Istent, felvirágzik életetek és örökké boldogok lesztek.”
Lelki sétánk zárásaként kérjük Skóciai Szent Margit közbenjárását, hogy jó példáját követve hitünket megőrizve, mi is mindig szeretettel forduljunk az Isten és embertársaink felé:
Irgalmas Istenünk, te Skóciai Szent Margit szívébe igen nagy szeretetet adtál a szegények iránt. Közbenjárására add, hogy példája szerint éljünk, és bennünk a te jóságodat ismerjék fel az emberek. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Forrás: Mecseknádasdi Római Katolikus Plébánia, Skóciai Szent Margit Egyesület
Fotó: Mecseknádasdi Római Katolikus Plébánia, Pécsi Egyházmegye, Skóciai Szent Margit Egyesület
