Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.

Harminchatodik állomás: Szentlőrinc – „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja"

Sziladi Ferenc plebanosLelki sétánk következő állomása a Szentlőrinci Római Katolikus Plébánia, amelyhez Bükkösd, Cserdi, Csonkamindszent, Dinnyeberki, Gyöngyfa, Helesfa, Hetvehely, Kacsóta, Királyegyháza, Nagyváty, Okorvölgy, Sumony, Szentdénes, Szentkatalin és Szentlőrinc települések tartoznak. A térség két jelentősebb templomát és a plébánia hitéletét a lelkipásztori szolgálatot ellátó Sziládi Ferenc esperes, plébános atya mutatja be számunkra:

A szentlőrinci templomot 1718-ban Breiner Mária Borbála Izabella grófnő építette, majd Natali Lukács djakovói püspök szentelte fel 1719. július 8-án. A tornyot a XVIII. század végén építették hozzá, míg a plébániát 1720. augusztus 1-jével létesítették. Az ötszögben záródó kórus a XVIII. század végén és a XIX. század elején készült el. Az átalakítások után a templomot 1808-ban szentelték fel újra. A szobrok a XIX. század vége, a stációk 1915 óta ékesítik az épület belső terét. Az orgona a pécsi Angster József műhelyében készült 1937-ben. A templom felújítására 2017 és 2019 között került sor Európai Uniós és egyházmegyei támogatásból, valamint a hívek adományaiból. Saját forrásból felújították a padlót, megújult a szentély belseje és új faragott faoltárral gazdagodott a templom, amely Szatyor Győző művész munkája.

Az eredetileg fazsindelyes bükkösdi templomot 1791-ben Petrovszky Zsigmond építtette testvérével. A hagyomány szerint az oltár alapzata a jakabhegyi Pálos-kolostorból való és goricai márvány. A templom tervezője Buch József volt, az ő nevéhez fűződnek az épület előtti hídnál álló Szent János és Szent Franciska szobrok, valamint a templom homlokzatában lévő fülkékben elhelyezett Nepomuki Szent János és Szent Zsigmond szobrok is. A Boldogságos Szűzanya szentséges nevére és Nepomuki Szent János tiszteletére emelt templom építését 1792-ben fejezték be, 1796-ban szentelték fel. Plébániáját 1788-ban hozták létre, anyakönyvet 1789 óta vezettek. 1807-ben a templom tetőzete leégett, majd Özvegy Petrovszky Jánosné újjáépíttette a tetőzetet. Említésre méltó a díszes szószék festett képe, amely egy jellegzetes poroszos öltözetű parasztot ábrázol, aki búzát vet. A porosz öltözet a német nemzetiségű betelepített lakosságra, a búzavetés pedig az ige terjesztésére utal.

bukkosd bermalas

 A térség 4 iskolájában – Bükkösdön, Hetvehelyen, Királyegyházán, Szentlőrincen – 2 főállású hitoktató tanít, illetve heti 12 órában én is tartok fakultatív hitoktatást elsőáldozóknak és bérmálkozóknak. Az egyik hitoktatónk kántor és sekrestyés is.

A bérmálásokat Bükkösdön, illetve Hetvehelyen tartjuk, ennek oka kettős: egyrészt a külső falvak is érezzék az ünnep lényegét, másrészt az épületek jellegéből adódóan alkalmasabbak a nagyobb létszámú ünneplésre.

Érdekesség, hogy Bükkösdön a nyári időszakban jelentősen emelkedett az egyházi házasságkötések száma, mivel a településen működő Bükkösdi Ökoparknak köszönhetően helyben tudják a lakodalmat is megtartani.

A szentmisék rendjét úgy alakítottuk ki, hogy havonta legalább egyszer minden településen legyen szentmise. Szentlőrincen a plébániatemplomban szombatonként van előesti szentmise, vasárnap pedig 11.00 órakor.

A helyi önkormányzatokkal jó az együttműködés, erre példa a szentlőrinci temető üzemeltetése vagy a királyegyházai plébánia épület hasznosítása.

Jövőbeli tervek között szerepel a királyegyházai templom felújítása is a műemlékvédelemmel együttműködve.

Plébániánk kiemelt ünnepei közé tartoznak a templombúcsúk, amelyeket a falvakban is megtartunk. Ezekre az alkalmakra a hívek a településekről elszármazott, egykori lakosokat is meghívják.

Szentlőrincen 2019-ben nagyszabású búcsúünnepet tartottunk a beruházásoknak köszönhetően ekkorra felújított templom építésének és felszentelésének 300 éves évfordulója alkalmából.

Az év során a nagyobb településeken – Bükkösdön, Hetvehelyen, Királyegyházán, Szentlőrincen – szentégimádásokat szervezünk.

Plébániánk imahátterét a falvakban kialakított Rózsafüzér Társulatok biztosítják.

bukkosd templom belso

A Plébános atya mintegy 36 éve végzi lelkipásztori szolgálatát, szem előtt tartva papi jelmondatát: „Elküldött az Úr, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak” (vö. Iz 61,1) Hivatásának megválasztásában meghatározó szerepe volt bérmaapjának, Dr. Solt István atyának, akinek papi élete példa volt gyermekkorában, amikor ministránsként végezte mellette az oltárszolgálatot. István atya utolsó írását ezzel a gondolattal zárta: „Légy mindig jókedvű és vidám, az örömhírt csak így lehet terjeszteni és a szolgálatot végezni” – ezzel a lelkülettel igyekszik a lelkipásztori teendőket ellátni Sziládi Ferenc atya is.

Lelki sétánk végén a plébániatemplom védőszentjének, Szent Lőrinc diakónus és vértanú példájából merítsünk erőt a szeretet gyakorlásában és szolgálatunk teljesítésében:

Istenünk, a te szereteted tüze Szent Lőrincet hűségessé tette
a szolgálatban, és dicsőségessé a vértanúságban.
Add, hogy szeressük, amit ő szeretett, és váltsuk tettekre, amit tanított.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik
a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

Forrás: Szentlőrinci Római Katolikus Plébánia

Fotó: Pécsi Egyházmegye

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon