Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Negyvenkettedik állomás: Pécs-Szabolcs – „Mivel tehát elismertétek Krisztus Jézust uratoknak, éljetek is benne." (Kol 2, 6)
Lelki sétánkat a Pécs-Szabolcsi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk, amelyhez jelenleg 4 település tartozik: Berkesd, Pereked, Pécs-Szabolcs és Szilágy. A térség lelkipásztori szolgálatát Dr. Gál Péter plébános látja el, aki a plébánia templomát és katolikus hitéletét mutatja be az alábbiakban:
A századforduló táján a Pécs-szabolcsi régi plébániatemplom egyre szűkebbnek bizonyult. 1904-ben Mayer György lett itt a plébános, aki a hitközség történetének egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Élete fő céljának tekintette, hogy új templomot építsenek. Ennek érdekében
igyekezett megnyerni a püspöki uradalom támogatását. 1906-ban gróf Zichy Gyula lett a pécsi püspök, akihez terjedelmes beadványt küldtek az építkezések ügyében. A jólelkű megyéspüspök méltányolva a hitközség kérelmét, elrendelte a templom építését, mégpedig a hívek hozzájárulása nélkül. A plébános kérése magában foglalta azt is, hogy mivel a székesegyház román stílusban épült, a szabolcsi templomot is ebben stílusban építsék fel, kereszthajóval, akkora méretben és befogadóképességgel, hogy a templomba járó hívek kényelmesen elférjenek benne.
Aigner Sándor budapesti műépítészt készítette el a terveket, amelyek jóváhagyását követően 1910. április 25-én kezdődhettek meg az előmunkálatok. Az alapkő elhelyezésétől kezdve baj és veszedelem nélkül haladt az építkezés, amely 1911. végére fejeződött be. Ezután már csak a belső munkálatok voltak hátra. A belső berendezések az alábbiakat foglalták magukba: egy főoltár Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, két mellékoltár Jézus Szent Szíve és Szent József tiszteletére, a szentélyben egy stallum egy nagy karosszékkel, két kisebb ülőszékkel, a templom padjai, két nagy szekrény a sekrestyébe, kettő imazsámoly, 1 db öröklámpa, egy nagy csillár a hajóba, 12 db fali gyertyatartó, egy szószék, egy keresztút, 2 gyóntatószék, egy fali csengettyű, egy 18 változatú orgona, 4 új harang e, a, c, e hangolással. A legnagyobb harang 620 kg-os volt és Gyula névre keresztelték, mivel Zichy Gyula megyés püspök támogatásának köszönhető, hogy az új templom a székesegyházi uradalom költségén fölépült. A 2. számú harang Mayer György szabolcsi plébános védőszentjének, Szent Györgynek a nevét kapta. A 3. harang a boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett. A 4. harangot, a lélekharangot Szent Józsefnek, a haldokló hívek pártfogójának tiszteletére szentelték. A négy új harangot a Rómában tartózkodó gróf Zichy Gyula püspök megbízásából Walter Antal általános püspöki helynök szentelte fel a Corpus Christi kápolnában 1911. május 2-án. A püspök kérésének megfelelően a belső berendezéseket a Selmecbányai templom berendezési Műintézet részvénytársaság szállította. Az oltárok puhafából készültek, dúsan aranyozva, süttői vörösmárvány asztallal ellátva. A padokat Jeney József pécsi asztalosmester készítette boszniai vörös borovi fenyőből. Az orgonát Angster József és Fia pécsi orgonaépítő mester gyártotta 18 változatos kivitelben. Az építés vezetője a már említett Horváth István volt. A kivitelezési munkálatokat Schvaria Károly építőmester, az ácsmunkákat Végh József végezte. Rajtuk kívül még 12 különféle szakmához tartozó mester vett részt a munkákban, például Zsolnay Vilmos és Vogl János.
A templomot 1912. október 13-án szentelték fel fényes ünnepség keretében a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
Alighogy a templom kívül-belül elkészült és felszentelték, a háború következtében máris veszteségek érték. A harangokat egy kivételével ledobták és 1917. február 17-én elszállították. Így csak egy maradt, a 261 kg-os Szent György harang, minden imára, istentiszteletre, temetésre, vagy kiharangozásra. Az eseményről Mayer György plébános így írt feljegyzéseiben: „Ezzel szépen csengő harangjaink szintén bevonultak, hogy változott alakban, mint ágyúk védjék drága hazánkat. Ha már ekkora áldozatot adtunk a harangok leszerelésével, vajha a jó Isten engedné, hogy hatalmas szavukkal az ellenséget elnémítanák és végre egész Európában csendet és békét teremtenének!”
A templom búcsúját Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódóan október 8-án tartjuk. A búcsú előkészületeiben már hagyomány, hogy mindig egy-egy püspököt hívunk meg az ünnepre, legtöbbször Bíró László püspök atyát. A búcsúra való készület része a 3 napos lelkigyakorlat, amely elmélkedéseket és zenés áhítatokat foglal magába.
Büszkék vagyunk arra, hogy különböző ünnepeinken a zenés áhítathoz kapcsolódnak azok a helybeli művészek, akik itt nőttek fel, hajdani ministránsként szolgáltak az oltár körül, most már kántorok és édesapjukkal komoly orgonaműveket adnak elő, például Bach, Händel és más híres zeneszerzők darabjait.
A templombúcsú mellett közösségünk számára még kiemelt ünnep Szent István királyunk ünnepe, augusztus 20-án. Az ünnepek alkalmával a szomszédos kultúrházként működő Szent Mihály-ház ad helyet a hívek fogadására és közös további ünneplésre. Jó idő esetén a templomkertben is sor került közös főzésre és étkezésre.
A szentmisék a templomban hétköznap 18.00 órakor, vasárnap és ünnepnapokon 11.00 órakor vannak. Csütörtökönként az esti szentmisét követően 40 perces szentségimádást tartunk. Első péntekenként gyóntatási lehetőséget biztosítok Berkesd és Szilágy településeken is. Első szombatokon rendszeresen nagy számban érkeznek az ország minden részéről belső gyógyulást keresők, krízis helyzetben tanácsot, segítséget kérők, szenvedők, akik a saját honlapomon feltett hirdetés nyomán jelentkeznek. Több esetben életgyónást végzők is jönnek, illetve különböző szenvedélybetegséggel küzdők. Többen gyakran az általam hirdetett lelkigyakorlatokon is részt vesznek. Nagyböjti időszakban péntekenként keresztutat végzünk a templomban.
Sajnos nincs hozzánk tartozó iskola, de a templomban folyik hitoktatás, melynek keretében elsőáldozásra, bérmálásra és keresztségre készítjük fel a jelentkezőket.
A járványhelyzet megakasztotta Bibliakörünket, amelyen alkalmanként mintegy 20 fő, az ifjúsági katekézisen hetente 10-12 fiatal vett részt, akiknek egy része közben elköltözött.
Minden évben szervezünk a hívek számára buszos zarándoklatokat, amelynek keretében magyarországi kegyhelyekre látogatunk, részt vettünk Brenner János boldoggá avatásán Szombathelyen, vagy előfordult, hogy Međugorje felé vettük az irányt. A ministránsoknak a nyaranta szervezett több napos tábor segítette a közösséggé fejlődésüket. Említésre méltó, hogy az egyházközségi tagok egységben és nagyon aktívan segítik a lelkipásztori munkámat. Mindenki szépen teszi a dolgát.
A plébános atyát 1979-ben szentelték pappá, szolgálatát a Pécs-szabolcsi plébánián 12 éve látja el. Szentbeszédeinek hangrögzítései megtalálhatóak saját honlapján, illetve a vasárnapi szentmisék is meghallgathatók a plébánia honlapján. Papi jelmondata: „mint szomorkodók, és mégis mindig örvendezők; mint szűkölködők, és mégis sokakat gazdagítók; mint akiknek semmijük sincsen, és mindenük megvan” (2 Kor 6,10b) Ebből a szentírási szakaszból mi is példát vehetünk, különösen a mai körülményeink között, gondolva az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta helyzetre és az érkező menekültekre.
Lelki sétánk végén forduljunk bizalommal a Magyarok Nagyasszonyához az alábbi ismert népének egyik versszakával:
Magyaroknak Nagyasszonya, tiszta Szűz
Kérjed a te szent Fiadat érettünk,
Ékes világszál, hozzád esdeklünk,
Szép Szűz Mária, könyörögj érettünk.
Forrás:
Pécs-Szabolcsi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Plébánia
www.pecsszabolcsiplebania.hu
100 éves a Pécs-Szabolcsi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom, 2012.
Liturgikus Népénektár
Fotó:
Pécsi Egyházmegye
Pécs-Szabolcsi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Plébánia
