Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Ötvenkettedik állomás: Magyarszék – „Isten tetszését keressük, aki szívünket vizsgálja” (vö. 1Tessz 2,5)
Lelki sétánkat a Magyarszéki Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk, amelyhez Bakóca, Barátúr, Bodolyabér, Kisbeszterce, Kishajmás, Liget, Magyarhertelend, Magyarszék, Mindszentgodisa települések tartoznak. Emellett ide kapcsolódnak az Abaligeti Római Katolikus Plébánia települései – Abaliget, Orfű, Husztót és Kovácsszénája – továbbá a Magyarszéki Plébánia lát el két női szerzetesi közösséget is. Magyarszék határában élnek a Sarutlan Kármelita Rend tagjai, valamint a Sacré Coeur nővérek a Mánfa határában lévő Bánusz tanyán. A térség lelkipásztori szolgálattevője 2021. augusztus 1-től Mátyás Imre plébános, aki bemutatja a plébánia hitéletét és annak liturgikus helyeit:
A plébánia központja Magyarszék, ahol az ősi templom romjait Klimo György püspök lebontatta és a helyére 1758-ban új templomot épített, melyet a Szent Őrzőangyalok tiszteletére szenteltek fel. A sekrestye később 1783-ban készült el. 1892-ben új orgonát kapott a templom, melyet Angster József pécsi orgonaépítő mester készített. A templomtető többször javításra szorult. 1958-ban ünnepelték az épület 200 éves évfordulóját, amelyet Solymár György plébános a lelki megújulás jegyében szervezett meg. Az 1981-ben készített új márványoltárt Cserháti József pécsi megyéspüspök szentelte fel. Az ország egyik legrégibb harangja a 68,2 cm átmérőjű, 149 kg-os középső harang, melyet a felirat szerint Buda visszafoglalásának emlékére öntették a Széki hívek, és 1689-ben Florentinus Strecksfus készítette Grazban. A Szent István tiszteletére felszentelt harang felirata „Szigethum armis Leopoldi I. receptum, Quinqueecclesiis expugnatis tertio /anno/” Az utolsó nagyobb felújítási munkálat a templomban 1994-ben zajlott.
A magyarszéki plébánia épületét a XVIII. század végén emelték, 2015-ben újították fel belülről. A plébániához egy pince és egy gazdasági épület is tartozik a körülvevő kerttel együttesen.
Magyarhertelenden a Fájdalmas Anya tiszteletére felszentelt templom 1777-ben épült, barokk stílusban, majd klasszicista stílusban átalakították, a tornyát is ekkor építették.
Mindszentgodisa 3 Árpád-kori település egyesítésével – Felsőmindszent, Godisa, Gyümölcsény – jött létre a 70-es évek végén. Felsőmindszent településrészen áll a környék legrégebbi temploma, amelyet Mindenszentek tiszteletére szenteltek fel és műemlék lélekharanggal rendelkezik. A godisai Szűz Mária Szent Neve templom felújított állapotban várja a híveket különleges virágkölteményekkel. Gyümölcsényben az iskolakápolna gyönyörű kehellyel rendelkezik.
Az 1841-ben épült ligeti Szentháromság templom 2021 karácsonyára a helyi közösség példaértékű összefogásának köszönhetően megújult és 2022. május 1-jén áldotta meg Felföldi László pécsi megyéspüspök.
A barátúri Rózsafüzér Királynője templomot – amely a magyar szenteknek állít emléket – szintén szépen felújították.
A bakócai Szent Anna templom egy igazi gyöngyszem, mely ugyan felújításra szorul, de külön említésre érdemes, hogy Fekete István (1900-1970) író itt kötött házasságot 1929. december 12-én Piller Edittel, aki a helyi orvos lánya volt.
Kishajmáson a Szent Kereszt templomon kívül a kálvária is jelentős értéket képvisel a pirogránit angyalaival.
Kisbesztercén az új építésű templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
Közösségek tekintetében a Rózsafüzér Társulatunk és egy Házas Csoport működik, ez utóbbi havi találkozóin én is részt veszek. Segítők mindenhol vannak, akik a liturgikus terek gondját viselik, virágokkal való díszítésében rendszeresen részt vesznek.
A lelkipásztori szolgálatban Hóbár Csaba, abaligeti világi lelkipásztori munkatárs segít igeliturgia és temetési szertartás végzésével. Az egész plébánia területén két katekéta, egy kántor, több sekrestyés, valamint néhány elkötelezett hívő segíti a templomi közösségek életét.
A hagyományos főünnepeken kívül meghatározóak a templomok búcsúünnepei, amelyeket vagy a liturgikus napjukon, vagy a rá következő hétvégén tartunk meg általában agapéval egybekötve.
Lelkipásztori szolgálatomban meghatározó és még mindig időszerű az a papi jelmondat, amit 28 évvel ezelőtt, 1994-ben történt pappá szentelésemkor választottam: „Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.” (1Kor 2,2)
Lelki sétánkat - a plébános atya egyik kedvelt versével – Ady Endre: Az Úr érkezése című költeménnyel zárjuk:
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborus éjjel.És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.
Forrás: Magyarszéki Római Katolikus Plébánia
Fotó: Pécsi Egyházmegye
